Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-08 / 108. szám

191"- május 8. DSLMAJGYABORSZAJG 5 HÍREK QC99 Rekviem. ... Az orgona bari tón ja felbúg, a viaszgyertyák sárgás fénye lassan, pontokban k>bug az évszázados szentképek alatt, a sekrestye bejáratának csengetyüje megszólal, az áhítat méla feszültsége fokozatosan emelkedik s a hideg márványköveken amint végighalad fekete miseruhában az egyház felszentelt .papja a minist ráusgyerekek kíséretében, a csonka templom misztikus csöndje hirtelen megszakad és ihlettség. profán hangok hulláma. érdeklődés és részvét vegyes tónusa lép a nyomába. •És bug az orgona tovább. A mindent be töltő tömjénillat között száll, száll a művész Örökszép és csodás müvének lágy akkordja, a lelkek eközben megtelnék az emlékezés szines és bánatos emlékeivel ... A padsorok s a közök tele vannak csillogó uniformisokkal, Jeketeruhás hölgyekkel és urakkal, kiknek tekintete most az első padra** zegeződik, ahol komor elmélyedéssel és a visszatérő, a szivet meg-megrebben tő gyásszal viaskodó család ül. Ma Nágel Manó lionvéd-alezredes, a fehér lelkű hitves, a család, a rokonság ül itt, kiknek az egyesztendős, de fel-felszakadó seb a szivek mélyéről még mindig megragyogtatja a lélek tükrén az elnémított fájdalomnak .csillogó ezüstjét: a hüségkönyet. Ma Nágel Manóék ülnek itt. holnap má.sok, azután megint mások, mindig mások és mások, ma az ő korán és ifjan elvérzett hősükért mondja a pap a Rekviescat in paee óhajtást, ma az ő eltávozott hősükért száll mise végén az áldás az Egek urához, holnap másért, azután megint másért, oh, mert a gyász kifogyhatatlan, a gyász tengernyi nagy és mélv és minden napra jut, ki tudná megmondani: hány rekviem, hány szomorú emlékezés. Ma Gorlice röppen föl az emlékezés és a gyász mélységéből, Gorlice, a galíciai kisközség. amely örökfényben ós dicsőségben fog ragyogni a magyar hadtörténelemben, amelynek hallatára sok, sok elfagyott tavasznak, sok, sok kihűlt ifjúi szívnek az emléke támad föl nemcsak a mai, hanem a későbbi nemzelékek szivében is — holnap és azután pedig ismét más név, más helység, más véres harcmező gyászos neve és emléke emelkedik föl az emlékezés horizontjára a fekete múltból... Ma Nágel Manóék iránt sarjad fel újra a szivekből a meleg részvét; ina őket öleli átall az együttérzés vigasztalásra törekvő igaz rokonszenve. Ma Nágel Manó, a daliás katona lassan muló bánatát iparkodnak enyliiteni az ő bajtársai és nagyszámú tisztelői, a vitéz alezredesét, aki a Haza dicsőségére és védelmére maga i.s végigkiizdötte a harcok legnehezebbjét Galicja és Lengyelország véres mezőin és hónapokon keresztül bátran, vitézül verte vissza hős csapata élén a magyar fülűért folytatott SZÍVÓS támadások tömegét és várta igazi katonás nyugalommal a lappangó, a mindenkit megkísértő fagyos halált . . Harcolt, mint hősök hőse, bizakodó, nemes lelke a szebb jövőben talált reménységet és kapott kitartást, mig egyszer csak ő maga is kiejtette erős kezéből a ragyogó kardot —megsebesült, azután hónapokon át újra dacolt a tovább kacérkodó halállal. Ma vitézségéért büszkén ragyognak széles mellén az értékes királyi kitüntetések, ina meghajolnak előtte nemcsak a hadsereg, lianem az érdemeit ősin erő polgári egyének is és ma igaz, meleg részvéttel kért részt abból a mély fájdalomból, melyet atyai kegyelettel, istenben való megnyugvással és katonás türelemmel hordoz jóságos szivében — mindenki, aki őt ősin eri és hozzá közel áll. Sokan közel állnak hozzá, inert ma még mindig aktív szerepet tölt he, nagy, fárasztó munkásságot fejt ki, mint pótzászlóalj-parancsnok, szóval fáraclliatlanul munkálkodik mint tényleges vezér, akinek nagyfontosságú munkája az észen és a szivén keresztül megkristályosodva jutnak a megvalósításhoz. —v• — A királyné születésnapja. A rókusi plébániahivatal közli: Május 9-én, őfelsége Zita királyné legmagasabb születésnapján délelőtt 10 órakor a szege d-rökusi templomban ünnepélyes hálaadó szentmise fog tartatni. — Kihallgatások a királynál. Bécsből jelentik: A király vasárnap délután külön kihallgatáson fogadta Spitzmüller és Tíandel osztrák minisztereket, gróf Czernin külügyminisztert, gróf Tisza István miniszterelnököt és Teleszky János pénzügyminisztert. Gróf Tisza és Teleszky vasárnap éjjel visszautaztak Budapestre. — Appouyi látogatása a külügyminiszternél. Bécsből jelentik: Gróf Apponyi Albert tegnap ide érkezett és gróf Czernin külügyminiszternél látogatást tett. — Bethmann-HoHweg üdvöriő távirata Czerninhez. Bécsből jelentik: Bethmann-Hollweg német birodalmi kancellár gróf Czernin külügyminiszterhez, kitüntetése alakalmából, üdvözlő táviratot intézett, amelyben többek között a következőket mondja: Élénk örömömre szolgál a velünk szövetségben és barátságban levő dunai monarchia külügyi politikai vezetőiének kitüntetése. akivel e komoly időkben a legteljesebb egyértelműségben együttdolgozni és országaink közös javára működni, politikai és emberi tekintetben mindig különös örömömre szolgál. — Czernin meleghangú táviratban köszönte meg a kancellár üdvözletét. 4 — Közös minisztertanács. Bééiből jelentik: A külügyminisztériumban gróf Czernin külügyminiszter elnöklésével közös minisztertanács volt, amelyen gróf Clam-Martinic és gróf Tisza. István miniszterelnökök továbbá a magyar szakminiszterek közül Teleszky János és báró Ghillány vettek részt, A minisztertanácson gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. — A hatodik hadikölcsön kibocsájtása. Budapestről jelentik: Az „Az Est" értesülése szerint a pénzügyminiszternek a lapok vezetőivel a mult héten folytatott tanácskozásai eredményeképen a hatodik hadikölcsönt még e hónap első felében kibocsátják. Ezúttal csak 6%-os járadékkölcsönt bocsájtanak ki. ^ — Kitüntetések. A király Kamp János 46. gyalogezredbeli tartalékos főhadnagynak az ellenséggel szemben tanusitott vitéz magatartása elismeréseül a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadiékitménnycl és a .kardokkal adományozta. Kövér Károly 3. honvéd huszárezredbeii tartalékos hadnagynak a legfelsőbb dicsérő elismerés — a kardok egyidejű adományozása mellett — tudtul adatott. A Somogyi könyvtár igazgatói állása. A tanács hétfői ülésén foglalkozott a Somogyi könyvtár igazgatói állásának betöltésével. Minthogy a muzenm és könyvtár-bizottság az állásnak pályázat utján való betöltését javasolta, a tanács igy határozott, — A nők választójoga. Dr. Szegvári Sándorné a magyar radikális nőmozgalom egyik legkiválóbb képviselője vasárnap tartotta meg szegedi előadását, amely a hallgatóságot a legnagyobb érdeklődéssel és lelkesedéssel ragadta, magával. Az előadás alapeszméje volt, hogy a nő kirekesztése a politikai jogokból az emberi fajra nézve káros és vészes hatással járt. A nő mint anya a fajfentartás lényegesebb tényezője és ezért a magasabb faj'fentarió ösztönök, az etikai, szociális ösztönök is erősebbek benne. Ezek az energiák azonban nem fejlődhettek ki szabadon, nem válhattak a társadalom ható erőivé a nő alárendelt helyzeténél fogva. Az egyoldalii férfiuralom következményei a kulturális élet viszszósságai, a tömegnyomor, a nemi élet krízise, a világháború, amely a mai arányaiban a faj létét is veszélyezteti. Ezt most már ösztönszerűleg érzik .a népek világszerte és ezért a. nagy világkatasztrófa közepette mindenfelé hajnalodik a nők politikai jogainak. A magyar asszonynak, akinek 48 előtt már amúgy is politikai jogai voltak. k:i kell vennie részét a legújabb idők választójogi küzdelméből és. győzelméből. — A^ előadás egyszersmint emlékünnepe volt a nők hágai békekon gr eszszusának, melyet két év előtt tartottak meg s mely bebizonyította, hogy a nők fiatal internaeionáléjaa férfiak internaeaon elájéva 1 ellen tétben még a vértenger hullámai fölött kommunikációt keresett, hogy egyesült erővel tiltakozzék a világháború ellen. — A fiatalkorúak szegedi felügyelő hatósága vasárnap délelőtt a tábla dísztermében dr. Orkonyi Ede elnöklete alatt teljes ülést tartott, amelyen nagyértéfeü előadást tartott dr. Rottenbilller Fülöp igazságügyi miniszteri tanácsos, a magyar gyermekvédelem kiváló, úttörő munkása. Nagyon vonakodva és nagyon félve vállaltam el — mondta az előad'! — a szegedi fiatalkornak felügyelő hatósága közszeretetben álló elnökének meghívását arra, hogy a folyó évi teljes ülést igénytelen felszólalásommal súlyosbítsam, fárasztóbbá tegyem.. Igazán az szolgál csak igazolásomul, alig van még egy felügyelő hatóság, amelynek jelentéseiből olyan mindenre kiterjedő és igazán lelkiismeretes munkával tudnánk tájékozódást szerezni, mint éppen a szegedi fiatalkornak felügyelő hatóságáé. Midőn a korábbi alkalmakkor beszélhettem Szeged karitatív terén működő, önfeláldozó közönségé-' i hez, a fia'ta'koruak védelme kérdésében, az úgyszólván azért történt, hogy a társadalom eléggé nem értékelhető közreműködését,, a. fiatalkornak bíróságai és a bíróság elé került fiatalkorúak részére nyerjük meg. Már a fiatalkorúak bíróságainak intézményeit is azért, sürgették világszerte, mert észrevették, hogy a büntető eljárásnak a felnőttekéhez hasonló módon való alkalmazása, a fiatalkorúakkal szemben nemcsak a fiatalkorúakat, de magát a társadalmat is egyaránt veszélyezteti. Az addigi büntető ejárás keretében a fiatalkora akat a további bűnözéstől nemcsak hogy viszsza nem tarthatták, de a fiatalkorú visszaesők számának növekedése révén a társadalom ellenségeinek száma növekedett, a büntető intézetekbe került fiatalkornak pedig úgyszólván egész életükre elveszett értékekké lettek a társadalom részére. A fiatalkornak bíróságaiban létesült az az uj intézmény, amely hivatva van az eredménytelennek bizonyult megtorlás helyett, a megmentés, a nevelés eszközeivel szolgálni, egyrészt a fiatalkornak boldogulását, másrészt a tisztességes megélhetéshez jutott fiatalkorúak által is erősbödött társadalom biztonságát. Hogy a fiatalkorúak bíróságai milyen intézkedéseket tehetnek s a társadalom önként vállalkozó karitatív tagjainak közreműködésével milyen