Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-05 / 82. szám

Sfeeged, 1917. április 5. DÉLMiAGYARORSZAG 3 Rendkívüli közgyűlés határozott a Fehértó levezetése ügyében. Szeged törvényhatósági bizottsága szerdán délután rendkiviili közgyűlésre <iilt össze, bogy tanácskozzék a Fehértó vizének levezetéséről. A rendkivüíi közgyűlést tudvalevőleg dr- Becsey Károly és 52 bizottsági tag kérésére hivta össze a főispán. Ha jellemezni akarjuk magát a közgyűlést, azt mondhatjuk róla, hogy ez az alapos, jól átgondolt, tárgyilagos beszédek közgyűlése volt. És az elhangzott beszédek objektivitásából, a szenvedély mentességéből lehet látni, 'hogy ez az ügy mindenki előtt ismeretes a legapróbb részletekig, mindenkinek a szivén fekszik és mindenki foglalkozott, sőt komolyan és alaposan foglalkozott vele. A Fehértó levezetésiével kapcsolatban fölmerült a vadvizek kérdésének 1 végleges rendezése is. Ez természetesen csak a jövőben fog megtörténni, de már maga az a tény, hogy illetékes helyen ' beszéltek róla és tépések megtételét határozták el, szintén haladást jelent. A rendkívüli közgyűlésről a következő tudósítást közöljük: Dr. Cicatricis Lajos főispán a rendkívüli közgyűlést délután fél öt órakor nyitja meg. Taschler Endre főjegyző jelenti, ihogy dr. Becsey Károly és 52 bizottsági tag kérték a rendkivüíi közgyűlés összehívását a fehértói árvizveszedelem dolgában. Ismerteti az indítványt, maid beterjeszti a tanács következő javaslatát: (A tanács javaslata.) Javasolja a tanács, mondja ki a közgyűlés, hogy I. a dr:- Becsey Károly és társai indítványának 2. és 3. pontjára vonatkozólag tudomásul veszi, hogy a matyhidi zsilip a fehértói vizek lefolyására az indítvány beadása óta kinyittatott és hogy a lúdvári szivattyútelep teljes munkaerejével működésbe lépett. II. Kimondja a közgyűlés, hogy a fehértói csatornának kitisztítása és kimélyitésére a katonai műszaki szakértőnek és a mérnöki hivatalnak együttes tervezetét fogadja el, fölhatalmazza a város tanácsát, hogy a csatorna kitisztítására szükséges gépezetet beszerezze, a nád kiégetésével és a csatorna kimélyitésével járó munkálatokat teljesítse: a szükséges költségeket a költségvetés rendkivüíi alapja tértiére megszavazza, fen tartván azt a jogát, hogy a bekövetkezendő tárgyalások fejleményéihez képest ennek megtérítését a szegedi ármentesitő és belvizszabályozó társulattal szemben követelhesse. III. Minthogy a most elrendelt intézkedések csak a közvetlen veszély ellen nyújtanak ideiglenes védelmet, szükséges, hogy a vadvizek által okozott károk ellen a most fenyegetett földek a jövőben állandó védelemben részesüljenek. Ehhez pedig az egész Duna-Tisza közötti vadvizek rendszeres, egyöntetű szabályozása szükséges, amely munkálat, az érdekeltségbe kerülő területek nagysága, a több törvényhatóság területére való kiterjedése s ebből folyólag a különböző érdekek összeütközése, a költségek nagysága, az egységes vezetés szükségessége miatt társulati uíon sikerrel megoldhatónak nem látszik. Ugyanezért a közgyűlés felirati kérelemmel fordul a m, kir. kormányhoz az iránt, .hogy a Duna-Tisza köz belvizének rendezését állami föladatnak kimondani s a kérdést törvényhozási uton rendezni méltóztassék- Ehhez a kérelemhez a közgyűlés csatlakozásra szólítja fel Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Csongrád, Bácsbodrog vármegyék és Hódmezővásárhely, Szabadka és Baja városok közönségét. IV. Mondja ki a közgyűlés, hogy a lúdvári zsilip és szivattyútelep számára Csongrád vármegye alispánja által 1905 évi julius 8-án kiadott kezelési szabályok egy részét már a mai viszonyokhoz alkalmazhatónak nem találja. Megkeresni rendeli ezért az alispáni hivatalt a szóban forgó kezelési szabályok 3. és 4. §-ának oly értelmű módosítása iránt, hogy a matyihidi zsilip nyitva hagyható legyen mindaddig, ' amig a holttisza kánya vízszintje a 3 métert el nem éri és hogy a lúdvári zsilip köteles legyen a szivattyúzást a jelenlegi 3.20 m. vízmagasság helyett már akkor elkezdeni, ha a holtkanyar vizszintje a 2 m. magasságot eléri. A szükséges intézkedések végrehajtásával a közgyűlés a város tanácsát bizza meg. A tanács javaslatához elsőnek dr- Becsey Károly szólt hozzá. (Az Ármentesitő Társulat kötelességmulasztása.) — Átvizsgálta — úgymond — az Ármentesitő Társulat rmilt működését és arról győződött meg, hogy a társulat nem teljesítette azt a kötelességét, atneív az alapszabályaiban elő van irva. Nem foglalkozott a társulat különösen a szegedi érdekeltség körébe tartozó belvizek levezetésével, már pedig az alapszabályok harmadik pontja világosan kimondja, hogy a társulat köteles mindazon területeket, melyek előbb a három társaság hatáskörébe tartoztak, ármenteslteni és azoktól az árvizveszedelmet elhárítani. A társulat működéséről csak annyit tudott megáll api tani, hogy munkája nem terjedt ki másra, mint a tiszai védgátak fenntartására és semmit sem tett a Fehértóban összegyülemlő viz levezetésére. A baj okát először is itt kell keresni. Hogy a Fehértóban ma ily nagv a viz, annak az is az oka, hogy a levezető csatornát, mióta az elkészült, sem a város, sem a társulat nem gondozta. Azóta nemcsak hogy náddal nőtt be, de a csatorna 'feneke is megszűkült 80 centiméterrel. Nem hallandó botot venni és keresni a bűnöst, bár azt is .megtehetné, meri a bekövetkezett nagv károk rniatt a bűnös megérdemelné a legszigorúbb büntetést és a maga részéről a legerősebb eszközök alkalmazásától sem riadna vissza. Az Ármentesitő Társulat vezetésében több izben állott be változás. Ha a jelenlegi vezetőség is azt az utat követi, melyet eddig .követtek, akkor azt mondaná, hogy inkább társulat nélkül, mint ezzel a társulattal. Akik a legnagyobb hibákat követték el. már felelősségre nem vonhatók, már meghaltakDe vannak olyan hibák, amelyekért a mostani vezetőségnek is felelni kell. A vezetőségnek látnia kellett volna, hogy milyen kárókat okoznak a Pestmegvéböl özönlő vadvizek és mégsem gondoskodott a vizek apasztásáról. melyet pedig elvégezhetett volna akár a kormány, akár az érdekeltség, akár a város támogatásával. (Mit kellett volna tenni?) Azok az intézkedések. — mondta tovább dr. Becsey — melyeket a tanácsi javaslat sorol fel, az azonnali segítségre vonatko* nak, de tényleg aüg segíthetnek a bajon. Szerinte igen nagy károktól lehetett volna megmenekülni akkor is, iha csak ebben az évben, de legalább megfelelő időben történtek volna védőintézkedések, ha gondoskodtak volna a szivattyútelep tizemben, tartásáról és arról, hogy a Matyér zsilipje nyitva maradjon. Igaz ugyan, hogy ez utóbbira van egy szabály, de ha égv kis előrelátással birt volna, a tanács a saiát hatáskörében intézkedhetett volna ez ellen is. Szeged város közönsége, mint legnag\obb birtokos, képviselve van az Ármentesitő Társulatban. Nem akar senkit sem bántani, de csodálkozik, hogy az. aki Szegeti városát oly nagyon szereti, itt nem látta meg! a bajokat és elnézte, hagyta a dolgot. Különben aki szintén látta és tapasztalhatta már tavaly, hogy a Fehértó vize azért maradi meg nyáron is, mert nem jó a levezető csatornája, a polgármester, mint vízjogi hatóság kitisztíthatta volna. A törvényhatósági bizottság egyik tagja még az ősz előtt felhívta a vizjogi hatóság figyelmét a Fehértói csatornájának kitisztítására. Ettől a bizottsági tagtól hatotta, hogy nem az volt a baj, hogy a csatorna széle be volt nőve náddal, hanem az, hogy a meder beiszaposodott és! hogv a beömlésnél a két partot összekötő rendes átjárót csináltak. Természetes, hogy igy nem folyhatott le a vizEzután a tanácsi javaslat egyes pontjait részletes bírálat alá veszi. A rnatvéri zsilipet csak 20 centiméternyire nyitották fel. Ennek semmi értelme nincs. Csak ugy lehet segíteni, ha a zsilipet teljesen felnyitják és a szivattyút állandóan működésben tartják. Kotrógép beszerzését sem helyesli. Ennek leszállítása hónapokig, sőt évekig is eltart. Ezekkel szemben elfogadja a tanácsi javaslatnak azt a pontját, amelv a kormányhoz küldendő föliratról szól. Van ugyan radikálisabb megoldás is, még pedig az, hogy állami kezelésbe kellene venni az összes ármentesitő társulatokat. Hozzájárul ahhoz az intézkedéshez is, mely a zsilipkezelési szabályzat megváltoztatására 'vonatkozik, esetleg miniszteri biztos krküdését kérie a törvényhatósági bizottság. Végül a felelősség megállapításának kérdésével foglalkozik. A tanácsnak már al saját hatáskörében intézkedni kellett volna annak földerítésére, hogy a mulasztásokért kit terhel a felelősség. Fentartja indítványának harmadik pontját, hogy a közgyűlés rendelje el a vizsgálatot(Pót indítványok.) Dr. Becsey Károly után dr. Farka Lajos szólalt fel és indítványozta, hogv a tanyai rendőrséget szaporítsák annak megakadályozására, hogy a szomszéd községbeliek a vizet ne bocsássák a Fehér tóba. ezenkívül! miniszteri biztos kiküldését tartia szükségesnek. Kiss Gyula dr. Becsev Károly indítványát fogadja el. Járosy Sándor szerint első dolog az- legyen, hogy a vizet eltávolítsák és a szivattyúk számát szaporítsák. Tóth Mihály főmérnök a tanács javaslata mellett szólal föl. (A polgármester válasza.) Az elhangzott beszédekre dr. Somogyi Szilveszter polgármester válaszol. HelyesU Járosy indítványát. A viz eltávolításáról tárgyalt is a minisztériumban', azonban a szénhiányon megakadt az ügy. Fajka indítványaira azt válaszolja, hogy a rendőrséget nem lehet szaporítani, mert nincs ember, kormánybiztost pedig a minisztérium nem küld ki. A város azonban a katonai rendőrséget fogja igénybevenni, erről már folyik is tárgyalás. Ezután dr. Becsey Károly felszólaiására tér át. Ha dr. Becsey a íolyammérnök-