Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-13 / 113. szám

Szeged, 1917. május 13. délmagyarország R szegedi sajtó a miniszterelnökhöz és az igazságügyminiszterhez a cenzúra ügyében. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy a szegedi szállítási visszaélések bűnügyében megindított nyomozásról és annak eredményéről a szegedi lapok nem közölhettek tudósítást, mert a királyi ügyészség vezetője a tudósitás közreadását megtiltotta még azok után is, hogy a szállítási bűnügyről a budapesti és vidéki sajtó részletes tudósításokat közölt. A szegedi sajtó igy csak akkor számolhatott be a bűnügyről, amidőn arról a közönség a budapesti lapokból már értesült. A szegedi lapkiadók és újságírók ebben az ügyben szombaton délután értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a szegedi ügyészségnek a sajtóra anyagi és erkölcsi tekintetben sérelmes intézkedésével szemben hatásos orvosláshoz folyamodnak. A szegedi sajtó a határozat értelmében a következő azonos szövegű táviratot intézte gróf Tisza István miniszterelnökhöz és Balogh Jenő igazságügyminiszterhez: Sándor László budapesti államrendőrség! tanácsos ur a mult héten Szegeden bűnügyi nyomozást folytatott szállítási engedélyekkel elkövetett visszaélések gyanúja alapján két szegedi polgár ellen és az illetőket előzetes őrizetbe vette. A város közönsége a közérdekű nyomozásról tudomást szerezvén, a szegedi lapuik kötelességszerüleg érdeklődtek az ügy iránt, hogy alapos közleményekben tájékoztassák olvasóközönségüket. A szegedi királyi ügyészség vezetője május 9-én 17—1917 szám alatt oly értelmű írásbeli tilalmat küldött a szegedi lapokihoz az 1912. évi 63- t.-cikk 11. §-ra való hivatkozással, amely szerint a jelzett ügyben Szegeden folytatott nyomozásról, annak körülményeiről és az abban szereplők neveiről hirlapi hirek nem közölhetők. A szegedi lapok kénytelenek voltak ehez az ügyészi tilalomhoz alkalmazkodva, az ügyről minden közleményt mellőzni. Bár meggyőződésük az volt, hogy az ügy természete egyáltalán nem indokolta az ügyészi tilalmat. A szegedi lapoknak ezt a meggyőződését igazolta az a későbbi tény, ihogy a budapesti reggeli és délutáni lapok f. hó 10-én és 11-én részletes tudósítást közöltek a Szegeden folytatott bűnügyi nyomozásról, sem a budapesti királyi ügyészségnek, sem a sajtócenzurának nem lé ivén törvényes oka a közlemények eltiltására. A budapesti lapok közleményei a szegedi lapokat a város közönségével szemben nemcsak megalázóan sértő helyzetbe sodorták, (hanem meggyarmsitásoknak is (ették ki és még ezek után sem sikerült a szegedi lapoknak ezen ügyre vonatkozó közleményeihez a királyi ügyészség vezetőjének hozzájárulását kieszközölni. Minthogy a háború tartama alatt hasonló sérelmek már több izben érték a szegedi sajtót. amely sérelmek forrását abban látjuk,, hogy a szegedi királyi ügyészség a háborús törvények és rendeletek világos értelmét túlságosan kiterjesztőleg magyarázza és a közlési tilalmat olyan forgalmú közleményekre is vonatkoztatja, amelyekre az egyáltalán nem lenne vonatkoztatható, a szegedi sajtónak ezt a sérelmét a legutóbbi eset alkalmából azzal a tiszteletteljes kéréssel bátorkodunk Nagyméltóságod tudomására juttatni, hogy a királyi ügyészség vezetőjét a sajtó szabadságának korlátozására vonatkozó törvények és rendeletek nagy és a sajtó érdekeinek is megfelelő alkalmazására utasítani kegyeskedjék. A táviratot a szegedi sajtó megküldötte a Budapesti Újságírók Egyesületének és a Vidéki liirlapirók Országos Szövetségének is, kérve, hogy az ügynek eredményes elintézésében hatékonyan közreműködjenek. Xeleplezett szállítási visszaélések. (Saját tudósítónktól.) A vasúti szállítási igazolványokkal folytatott manipulációk két szegedi terheltjét: ifjú Fajka Jánost és Pulitzer Gusztávot pénteken délben, átkísérték az ügyészségi fogházba. Harsányt Elemér, királyi ügyész szombaton délelőtt kihallgatta mindkettőjüket. Sándor László, rendőrtanácsos szombaton délelőtt Kalmár Hugó detektív kíséretében Ceglédre utazott, hogy Milkó Sándort kihallgassa. Milkó tudvalevőleg a szegedi gyorson szublimát-pasztillával megmérgezte magát, de a ceglédi kórházban alkalmazott gyomormosás elejét vette a nagyobb bajnak, ugy, hogy a kihallgatását foganatosítani lehet. Amint állapota megeifgedi, Harsányt ügyész utasítására Szegedre hozzák. A szállítási igazolványokkal való viszszaéléseket minden valószínűség szerint addig az időig követték el, amíg a kormány a kölest a belföldi forgalomban is zár alá nem vette, ami a mult év nyarán történt meg. Minthogy addig Magyarország területén szabadon lehetett a kölest szállítani. Miikóék az ország legkülönbözőbb részeiben össze* vásárolták a kölest, amelyért minden árat megadtak, és Szegedre szállították. A manipulációk központjává az Országos raktárházakat avatták, ide szállították a legtöbb vidékről vásárolt kölest és innen továbbították Ausztriába a hamis szállítási igazolványokkal. A raktárházak vezetősége most készíti a teljes kimutatást arról, hogy a kérdéses idő alatt mennyi kölest forgalmaztak. Meg kell jegyezni, hogy a szállítási igazolványokat Milkó és Pulitzer mellett még két másik névre is kiállították, nem lehetetlen, hogy a raktárházak kimutatásából ujabb név kerül az egyre nagyobbodó bűnügybe. A köles árát a kormány tudvalevőleg 40 koronában maximálta. Milkó és Pulitzer a szállitási igazolványokkal való manipuláció idején minden árat megadtak érte, nagyon gyakran a mostani ár kétszeresét, ugy, hogy a köleskirályok Szegeden és környékén 80—90 koronára hajtották fel a köles árát. Megtehették, mert ők viszont 125—130 koronáért adták el Ausztriába ab feladó állomás. A köles-ügy kibogozása közben szerzett tapasztalatok arra indították a rendőrséget, hogy a Szegeden kiállított valamennyi szállitási igazolványt és a vele kapcsolatos aktákat szakértőileg átvizsgáltassa. 3 Német tengeri haderők sikeres előretörése. — Elsülyesztettek egy ellenséges rombolót. — Berlin, május 12. A Wolff-ügynökség jelenti: Német könnyű haderők május 10-én a Howdenbe előretörtek és 5 óra 40 perckor délelőtt az északhinderi világitóhajótól keletre ellenséges haderőket vettek észre, amelyekhez közeledve bennük három modern angol kis cirkálót és négy rombolót ismertek fel. Előbb a flandriai tengerpart irányában messziről vívott harc fejlődött ki, amely egész a Thornton zátonyig húzódott, itt voltak az ellenséges cirkálók. Haderőink tehát meglassították járásukat, hogy az ellenség kisebb lőtávolságra közeledjék. Az ütközet további folyamán ágyúink hatása az ellenséges vonal egyik rombolóján láthatóan kazánrobbanást idézett eJö. A megsérült romboló erősen jobboldalra dőlve röviddel ezután — amint kétségtelenül megállapítható volt — elsülyedt. Haderőink' most az ellenséges rombolókat, amelyek irányt változtatva a legnagyobb sebességgel csatlakozást kerestek messzebb álló cirkálóinkkal, otthagyták és végül, amikor az ellenség észak felöl szem elől eltűnt, beszüntették a tüzelést. A mi részünkön se sérülés, se veszteség nem volt. Május 10-én az ellenség több repülőtámadást intézett Zeebrügge és Brügge ellen. Mindössze hatvan bombát számláltunk meg. Katonai kár sehol sem volt. Egy ellenséges repülőgépet elhárító ágyúink lelőttek. A tengerészeti vezérkar főnöke. Bruszilov szerint az orosz sereg nem képes offenzívára. Berlin, május 12. Bruszilov tábornok nyilatkozott egv párisi lap tudósítója előtt, aki azt a kérdést intézte hozzá, vájjon lehet-e számítani még egy nagyszabású orosz offenzívára. — Nem hiszem, — válaszolta, Bruszilov — hogy Oroszország ma képes volna nagystilü offenzívára s ez több körülménynek tudható be. Mindenekelőtt akadályt vetnek ez elé a kedvezőtlen időjárási viszonyok, amelyek miatt az orosz csapattestek boizasztóan szenvednek. A hóolvadás következtében a hadműveletek területein minden folyó kiáradt, ilyen terepeken sikeres operációkról szó sem lehet. A pétervári események következtében meglazult a fegyelem a hadseregben s több mint valószínű, hogy az orosz katonák a helyzet tisztázódása előtt vonakodnának rohamra menni. A birodalom belsejében a forgalom terén zűrzavar van, a termőföldek megmunkálása sok helyütt elmaradt, a parasztnép! nem dolgozik, eleségben hiány van, a szállítás annyira csökkent, hogy az utánpótlás még egy teljesen pihenő hadsereg számára sem elég, offenzívát a hiányos élelmezés miatt egyáltalán nem szabad megkockáztatni. Mig a helyzet nem tisztázódik és míg az idők folyamán a meggyengült erőket nem lehet pótolni, addig szó sem lehet bármiféle orosz offenzíváról.