Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-03 / 104. szám

'Saeged, 1917. május 3. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A szegedi színház sorsa. (Saját tudósítónktól.) Pénteken délben jár k a szegedi színházra kihirdetett pályázat. Dr. Gaái Endre, tanácsnok pénteken délutánra 'már össze is hívta ülésre a szinügyi bizott­ságot, Ihogy megtegye javaslatát a -színház' odaítélését illetőleg. Az igazgatót a szinügyi szabályrendelet értelmében a tanács választja, közgyűlés elé csak abban az esetben, kerül a színigazgató-választás ügye, .ha a pályázók egyike a tanács határozatát meg föléli bezi. Legközelebb te-hát a májusi közgyűlésen dől el az, hogy szeptember 1-től ki lesz a szegedi színház igazgatója. A pállázat iránt eddig örvendetes érdek­lődés mutatkozott és ez idő szerint bizonyos, hogy hároméin pályáznak a szegedi színházért. Beadja pályázatát Almássy Endre, a színház mostani igazgatója. Bartos Gyula, a Nemzeti Színház tagja és dr. Bródy Miklós, a kolozs­vári szinlház első karmestere. Lehet, hogy ezeken kívül is (esznek még pályázók, mert a színház iránt annak ellenére, hogy háború van és hogy a pályázat sorsa fölött ilyen későn .dönthet csak a város, az ország legjobb szín­házi köreiben nyilvánult meg nagy érdeklő­dés. Emellett bizonyát az is, hogy Bartos és Bródy pályázik. Az áprilisi közgyűlésnek a szitfliázi -sr-n-­zőöést megállapító határozatát dr. Balassa Ármin, inegfölebbezte. Ezzel- kapcsolatban olyan ihirek is, elterjedtek, Ihogy a pályázat sorsa felett való döntést — a közgyűlés hatá­rozata ellenére — elhalasztják és Almássá Endre szerződését meghosszabbítják. Nem tud­juk, hogy képzelik el a dolgot azok, ak.ik ezt az eszmét fölvetették. A fölebbezésíhez a tör­vényhatósági bizottság minden tagjának joga van. Ennek a jognak alapján azonban nem lehet a közgyűlés határozatát illozóriussá te.n­i ni. Tessék esetleg a megválasztott színigaz­gató elé tárni a í'ölebbezést, amelyet a pályá­zók mindegyike már is ismer. Tudja meg az igazgató, mielőtt a szerződést aláírja, hogy •azon a miniszter döntése változtatásokat is eszközölhet. Egyébként is Balassa fölebbezése az igazgató'javára kíván a szerződésen vál­toztatásokat. Nem tudjuk elképzelni, hogy lenne szinigazgató, akinek az ellen lenne ki­fogása, hogy kevesebbel kell neki adnia, mint amennyire a szerződésben kötelezte magát. E­miatt tehát egészen nyugodtan dönthetnek a pályázat fölött. Az áprilisi közgyűlés kimondta például, hogy az igazgató ezentúl évi 24.000 koronát tartozik a városnak megtéríteni azokból a ki­adásokból, amiket! a színházért tesz. Balassa ezt kifogásolja. Tegyük föl, hogy a miniszter törli a határozatnak ezt a részét. Ugyan me­lyik színigazgató fog elégedetlenkedni azért, mert a 24,000 koronát hat éven át minden év­ben megtakaríthatta? Hat óv alatt igy 144,000 koronával javult az igazgató helyzete, aki pedig azzal a szándékkal irta alá a szerződést, hogy ezt a terhet viselni fogja, és tudja. K1-, fogásolja fellebbezésében Balassa, hogy a nívós operai előadások biztosításául felsorolja a szerződés azokat a szerepköröket, amelyeket az igazgató köteles betölteni. Ha ebben is iga­zat ad neki a miniszter, újból könnyített az igazgatón. Nincs a fölebbezésnek egyetlen sora. amely csak némikép is indokolttá tenné azt a föltevést, hogy az igazgató — neheztelni fog, ,ha a fölebbezés eredménnyel járna. Nem szabad tehát ezt az ügyet- rendes útjáról el- , terelni. A -közgyűlés határozott, a pályázatot kiírták, annak sorsáról dönteni kell. Csak igy nyugszik meg a polgárság az eredmény­ben, akárki lesz az uj igazgató. Elég volt a színházi botrányokból. A munkások májusi ünnepe. (Saját tudósítónktól.) A szociáldemokra­ták május elsejei ünneplése csendben és nyu­galomban folyt le. Azok a védőintézkedé­sek, melyeket az egész országban, de kü­lönösen Budapesten tettek, nagy részben feleslegesek voltak. Kedden mindenütt tel­jes munkaszünet volt. Szegeden sehol rtern láttunk egy nyitott üzletet, egyetlen gyár­ban sem dolgoztak, sőt még az ország mu­niciógyáraiban is teljes, volt a munkaszünet. Volt ugyan szó tüntető felvonulásokról, ezeket azonban* országszerte betiltották s a munkások is — nagyon helyesen — kerülni akarták a felesleges és (célra nem vezető összeütközéseketj Mindenütt zárt helyisé­gekben gyülekeztek és a tüntető felvonulá­sok elmaradtak. ./ Szegeden a legteljesebb nyugalomban lelt el a május első napja- Reggel kilenc órakor a Somogyi-utcai Fekete-ház kertié­ben néhány százan gyülekeztek össze, na­gyobbára asszonyok és fiatalkorúak. A ren­dőrség részéről' dr. Borhola Jenő rendőr­kapitány jelent meg a gyűlésen egy rendőr­rel. Nyisztor György, a központi pártveze­tőség kiküldötte méltatta a nap jelentőségét és a beszéd után néhány szavalat követke­zett. , A gyűlés végén a munkások minden rendzavarás nélkül Újszegedre vonultak, -a hol majálist rendeztek. Újszegedre nem tö­mör sorokban vonultak, minthogy a rendőr­ség ezt nem engedélyezte, hanem csopor­tokra oszolva, különböző utcákon át tették meg az utat. Az ujszegeöii mulatság késő estig tartott./ Budapesten nagyobb zavarokra volt ki­látás, ezért a rendőrség és nagyszámú csen­dőrség l^ljes készenléttel vonult ki. A kapuk alatt, üres telkeken rendőrök és csendőrök kártyáztak és semmi dolguk nem akadt. Az üzletek zárva voltak és a vasredőnvök el­takarták a törékeny kirakatüvegeket. Ahol vasredőnv nem volt, a kirakatüvegre hatal­mas betűkkel volt kiirva a minden bajt el­hárító ige: — Éljen-a2 általános titkos választójogi Máshol hatalmas transzparensek hirdették; — Éljenek a munkások! A szocialisták a. Tiroli nőhöz címzett városligeti vendéglő kerthelyiségében nép­gyűlést tartottak, melyen szintén nem tör­tént semmi rendzavarás, Budapestről telefonálja tudósítónk: Szerdán délelőtt 11 óra és 12 óra között Budapest és környékének valamennyi gyá­rában és üzemében a munkások egy óráig beszüntették a munkát. Ez az egy órás sztrájk előzetes megállapodás alapján tör­tént. Célja egyrészt tüntetés volt, másrészt pedig ezalatt az idő alatt nyújtottak át a munkások valamennyi üzem igazgatóságá­nak egy memorandumot, amelyben a mun­kásság számára választójogot követelnek. Bejelentik ebben azokat az intézkedéseket, amelyeket a munkásság tenni szándékozik a választójog elérése érdekében. Megálla­pítják, hogy a munkásság jelenlegi szerepe milyen fontos, habár nem fegyverrel, ha­nem szerszámmal a kezükben harcolnak a haza érdekében és minden kalapácsütéssel a honvédelem fegyvereit kovácsolják. A kötelességteljesítés arra a tudatra kénysze­ritette a munkásságot, hogy ne tűrje a iog­fosztottságot és a választói jogból való ki­rekesztést. A munkásság reménysége im­már teljesen szétfoszlott, mert mig az orosz forradalom dicső napjaiban a világ legleigá­zottabb népei egyenjogúak lettek. Porosz­országban pedig a választói jog megalko-* tására császári Ígéretet tettek, továbbá Európa minden országában a választójogot kiterjesztették, addig nálunk csak a vitéz­ségi érmesek egy maroknyi tömegének és a kisgazdáknak Ígértek választójogot. A Weisz Mattiréd-féle tölténygyár munkásai és munkásnői is letették a szer­számot. A munkások küldöttsége memoran­dumot nyújtott át a gyárvezetőségnek, a melyben a választójog megadását kérik, továbbá Tiszának a kormány éléről való eltávolítását. Felszólították a gyár vezető­ségét, hogy a memorandumot a királyhoz juttassa el. Egyben elhatározták, hogy kül­döttséget menesztenek gróf Tisza István miniszterelnökhöz és kérik a választói jog megadását, valamint azt, hogy a monarchia nyilvánítsa ki nyiltan és határozottan há­borús céljait és a teltételeket, amelyek mel­lett hajlandó békét kötni. .......b...........................••••.•..•..•iicii'. Élénk harci tevékenység a macedón fronton. \ BERLIN, május 2. A nagy főhadi­szállás jelenti: Macedón arcvonal: A Cser­na-hajlásban és a Vardar nyugati partján az élénk harci tevékenység tovább tart. Egyik repülőgépünk megfigyelt jó ered­ménnyel bombatámadást intézett a Cserna mentén fekvő Bac nieíle#i lőszerraktárra. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) [ Sikeres légitámadásunk Vaiona ellen. BUDAPEST, május 2. Április 30-ikán este tengeri repülőgépeink Vlalona kikötö­íeSepeit lehető jó eredtné«nyel bombázták ás az olasz ellenhatás dacára teljes szám­ban visszaérkeztek. HAJÓHADRAR A\CSNOK SAG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Német repülők elsülyeszteffek egy 3000 tonnás hajót. BERLIN, május 2. A Wolff-ügynökség jelenti: Néhány tengerészeti repülőgépünk május elsején megtámadott a Themse tor­kolatában ellenséges kereskedelmi hajókat. Egy körülbelül 3000 tonnás ellenséges nagy gőzöst eísülyesztettünk. Repülőgépeink kö­zül egy nem tért vissza, ezt elveszettnek tekinthetjük. Az ideiglenes kormány kudarca. Stockholm, május 2. Pétervári jelentés szerint a froüt-beüi katonák kiküldötteinek minszki tanácskozása az ideiglenes kor­mány kudarcával végződött. 510 szavazat­tal 46 ellenében egy határozatot hoztak, a mely szerint csatlakoznak a pétervári mun­kás- és katonatanács ama határozatához, amely a krományíiak a béke helyreállítása iránti tevékenységének feltéttel eílenörxé­sét követeli.

Next

/
Thumbnails
Contents