Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-03 / 104. szám

UELMAGYASORSZÁG Szeged, i!>17. május 3. R hatodik magyar hadikölcsön. B Ahogyan a németek szójátéka Sieg­írjfd-állásoknak nevezi a nyugati harctéren kiépített áttörTietetlen sánclabirintusaikat: íjzonképen a nemsok idő múlva kibocsátás alá kerülő hatodik magyar hadikölcsön is bízvást nevezhető a győzelem és béke nem­zeti kölcsönének. Mert bátran mondhatjuk, hogy katonai helyzetünk .az összes harcvo­•tialakon sohasem volt jobb, mint ezen a tavaszon- Hadseregünk akkor sem maradt tétlen, mikor a frontokon látszólagos nyu­galom uralkodott. Csapataink uj tartalékok­kal erősödtek s nagymennyiségű ihadiszert lehetett részükre szállítani és felhalmozni, ugy, hogy kellően kiképzett, elegendő csa­pattestekből és muníció-tömegekből a maga helyén van minden erő, amellyel hadvezető­ségünk nyugodtan nézhet farkasszemet bár­honnan jöhető támadással, sőt arra is fel van készülve, hogy esetleg maga kezdhessen ujabb harci tevékenységihez, ha ezzel a békét hamarább elérhetjük. Mert a háborúnak ránk nézve csak egyetlen célja van: az, hogy szerencsés békét küzdhessiink ki ma­gunknak. S ezt a célt el is érjük akármi mó­don. Mert minket ellenségeink már le nem győzhetnek, ellenben, ha szép szerével ki Tietn vívhatjuk a békét, nekünk van erőnk hozzá, hogy legyűrhessük s igy kényszerit-, síik őket leülni a békeasztalhoz, noha az •errevaló hajlandóság önmagától is egyre jobban érik az ellenséges hadviselő államok népei lelkében, mint ezt az oroszországi események is bizonyítják. Mindazonáltal szárazon kell tartanunk a puskaport, fel kel! készülve lennünk minden Eshetőségre s töltött fegyverrel figyelnünk, hogy ellen­ségeink táborában mi történik, mi készülő­dik. Meglepetések ellen biztosítani kell ma­gunkat s hadseregünk érdekeit tétlenséggel egy percre sem hanyagolhatjuk el, sőt sza­kadatlan serénykedéssel azon kell igyekez­nünk, liogy egyre mentül nagyobb uj és uj mumciótörnegekkel s más szükséges felsze­reléssel lássuk el seregeinket, mert ezzel egyrészt fokozzuk az elfentálláshoz és a győzelemhez való erejüket, másrészt . szám­talan emberéletet takaríthatunk meg. A végső mérkőzés ideje közeledik, még pedig ránk nézve kedvező helyzetben. En­nek előrelátása okából kopogtat ajtajainkon az uj hadikölcsön, mely hogy valóban béke­kölcsön (egyen, ahhoz az szükséges, hogy a nemzet áldozatkészsége az eddigiekhez mért nagy arányokban segítse elő a háború szerencsés befejezését. A hadikölcsön ügyében Sándor János belügyminisztertől leirat érkezett a polgár­mesterhez. amely szerint a pénzügyminisz­ter a kibocsátandó hadikölesönre vonatkozó nyilvános aláírási felhívást má.ius eleién közzéteszi, ugy, hogy a kölcsönre történő aláírás május 10-ike táján vegye kezdetét Abból a célból, hogy a közönség minden rétegének alkalom nyujtassék a hadikölcsön jegyzésébe való részvételre, a kölcsön alá­írási határideje ez alkalommal is körülbelül négy hétre fog terjedni. Bár a kibocsátandó kölcsön feltételei mondja a leirat — még nincsenek véglege­sen megállapítva, tájékoztatásul már most tudomására hozom, hogy ép ugy, mint az előzőleg kibocsátott hadikölcsönökre, ismét 6 %-os járadékkölcsön-kötvények kerülnek kibocsátásra, melynek feltételei lényegileg megegyeznek .az eddig kibocsátott 6 %-os járadékkölcsönök aláírási feltételeivel. A 6 %-os járadékkölcsönön kívül más tipusu kölcsönnek nyilvános aláírásra való bocsá­tását a Pénzügyminiszter ezúttal nem vette tervbe. A kibocsátásra kerülő kölcsönre történő befizetésekre a kikötött felmondási idő ér­vényben tartása mellett az 1914 évi augusz­tus l-.ie előtt elhelyezett, egyébként a mora­tórium feloldó rendeletben foglalt korláto­zásom alá eső betétek is teljes mértékben igénybe vehető. Ezen szabály alól kivételt fognak képezni a román, betörés által sújtott s a vonatkozó moratorium rendeletben fel­sorolt területeken székelő pénzintézeteknél elhelyezett ily betétek, amelyek tekintetében a pénzügyminiszter ugy szándékozik intéz­kedni, hogy azok egyáltalában nem lesznek n jegyzés céljaira igénybe vehetők. Az Osztrák-Magyar Bank és a m. kir. hadiköicsönpénztár a kibocsátásra kerülő hadikölcsön jegyzésében résztvevők részére a jegyzés céljából ép ugy. mint az előző hadikölcsönöknéj. ezúttal is előnyös feltételű lombardkölesönöket fognak nyújtani, s ez­által lehetővé tétetik majd, hogy az aláíró felek jegyzéseiket minél előnvösebben bo­nyolíthassák le. Nem mulaszthatom el ezúttal sem rá­mutatni arra, mily fontosnak tartom azt, hogy az ország lakosságának otthon tarto­gatott készpénzei -a hadikölcsön-.iegyzések­ben minél nagyobb mértékben bevonassa­nak. Az erre irányuló fokozott törekvéseink minden bizonnyal kellő eredménnyel fognak járni, szükségesnek tartom azonban, hogy a törvényhatósági és községi irányadó té­nyezők, épen ugy, mint az előző hadiköi­csönöknél, most is messzemenő propagato­rins' tevékenységet fejtsenek ki' ebben a» irányban s különösen rámütassanak arra, hogy akkor, amikor a lakosság az otthon tartogatott készpénzét és a közeljövőben várható megtakarításait hadikölcsön jegyzé­sérc fordítja, nemcsak a haza iránti köteles­ségének tesz eleget, hanem a saját érdeké­ben is helyesen cselekszik, mert a készpén­zeknek hadikölcsönkötvénvekbe való elhe­lyezése jelentős kamatjövedelmet biztosit az aláíró félnek. A Délisiagyarország telefoniai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. HÍREK QCOO Hurcolkodnak . . . [Május van, szelíden mosolyog a napsugár és csókolja melengető ajkával a most bonta­kozó leveleket a •fagallya.kon. Nézzük az eget és sóvárgjuk a nagy Ismeretlentől a barátsá­gos jó időt, a szárazat, az esőtlent, mivelhogy május elején vagyunk és vagy ezért vagy azért hurcolkodunk. De hurcolkodnunk kell, bár a háborús rendelet nem enged erőszakos­ságot a házigazdák részéről, ezért nincs is felmondás, mindazonáltal megyünk egyik helyről a másikra, mert ez már a vérünkben van. Összeszedjük a munkások után a régi kedves emlékeiket, a törékeny, filigrám tár­gyakat, óvatosan belerakjuk á -kétfülüs ko­sárba és azt mondjuk a cselédleánynak: — Jaj Vera, vigyázzon, el ne törjön sem­mit. A munkások is összeszedik a szalon, az ebédlő, a háló bútorait és viszik le a ház elé, a kocsira, mindenütt kisérvén őket az aggódó megjegyzés: — Jaj, vigyázzon bácsi . . . jaj,- ne üsse a. kapuhoz azt a kredencet, csak óvatosan. Csupa jaj minden. A háború jaj-a tapad mindenre, mint egy fekete lepel. A kocsis is aggódva nézi, mennyit raknak már a kocsi­jára, jaj, a lovacska nem fogja elbírni, mert­jaj uram teremtőm, a lovacskának nincs ali­rakja, nincs szénája, a lovacskának meg lehet olvasni az oldalán a hordacsontokat, . . . És a gazda, a hurcolkodás szenvedő alanya, szin­tén a jaj szóhoz menekül, mert csak ezzel tudja magát némiképp vigasztalni, ha el-elgó­íiajtgatja: jaj istenem, száz korona egy kocsi, lmsz korona egy munkás, jaj mi lesz velünk, hogy jövünk ki a gázsiból ebben a hónapban. Valóban jaj minden. A lakás, az utca, az •erszény, a lélek, mind, mind . . . Ám azért az utca tele van teherkocsival, kicsivel, nagy­gyal, leginkább egy lóval, inert ide kellett megtérnünk: az egy lóihoz és a szamárhoz, mint Krisztus urunknak, mikor a földön járt. Tele van az utca és dübörögnek a szekerek, viszik a jómódot és a szegénységet egyaránt. •Ki mit ikaparitgatott össze az élete folyásán. Ezt azután feldéputálják a mindenre kíváncsi emberek, azok is, akik önkénytelenül nézik a kocsikat és azok is, akiket ez a nézés gyö­nyörködtet. Egy-két tekintet, azután ennek is vége. Napirendre térnek minden szállít­mány fölött, nem látnak többé semmit, csak a lovak patáinak kopogását és a kerekek gör­dülését hallják. Legfeljebb István, az alkalmi huszkorpnás napszámos nézi még az „egyet­mást" és amiig a kocsi mellett halad, egyre azon tiinődik, hogy hogyan lehet egy ember­A koncentrált fény Osram Jonyó Sománál

Next

/
Thumbnails
Contents