Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-08 / 85. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG I Szeged, ,1917. áprilk S. J/ő/ levélhordók Szegeden, — A szegedi posta működése a háború harmadik évében — (Saját tudósít ónktól.) A szegedi posta­hivatal mint a békében, a háborúban is ki­tűnően teljesítette feladatát. Azokat a nehéz­ségeiket, melyeket a háború okozta- zűrzava­rok, főleg a személyzetben beállott nagy változások okoztak, mindig sikerült 'leküz­denie és elejét vennie annak, hogy e zava­rokból ugy a közönségre, mint a közérdekre valami hátrány származhasson. A zavaros helyzettel való állandó viaskodásbói a közön­ség mitsem vehet észre, a posta épen, olyan Símén végzi nehéz munkáját, mint a békében. A Délmagyarország munkatársa szom­baton beszélgetést folytatott Kőrössy István főfelügyelővel, a szegedi posta főnökével, akinél elsősorban aziránt érdeklődött, hogy a harmadik háborús esztendőben milyen volt a csomagforgalom. Erre és még néhány kér­désünkre igen érdekes választ kaptunk. Á- A csomagszálliitásnál, — mondotta Kőrössy felügyelő — általában mindig vol­tak nehézségek, de ezek nem a húsvéti for­galom többlet folytán álltak elő. A húsvéti forgalom lebonyolítása nem adott különösebb munkát. A kereskedők már előre megkapták, vagy elküldték csomagjaikat, magánkülde­imények pedig alig voltak és a mi állandóan nagy csomagforgalmunk mellett az a néhány száz darab, mely a húsvét folytán különbö­zetként előállott, alig volt észbevehető- A háború alatt különben is megszűnt a nagy húsvéti csomagforgalom, süteményekkel, vagy más hasonlókkal ma nem igen kedves­kedhetnek egymásnpk az emberek. A cso­magok most különösen a harcterek felé irá­nyulnak, ámde tábori csomagot csak hétfőn, kedden és szerdán veszünk fel. Ezeken a napokon van egv kis torlódás, ami azonban a következő napokon helyreáll, - Nem jöhet számításba a húsvéti levél­forgalom sem. Hiszen, a levélforgalom állan­dóan emelkedik. Akik ezelőtt egy évben csak egy levelet írták, most azok kétszer is ír­nak ege héten és ilyen állandó forgalom mellett igazán alig vehető észre az a né­hány száz, vagy ezer képeslap, melyen az ismerősök boldog húsvéti ünnepeket kíván­nak. A postának különösen melyik osztá­lyát terhelik a háborús viszonyok? — kér­dezzük. — A háború alatt a csomagkezelés a ilegterhesebb. Hogy ez igy van, azt különböző okok idézik elő. A csomagforgalom óriási mértékben növekszik, aminek természetes magyarázata a vasúti forgalom korlátozása. 'Azok a kereskedők, akik ezelőtt vasúton, gyorsáruként szállították, most a postát ve­szik igénybe, ami természetesen fokozott terheket ró ránk a szállítmányok felaprózáSa folytán. A posta csak kisebb csomagok szál­lítására van berendezve és az a kereskedő, aki például egy 50 kilós csomagot egy da­rabban adott fel a vasúton, most ugyanezt az ötven kilót tiz darab öt kilós csomagban adja postára. Sok nehézséget okoz a szállí­tási eszközök hiányossága. Kevesebb vonat indul, ami viszont a csomagok torlódására vezet. Harmadik nehézség az, hogy a be­gyakorolt szolga- és altiszti személyzet a harctéren van. Ezek helyett ideiglenesen napszámosokat alkalmazunk, akik sem mun­kabírásban, sem szakértelemben nem köze­líthetik meg a távollevőket. Hozzá vehetjük még a helyiségmizériát. A posta épülete a békeforgalomra épült és most a háborús for­galomra szűknek bizonyul. Ez különben min­den postaépülettel igy van. Azonban, ami a forgalmat általában illeti, a távirat- és tele­fon-forgalom — minden korlátozás ellenére — sem marad mögötte a csomagforgalom­nak- Olyan telefon- és táviratforgalmunk van amilyenről a békében nem is mertünk álmod­ni. Pedig a telefon még most sem szabad teljesen, ez viszont a távirat-forgalmat gya­rapítja. Az állami telefonbeszélgetések soka­sága azonban pótolja a korlátozás folytán elmaradó magánbeszélgetések számát- Szó­val minden ágban nagy és nem várt föllen­dülés mutatkozik. — A nagy forgalmat sikerrel bonyolít­juk le. Tisztviselő munkaerőben nem szen­vedünk hiányt és tisztviselőink erős kitartás­sal dolgoznak, a vezetőség pedig a munka­erő kiutalásánál mindig nagy jóakarattal jár el. Igy tizenöt tisztviselőt kaptunk csak a háborús munkatöbblet lebonyolítására. Igen érdekes az, amit Kőrössy posta­felügyelő a női munkaerőről mondott. A postán most jórészben nők pótolják a hadbai vonult férfiakat, még pedig jó sikerrel, sőt már szolgai munkakörökben is alkalmaznak nőket. Most pedig tizenkét nő van levélhordói kiképzés alatt. Amint befejeződik a kikép­zésük. önálló kerületet kapnak és női kihor­dok fogják a leveleket kézbesíteni. LEGÚJABB. STOCKHOLM: Pétervárról jelentik: Teheráni távirat jelenti, hogy az orosz elő­védek JCisil és Rabat közelében az angol csapatokkal érintkezésbe jutottak. ROTTERDAM: Londonból jelentik hi­vatalosan: Az orosz és angol előretolt osz­tagok április 2-án a Djela balpartján egye­sültek. A jelek szerint a törökök Kirin irá­nyában vonulnak vissza. STOCKHOLM: A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonhói: Lodge szenátor a szenátusban törvényjavaslatot terjesztett elő, hogy hatalmazzák föl a hadügyminisz­tert, hogy a rendelkezésére álló fegyvere­ket a lőszerrel együtt adja ki a belső biz­tositó-szolgálát legénységének az összes államokban és a territóriumokon. BERN: A Bemer Tageblatt jeleníti: A Cothe di Cavoirr nevő olasz sorhajó a na­pokban elsülyedt. BERLIN: A Wolíf-ügynökség jelenti: Április 5-én éjszaka egy német tengeri re­pülőraj a Dovusokban horgonyzó hajókat, vajam int a Raimsgattetól északnyugatra le­vő fényszórókat és erődítési telepeket ki­adósan és jó eredménnyel bombázta. A tengerészeti vezérkar főnöke. Tüdővész-rendelőintézetek felállítása Szegeden. — Dr. íHollós József indítványa, — (Saját tudósítónktól.) Dr. Hollós József törvényhatósági bizottsági tag, kórházi fő­orvos, egészségügyi szempontból fontos in­dítványt adott jbe a polgármesterhez. Az in­dítványt, amely a tiidővész siikeras Leküzdé­sére megszívlelendő módot, jelöl meg ált kö­zöljük' egész terjedelmében: Nagyságos Polgármester ur! 1915. októ­ber havában egy (beadványt intéztein a te­kintetes Ta nácshoz, amelyiken kifej tettem azon" intézkedéseket, melyek a tiidővész kiirtásá­nak céltudatos alapját képezhetik. lEzen .in­tézkedések (köziül a tiidővész kórházra vonat­kozó javaslatom immáron tárgyalás alá vé­tetett és megvalásWmU az állam segítségével kilátásba helyezték. A (tiidővész leküzdéséneik ezen legfontosabb feltétele, a fertőző tüdő­betegek kórházi • elkülönítése mellett azonban .ranlbatatlamil szükséges, hogy a .betegség megelőzésére is megfelelő intézmények állja­nak ren delkezésünlk.ne. Kétségtelen ugyanis, hogy .a lakosság jelentékeny része, a tüdővé-, szqs ©gyiénék családtagjai úgyszólván kivétel nélkül giVmőfcórral .fertőzöttek, ha minidijáirit látszólag nem is gm.mő,kórosak. A fertőzés többnyire már a gyermekkorban történik, do éveikig, néha egy-két évtizedig is eltart, inig a lappangó betegség fertőző tüdővészbe, vagy a gumókor más megnyilvánulásába átmegy. Kellő szakképzettség mellett a gümőkór már ©zen laippangási állapotában is felismerhető és szakszerit, specifikus gyógykezeléssel töké­leteseti meggyógyítható, miáltal a tiidővész,' kifejlődése megakadályozható. Ezen feladati a. város (nagyságára való tekintettel csakis több szakorvos bevonásával és olyképp oldható meg, ha a város különböző részein egy-egy rendelő intézet felállításáról gondoskodunk. Iüditványozom, bogy a belvárosban, ró­kuson. alsóvárosban és felső városba,ti egy-egy ilyen intézet létesíttessék, .mindegyik egy szakképzett orvos vezetése alatt. Ezen intézetek feladata a következő: 1. A körletükbe tartozó összes lakások egészségügyi fölvétele, a lakóknak a tüdővész szempontjából való nyilvántartása. 2. Az összes tüdő vész esetek megáltapi­tása, a tüdővészesek állandó (nyilvántartása, és ellenőrzése a fertőzés szempontjából. 3. Gondoskodás a fertőző esetek elkülöni­téséről .a köpet, fehérneműk, lakások fertőt­lenítéséről. • köpőcsészékről. A betegek ós lioz­izátartozók kellő Ikitanitása. 4. A még gyógyítható tüdővészeseknek, a tüdővészesek összes családtagjainak, .vala­mint minden Lappangó tüdőgümőkórban szén védő egyénnek specifikus gyógykezelése és állandó ellenőrzése. (Egy-egy ilyen intézet fenntartásának évi költsége körülbelül 8000 korona s igy a 4 intézeté összesen évi 32.000 (korona, mélyítek egy része .a szokásos állami támogatásból fe­dezhető. Szükséges, hogy e kérdést a most .megala­kulásban lévő tiidővész bizottság azonnal tár­gyalás alá vegye, « minden előkészület meg­történjék ahhoz, hogy amint a megfelelő or­vosok rendelkezésre állhatnak, tehát mindjárt a leszerelés után azonnal muködésképesek le­gyenek, Annál is inkább szükség van erre, mert a. háború után a tüdővész az eddiginél is nagyobb mértékíben fog pusztítani és Sze­ged városának mindezideig semmiféle szerve, semmiféle intézménye sem áll rendelkezésre, melyet ezen fenyegető veszedelem ellen fel­használhatnánk. Szeged, 1917. április hó 7. Dr. Hollós József.

Next

/
Thumbnails
Contents