Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-08 / 108. szám

Sjieged, 1917. május 8. DÉLMAG Y AROBSZ A G Szervezkedni keli a magyar középosztálynak. — Előadás a Társadalomtudományi Társasagban. — (Saját tudósítónktól) A szegedi Társadalomtudományi Társaság vasárnap délelőtt kiválóan sikerült előadást rendezett a városháza közgyűlési termében. Előadó Pilisi Lajos hírlapíró volt, aki a figyelmet mélyen lekötő módon arról értekezett, hogy a magyar középosztálynak > szervezkednie •kell, (ha nem akarja lába alól végkép elveszíteni a már úgyis megvékonvodott fundamentumot. A szervezkedést kamarákkal kell megvalósítani és ez a munka akkor éri ei majd fejlettsége tetőfokát, ha ebben az országban senki nem végezhet anyagi ellenszolgáltatással járó szellemi munkát, aki nem tartozik valamely kamarába. Az értékes előadást, melyet dr. Pap Róbert üdvözlő szavai előztek meg, a következőkben ismertetjük: — Először az előadó a középosztály, különösen a köztisztviselők nvomorbaiutásával foglalkozott; akik már nem szégyenük: a nyomorukat, hanem tömegbe verődve kiáltják: Kenyeret, mert éhesek, ruhát, mert rongyosak vagyunk! Ez az osztály mindenét odaadta a kulturáért s most joggal követelheti sorsának jobbra fordulását az időktől és az emberektől. A háború esztendeiben a drágaság 100—1000 százalékkal emelkedett és semifii sem történt a középosztály érdekében. mert ami történt, azt nem lehet történésnek nevezni. Csakhamar megértette mindenki az uj mondást: Bankóval nem lehet szántani. Ez azt jelenti, hogy a bankó és a szántás jóviszonya a bankó rovására megingott- E megértés következménve lett az árdrágítás, amelynek hátrányait egyik osztály a másikra hárította át. Így lesz ez a háború után is. Nálunk csak azok tudnak majd megállni, akik a szervezettség hatalmas fegyverével küzdve, jövedelmüket a drágaság arányában tudják fokozni. A szellemi munka, ha nem szervezkedik, alul marad. mert ő senkire sem tudja áthárítani a terheket. A középosztály mosd kétfelé tagozódik. Egyik részét a nagyobb fizetésű főbb tisztviselők alkotják, másik része a kisfizetésüekből áll. Ez utóbbiak már azon a ponton vannak, hogy azok közé omoljanak, akik az osztályharc alapján szervezettek. Ennek nem szabad megtörténni, mert a középosztály többé nem tud ugy sorompóba állni, mint velük tudott volna. E széthasadást meg kel! előzni. Mindenki együvé tartozik, akinek azonos az érdeke abban, hogv a szükséglete és a keresete közti különbség egy harmadik terhére hozassék összhangba. És sohasem lehetnek ellentétesek a küzdők érdekei ott, ahol a kétformáju embereket egészen egyformán igyekszik a maga javára kihasznáini a harmadik. Ez ellen nem lehet érveini azzal, hogv a szervezkedés közérdekbe ütközik- A mai nyomor föntartása nem lehel közérdek. A dolgozó társadalomnak joga var. az élethez. A szervezkedés formájának legjobban megfelel dr. Supka Géza tervezete, amely ezeket mondja: „Az országban pedig senki ne űzhessen olyan anyagi ellenszolgáltatással járó szellemi foglalkozást, aki nem tartozik ezen foglalkozásúak valamely szervezetéhez," E kézenfekvő szervezet a kamara. A tisztviselői kamaráknak minden politikát kizárva, tisztán gazdasági célokból és alapokon kell kiépülniök. Végül a szervezkedés anyagi körülményéiről szólt, amelyekre a szocialisták szervezetét hozta föl például. A szervezkedésben hatalmas segitőtársa a középosztálynak a magyar kultura. amelyet a magyar középosztály alkotott meg s ezt a kulturát mindig a közposztáiy fogja vinni, mert más osztály vagy nem tudja, vagy nem érdeke, hogy I bármit cselekszünk is. Utalt nrég arra a íévvigye. Az előadást a közönség zajosan megtapsolta. Ezután dr. Supka Géza, az ismert szociológus szólt röviden. Kívánja. — mondotta — hogy Pilisi beszédének hangulata mindig velünk maradjon, bárhova megyünk. eszmére, amelyet a szervezkedés ellenségei vetettek föl és amely a „történelmi középosztályt" állitja szembe mindenféle mozgalommal. Dr. Pap Róbert köszönetet mondott aa előadóknak. Zajos közgyűlés áz iparosok fogyasztási szövetkezetében. Vádak a vezetőség ellen. (Saját tudósítóinktól.) A Szegedi Iparosok Fogyasztási Szövetkezete vasárnap délelőtt a kereskedelmi és iparkamara kistermében közgyűlést tartott. Szabó Gvula. a kereskedelmi és iparkamara titkára, a fogyasztási szövetkezet elnöke nyitotta meg a közgyűlést, amelyen előterjesztette a szövetkezet mérlegét és zárószámadását és arra kérte a közgyűlést, hogy azt vegye tudomásul és az igazgatóságnak, valamint a íelügyelöbizottságnak a felmentvénvt adia meg. Szeghő Árpád, a fogyasztási szövetkezet egyik igazgatósági tagja állott fel szólásra és kijelentette, hogy a közgyűlési megelőző igazgatósági ülésén a mérleg aláírását megtagadta és a közgyűlés előtt is kijelenti, hogy azt nem fogadja el. Elmondotta. hogy a fogyasztási szövetkezet 1915 augusztus 25-ikén alakult meg azzal a kitűzött céllal, hogy a kisiparosoknak a súlyos viszonyok között élelmicikkeket szerez be és azokat minden nyerészkedés nélkül olcsó árban a tagok között szétosztja. A szövetkezet működésének megkezdésekor Szabó Gyula kamarai titkár, az altruisztikus szövetkezet elnöke sertéshizlalási tervet terjesztett az igazgatóság elé és pedig olyan formában, hogy 319 darab sertést vásároljon a szövetkezet, amelyeket azután konzorcionális alapon fognak kihizlalni. Minden tag annyi sertést jegyezhet, amennvit akar. azonban 'artozik sertésenkint a kockázati alapra 200 koronát lefizetni. Ez a sertésvásárlás meg is történt- Később az elnök az igazgatóság hozzájárulása és tudta nélkül további 400 darab sertést vásárolt hizlalás céljaira, de ezúttal már nem konzorcionális alapon. Ez a sertéshizlalási iizlet. mintegy 600.000 korona forgalmat jelentett a szövetkezetenk. Itten akarok rámutatni — folytatta felszólaló — azokra a szabálytalanságokra, amelyek a sertésüzlet könyvelésénél előfordultak és amely rendszertelenség jellemzi az egész ügykezelést. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy a mérleget az.ért nem irtam alá. mert annak tételeit a iegszabálytalanabbul vezetett könyvek alapján állitották össze. A szövetkezet megalakulásakor körülbelül négyezer korona alaptökével rendelkezett és egy év leforgása alatt másfélmillió korona forgalmat mutatott fel. Ilyen nagy forgalom mellett és a kereskedelmi törvények szigorú rendelkezése dacára sem vezettek szabályszerűen könyveket. Az iizem 1915 szeptemberében kezdte meg működését és 1916 januárjában az üzleti könyvek még nem voltak lefektetve. Többszöri sürgetésemre azután 1916 február havában megkezdték a könyvvezetést. Ezen időpontig százezrek kerültek ki a szövetkezet iiénztárából és százezrekre rugó bevételek jelentkeztek anélkül, hogy egyetlenegy tételt is elkönyveltek volna. Később is a kereskedői szokástól eltérőleg teljesen áttekinthetetlen módon vezették a könyveket, mert például ilyen tételeket találtam: „Vettünk disznót 116-000 koronáért", „Kukoricavásárlás 118.000 korona". Hogy a késői könyvelés mit célzott, azt pontosan megállapítani minden esetben nem tudom, de mint igen súlyos vádat a közgyűlés előtt is leszögezem azt, hogy a szövetkezet 1915 szeptemberében 319 darab sovány sertést vásárolt kilogramonkint 3 ko\ rona 70 fillérért, később pedig 400 darabot kilogramonkint 4 korona 20 -fillérért. Ezeket a tételeket, amint már fentebb mondottam* 1916 április hónapban, tehát hét hónap után mutatták ki a könyvekben és pedig az akkori árak szerint kilogramonkint 4 korona 70; illetve 5 korona 40 filléres árban, ami körülbelül 80.000 korona árkülönbözetet tesz ki. Ennek az árkülönbözetnek a könyvekben semmi nyoma sincsen. Ezzel szemben a mérleg 4518 korona 61 fii. hasznot mutat ki. Szabó Gyula elnök: Ez nem áll! Szeghő: Kérem, az elnök ur részérőf annak idején ilyen bejelentés történt. Szabó: Az első csoport disznó 4 korona 70 fillérbe került kilogramonkint. a másik: csoport 5 korona 40 fillérbe. Szeghő: Ha a differenciát nem i.s tudnánk pontosan megállapítani és bizonyítani, az akkori hus. és vásárpénztári árjegyzékekből igenis megállapíthatjuk, hogv a sovány sertés ára 3 korona 70 fillér, illetve 4 korona 20 fillér volt, holott most az elnök ur 4 korona 70, illetve 5 korona 40 filléres árról beszél. Az ügykezelés további menetére nézve a legnagyobb kifogásaim vannak- Megtörtént az. hogy a kisiparosok a lisztszétosztásnál nem jutottak a legminimálisabb liszthez sem, ugyanakkor pedig protekciós egyének 5—6 zsák lisztet kaptak. A szénelosztásnál is hasonló dolgok történtek. Egyesek — köztük én is — hosszabb sürgetésre 3 mázsa szenet kaptam és másnap, amikor ezt kifogásoltam, az iroda asztalán találtam egy utalványt Szabó kamarai titkár aláírásával, amely egy magánembernek, nem is tagnak, tiz mázsa szenet utalt ki. Szeghő felszólalása után nagv vita indult meg. amelyben Nagy Zoltán törvényszéki bíró. Lantos Béla a szövetkezet igazgatója. Vékes Bertalan kamarai másodtitkár és Vidacs Aladár segédtanfelügyelő vettek részt. Ezek azt vitatták, hogv a szövetkezet szabályszerűen működött, a tagokat olcsó zsírral, hússal és egyéb élelmi cikkekkel látta el. Szabó Gyula is reifektált a vita során elhangzottakra. Kijelentette, hogy könyveket kezdetben azért nem vezettek, mert a szövetkezet üzleti tevékenysége nem volt széleskörű és eleinte a nagyobb vállalkozásokhoz a forgótőkét a szegedi cipő- és csizmatermelők szövetkezete adta és ez könyvelte el a nagyobb tételeket. Különben is a sertéshizlalás, amely ellen a legsúlyosabb vád hangzott itten el, az ő magánvállalkozása volt, amelyhez csak esetenként használta fel a fogyasztási szövetkezet cégét. A közgyűlés végül ugy határozott, hogy a mérleget és a zárószámadásokat elfogadia, Vidacs Aladár indítványára pedig felszólította a vezetőséget, hogy a közgyűlés előtt tett súlyos vádakat a bíróság előtt tisztázza, egyszersmind Szeglhő Árpád tagságát felfüggeszti és helyére mást választottak meg igazgatósági tagul. Szeghő igazgatósági tag kijelentette, hogy a tapasztaltak után nem is vállalná többet a felelősséget, mint igazgatósági tag és a maga részéről bűnvádi feljelentést tesz. Szabó Gyula, kamarai titkár, a íogyasztási szövetkezet elnöke a következőkép nyilatkozik ebben az ügyben: