Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-08 / 108. szám

4 liELM AGYA BORSZAG Szeged, 1917. má j us S. — Hogy magyarázatot adjak a dolognak, a következőket adom elő: 1915 év tavaszán volt. a nagy zavar a lisztellátás körül. A közélelmozés ellátása még csak tapogatózás tárgyát képezte a kormányrendeletekben. Aratás után, amikor még nem láttuk tisztán, milyen lesz a jövő, én mozgalmat kezdeményeztem, hogy az ipari érdekeltség s munkásság lisztszükségletének ellátása körül szövetkezeti tevékenykedés) vegyen igénybe. Megalakult a szövetkeret, de közben a kormány a fogyasztók közvetlen bevásárlásait s a kereskedők oly fokú közreműködését "tette lehetővé, (hogy a szövetkezetnek dolga alig akadt. A tiz koronás üzletrészek jegyzésével minden további (felelősség nélkül jelentkezett tagok legnagyobb része maga segített magán, s a szövetkezetet nem ostromolta. Én pedig, mint kamarai titkár s gyakorlati ember, nem erőltethettem csupán elvi, vagy akaratossági alapon a fogyasztási szövetkezet minden áron való szerepeltetését— Igy történt, hogy 1915 december l-ig meg sem nyitottuk üzletünket s a tevékenységünket a sablonos portéka-beszerzés és kimérés dolgától eltérően irányítottuk. Rendelkezésemre állott a cipőgyár szövetkezet támogatása. Ezt utóbb helyesnek bizonyult feltevéssel a sertéshizlalás keresztülvitelére (használtam fel. Ebihez eleinte a fogyasztási szövetkezetnek semmi köze sem volt. Egyszerűen a magam személyében s a magam felelősségére kértem' a huspénztárral folytatott megbeszélések alapján előlegeket, abból a feltevésből indulva ki, hogy az egy-egy sertésre kért 200 korona előlegen tul szükséges kiadásokat a (buspénztár zálogjog lekötés feltételével Ifinancirozza. Jó szerencse, hogy erre nem volt szükség. mert Sándor Ferenc, akitől 319 db. félhizott sertést Vettünk, irántam való bizalomból a vételár kifizetésére 3 ihavi haladékot adott, — Igy nálam, — tekintve, liogy a hozzám közelálló cipőgyártól nem 200. (lianem 500 korona előleget kértein egy-egy sertésre, — miiitegy 100.000 korona maradt rendelkezésre. — Ezt az összeget arra használtam fel, hogy Farkas Imre sertéshizlaló támogatásával aki ujabb 100.000 koronát fektetett be igazán nagy önzetlenséggel az üzletbe, — megint csak a magaui elszántságával és a cipőgyár támogatásával ujabb 442 db. sertést állíttattam be hizlalásra, ugy, hogy egyszerre 761 darab sertés kihizlalásának gondja nehezedett reám. — A siker s az elért eredmény, melylyel á közszükségletek ellátását szolgáltuk, — közisiaieretes. De hogy mit fáradtam kb. 40 vaggon eleségnek nehéz viszonyok és szállítási akadályok közt való beszerzése körül, ezt sok volna leirni. — Különleges ambícióról és merész, nagyobbszaöásu dologról lévén szó, én az akkor ínég 3—4 ezer korona alaptőkével rendelkező iparosok fogyasztási szövetkezetét s ennek igazgatóságát a felelősségben való osztozás körül nem terheltem. Megengedem, hogy szállítási engedélyek kieszközlése körül a céget is szerepeltettem, de ennek fontossága nem volt. — A fogyasztási szövetkezet az ügybe voltakép akkor kapcsolódott be, amikor az igazán önzetlen önfeláldozással folytatott akció anyagi eredményével elszámoltam s a hasznot ennek rendelkezésére bocsátottam. Megjegyzem, hogy hozzám eladásokból pénzek nem folytak he. hanem a buspénztár bonyolította le a pénzügyi részét a dolognak. — A fogyasztási szövetkezet mintegy 200 sertés hósát és szalonnáját mérte ki 1916 év tavaszán és nyarán. Kb. 50 métermázsa zsírral úgyszólván egyedüliek voltunk a városban, akik a nagy szükségben kisegítettük a közönséget. Ez okozta, bpgy noha a tagfelvételeket meg kellett szorítanunk, mégis 3500-ra emelkedett a tagok száma. — A támadás formaságokat hegyezett ki. Zavar van akörül, hogy az alakuláskor kik fizettek be tagsági dijat s kik nem. A befizetések ugyanis egy összegben könyvel lettek el s nem szeméi yen-kínt részletezve. Most folyik ennek a kibogozása, de szabálytalanság nincs, s kár senkire sem bárul. A másik kifogás, hogy eleinte nem volt a fogyasztási szövetkezetnek külön könyvvezetése, hanem a cipőgyár könyveiben folyószámlán átfutó tételek jegyeztettek fel. Ez a kifogás is csak zabbegyezés, mert amint a rendes szövetkezeti élet 1910 elején megindult, beállítottuk a szabályos könyvvezetést s azóta rendben van mindem Harmadik támadási pont volt a sertéshizlalás utólagos elkönyvelése. Ez, amint előadtam, nem is történhetett máskép, mert külön akció volt. melynek csak az eredményét élvezte a közönség és a szövetkezet, a kockázatát nem. Panaszkodott még a felszólaló, hogy tavaly húsvétkor olcsó sonkát osztottunk fel s hogy miért nem dolgoztunk nagyobb haszonra. Épen az a büszkeségünk, liogy nem a haKzon-gyarajpitásra dolgoztunk, hanem zsir-, fa- és szénárusifásra áldozatokat is hozhattunk. Ma is 9 koronáért adjulc pl. az aprított fát, noha az ár 11 koronában vau maximálva. •ar>s*a.a..«.B«....la.........HSflnc«..aiiBa<i<aaii«t •«»»aaaaBaaaa«aaaaaaa«aKaaaaaK«aaaaaaaaaac*aca»a*>«<«>»>a«(x-'> J7T szegedi főiskola. — liosvay államtitkár a Balkán-Akadémiáról. közgazdasági egyetemet. — Nem állítanak fel (Saját tudósítónktól) A Magyar Külkereskedelem legutóbbi számában foglalkozik a Szegeden felállítandó kereskedelmi főiskola ügyével- A cikkben — legnagyobb meglepetésünkre — olyanféle kijelentéseket is olvasunk, mintha a szép terv keresztülvitele kérdésessé vált volna. Ezzel szemben illetékes helyen azt az információt kaptuk, hogy a Balkán-Akadémia ügye a legkedvezőbben ál! és halad a megvalósulás felé. Most a felajánlott összegek befizetése folyik s nincs semmi ok ilyen természetű kijelentésekre. A Magyar Külkereskedelem egyébként rokonszenvesen kezeli az ügyet és megszólaltatja liosvay Lajos államtitkárt a következő cikk keretében: Szegedin még a inuit év elején nagyszabású akció indult meg egy Halkán-főiskola érdekélten. A mozgalom erős hullámokat vetett a szegedi hivatalos és üzleti világ minden eszközzel felkarcolta az eszmét és már-már ugy volt, hogy a második magyar fővárosban rövidesen megalakítják a Balkán-Akadémiát. Hogy, hogy nem, az utóbbi időben nagyon elcsendesedett a szegediek balkáni-mozgalma s némely helyeken olyan hírekét hallottunk, liogy a gzóp terv keresztülvitele kérdésessé vált. Ezért a magyar Külkereskedelem munkatársa felkereste liosvay Lajos vallás- és közoktatásügyi államtitkárt, aki szíves volt a szegedi Balkán-Akadémia tervéről következőleg nyilatkozni: -— A közoktatásügyi kormány, amint azt nemrégiben a szegedieknek is tudtára adta, melegen rokonszenvezik a Bal kán-Akadémia tervével. Ez természetes ás, Íriszen valamenynyien tisztában vagyunk a balkáni kereskedelemnek reánk való rendkívüli fontosságával, igy tehát egy ilyen főiskolának, amilye® a Szegeden tervbevett Bal kán-Akadémia volna, elsőrangú szerep jutna. — Amennyire a körülmények engedték, már eddig is számoltunk balkáni* érdekeinkkel s a közoktatásügyi kormány intézkedéseket tett arra nézve, hogy egyes iskolákban a balkáni nyelvek a tantervbe felvétessenek és taníttassanak. Másfelől a közgazdasági érdekeket sem tévesztettük szem elől s a pozsonyi egyetem felállításánál megfelelő közgazdasági tanszékek létesítéséről gondoskodtunk. Ebben az irányban a kormánynak további messzemenő tervei vannak, .melyekkel a korszerű reformok útjára akar lépni. liosvay államtitkár nyilatkozata — mondja a Magyar Külkereskedelem — a közoktatásügyi kormány teljes jóindulatáról tanúskodik és ha a mostani .viszonyok között még bornálv födi a Balkán-Akadémia sorsát, ez nyilván nem a kultuszminisztériumon múlik. A még csak álmainkban élő szegedi főiskola krónikájához tartozik az a nyilatkozat is, amelyet a közgazdasági egyetem ügyében tett Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter, A Hangya Értékesitő Szövetkezet --- rnint ismeretes — egymillió koronás alapítványt tett egy közgazdasági egyetem alapítására. Ezzel az egy millió koronával azt a célt kívánta szolgálni, hogy előmozdítsa tisztviselők, kereskedők, gyárosok és gazdák kiképzését a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő irányban. A Hangya alapítólevelében Budapestet jelölte meg a közgazdasági egyetem helyéül, a Budapesti Hírlap kezdeményezésére azonban mozgalom keletkezett, hogy a közgazdasági egyetemet ne Budapesten, hanem Szegeden állítsák fel. A hírlapi cikkek egész sora sorakoztatta egymás mellé a Szeged mellett Szóló érveket. Hivatalosan az ügyben nem sok történt. Most történt hivatalosan is. Dr. Jankovich Béla nyilatkozik ugyanis Az Újság hasábjain és e nyilatkozatból megtudjuk, hogy a kormánynak nincs szándékában közgazdasági egyetemet felállítani- A felsőbb szakoktatásnak azt a részét, amelyet a külön közgazdasági egyetem látott volna el. pótolni fogják a magyaróvári gazdasági akadémiának a pozsonyi egyetemhez való kapcsolásával és a budapesti műegyetemen egy közgazdasági osztály felállításával. Ujabb 31.000 tonnaiarfa* Som elstilyeszfése. Berlin, május 7. Az admiralitás jelenti: A csatornában, a Vizcayai-öbölben és az Északi-tengeren ujabb 11 gőzöst, 1 vitorlást és egy halászgőzöst sülyesztetttfnk el 31.000 tonnatartalommal. i Esti német hivatalos jelentés. BERLIN, május 7. A WoMf-ügynökség jelenti: Az Arras-fronton az erös tüzérségi tüzelés egyes szakaszokon folytatódott. Roeuxnél, valamint Montaine és Rieucourt közt angol támadásokat véresen visszavertünk. Boutecourtnál még folyik a harc. A'z Aisnenél, Cronell mindkét oldalán erös francia támadások meghiusuítak.