Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-29 / 102. szám

4 DELMAGYARÖI1SZÁG Szeged, 1917. április 29. Vakok a világháború után. Ha majd megszűnik a fegyverek ropogása, a géppuskák kattogása, az ágyuk, aknavetők és egyéb istentelen öldöklő szerszámok bömbölése, pokoli lármája; ha majd elülnek a -felkorbácsolt szenvedélyek és a könnytől áztatott, sápadt arcok szikkadozni kezdenek; ha ezt a végtelennek látszó, nagy gyűlöletet felváltja a krisztusi- igaz szeretet és isméi béke lesz a (földön, és az elpazarolt millió, m-eg millió ifjú élet a legnagyobb szükség alakjában fog nehezedni épen arra a tőkére, melynek feneketfensége és bélpoklos telhetetlensége dobta oda a halál Kíméletlen kaszájának azokat: akkor oda is kel! nyulnunk, -hova eddig csak -könyörületes le kek dobtak egy-egy fillért. Negyvennégy év után most hangzott el először Vargha Gábornak, a körmendi kerület országgyűlési képviselőjének ajkairól a szó, a közjogi viták hevébe belecsendült egy csendes, minden politikai sz-eiivedélyt nélkülöző hang. A világegyetem rabjairól, a Magyarországon élő 20-000 vakról beszélt, azoknak érdekében szólott. Szólott nemes •szivének teljes melegségévei, nagy tudásának súlyával és alaposságával a szívhez és az észhez, meggyőzően mind a kettőhöz. Rámutatott a mulasztásokra, megjelölte az utat és módot, melyen haladva annyi parlagon heverő erőt meg lehetne menteni és -hasznositani.1 Vajha szavai ne hangoznának -el a pusztáiban kiáltónak szavaiként! Nem hivatkozom a külföld követendő példáira, (mert azt hallom lépten-nyomon, hogy a külföldi példákra való hivatkozás nem szerencsés dolog, bár nem tudom megérteni. hogy m-iért ne lenne az), hanem itt maradok a haza szűk határai között és honi példákkal igyekszem támogatni azok törekvését, kik a nemzeti erő fokozása szem-pontjából nem riadnak vissza semmitől és feltartóztathatatlanul törtetnek a kitűzött szent cél felé. A világháború nagyon megritkította a •férfiak sorait, a kimététfen halál épen ott aratott a legjobban- ahol a nemzet legszebb .virágai nyitottak. Egyaránt szedte áldozatait ugy a nyers, mint á szellemi munkaerő köréből. E nagy veszteségek egyszerre pótolhatatlanok. ezek pótlására évtizedek -kellenek. Mig azonban elröppennek felettünk -ezek az -évtizedek, a 'keletkezett tátongó űrt ót kell hidalni, be kell tölteni ugy, miként az-t a körülmények megengedik. Onnan kell vennünk -erőt, ahol még van. és amelv erőt eddig -még ki nem használtunk. Hogy azonban ezt tehessük, előbb le kell vetnünk azt •a -bizonyos, mindent lecsepülő tudálékossá-got és hitetlenséget mindennel szemben, mit kézzel és egyszerű ésszel fel nem foghatunk azonnal. Előbb -emlitém, hogy 20000 vak él Magyarországon. E szomorú szám sok, nagyon sok akkor, ha a vakság szörnyűnek hiti voltára gondolunk, de elég szép szám akkor, ha a ugy vesszük, mint nyers munkaerőt, melyet parlagon hevertetünk- E számból alig részesült ipari és szellemi kiképzésben mintegy 2000. Üssük Je a szomorú számból az úgynevezett képezíhetleneket. melv körülbelül egy tizedét teszi ki, akkor is marad a nemzeti szellemi és nyers ipari munkaerőnek még mindig 18.000, ami nem megvetendő erőt képvisel. Es itt álljunk meg egy szóra! Nem -egyszer zúgott végig a napisajtóban a nagy emberbarátok kiáltása: „Mentsük meg a vakot!" „Vegyük le a társadalom nyakáról a nyűgöt!" „Vegyük ki a koldusbotot a vak kezéből!" „Adjuk viszsza a vakot önmagának és a társadalomnak!" stb, Most nyúljanak tehát vasmarokkal a dolgok mélyébe; most, midőn ezt tenni nemcsak emberbaráti, hanem a legszentebb hazafiul kötelesség a nemzeti munkaerő gyarapítására fordítani az eddig tétlenül hevertetett erőt. felhasználni, gyümölcsöztetni és minden tekintetben kiaknázni. Hogy pedig nemcsak erőt. de értékes erőt is lehet találni az eddig alig érintett területen- mi sem bizonyitja jobban, mint az intellektuális és képzett vakok hossziu lajstroma. Azt mondáin fennebb, hogy nem hivatkozom a külföld sokat emlegetett példáira, itt maradok és név nélkül emlitam meg azokat a kiváló vakokat, kik vakságuk ellenére is olyan munkakört töltenek be. a melyek a látóvilág kiválóságainak is díszére válnék. A leghíresebb és legtermékenyebb magyar büntetőjogász vak. A zenevilág által Magyar Schumann jelzővel megtisztelt zeneköltő vak. A legnagyobb fővárosi sajtó orgánumának főszerkesztője vak. A napokban avatták fel az első közgazdasági doktort, aki okleveles mérnök és vak. Több ügyvédi iroda feje és számos újságíró vak- Yan a budapesti református theologiának egy hallgatója, aki vak. És kérdem én: kaphat-e nyáj. különb lelkipásztort, mint aminő lesz ez a fiatalember- kinek lelkét a legnagyobb földi csapás tüze megtisztította, átgyúrta, megfinomitotta és minden szép és nemes iránt fogékonnyá tett-e? Emlitsem-e a zeneakadémia kiváló hallgatói közül azokat, kik szintén nem látnak és akiknek az akadémiára való bejutásuk annyi akadályba ütközött, hogy nem egy .látóembernek ment volna el a kedve örökre a — zenétől? Nem is szólok a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület egyes fiókintézményeinek vezetőiről, akik vakságuk ellenére is a legnagyobb elismerésre méltóan végzik ' kötelességeiket és töltik be állásaikat. Ha felemlítem, hogy nagyon sok iparvállalatnak és ipari üzemnek vezetője vak, nagyon sok vak önálló iparosunk van és még számosabban dolgoznak a gyámolitóban és fiókjaiban, akkor bizonyítottnak látom azt. miszerint van egy hely, melyet a nemzeti m-unkaerő szempontjából eddig kellőleg n-ern használtak ki. Vese le a közönség e kérdéssel, szemben felvett közönyét, ismerjék meg a vakot és akiknek kezükben van a megoldás nyitja, ne zárkózzanak e! a megvalósítástól. Es itt eszembe jut -egy kedves apróság. Háromszék vármegye egyik kies községében élt egy elszegényedett báró, kinek az apai nagy örökségből nem maradt egyéb, mint az ősi kúria és az Öreg cseléd, János, Ebbe a faluba vetődött egy vasárnap délután egv turistatársaság, >mely mint egyedüli nevezetességet nézegette az ősi bárói kúriát. Szóba elegyedtek a kapufélfát támogató öreg cseléddel is és tőle a méltóságos báró ur életrendje és múltja után érdeklődtek. Feltűnt azonban a társaságnak, hogy az öreg cseléd a gazdájáról következetesen csak mint tekintetes úrról emlékezik meg. Meg is kérdi a társaság -egyik tagja, hogy -miért hiv.ia folyton csak tekintetes urnák az öreg urat, hiszen az báró. — Bárónak báróé— mondja János. — de nem folytatja! V

m Cfi MOZGÓ-SZÍNHÁZ Stmi w3r iSP TELEFON 807. :-: Vasárnap, április 29-én RITA SACCHETTÓ felléptével Umm fenti Dráma 4 felvonásban. Előadások délután 2 órától kezdve. — Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvényesek. Jegyek délután fél 2órától kezdve előre válthatók. A vakok is emberek, de ha elzárják a munkától és az érvényesülés lehetőségétől, akkor emberi mivoltukat nem folytathatják. Koncz József, a vakok szegedi intézetének tanára. 4a9nUBKK*s«aa««aHeaaanHHaa*Baaan«sMttaa«nnivaaanxdB:K Értekezlet a paprika árának makszimálása ügyében. '('Saját tudásitónhtól.) A szombati -paprika piacon a paprikát makszimáló rendelet általános kedvtelenséget, sőt félelmet okozott, A rendelet tudvalevőleg jelentékenyen j-eszoritotta a paprikaárakat és az édes paprika árát 28, az erős paprikáét 21 és a merkantil paprikáét 16 koronában állapitotta meg kilógrammonkmt. Azokat, akik a makszimáló rendelet megjelenéséről szóló hírekben nem hitték, súlyos anyagi veszteség érte. Minthogy a rendelet megköti a harminc kilogrammon fölüli mennyiséget, kereslet nem igen volt, mig a kínálat megtartotta rendes méreteit. Természetesen senki sem vásárolt, ami nagy elégedetlenséget okozott, A paprikáskofá'k elkeseredése nem az édes paprika 26 ikoronás ára, hanem az erős paprika 21 koronás ára ellen irányult. Eddig ugyanis az erős paprikát kínálták elsőrendű paprika gyanánt s most a rendelet ezt másodrendűvé fokozta le és a 28—-29 koronás árát 21 koronára szorította le. A paprik-a-iualkszimálási rendelet ügyétan egyébként szombaton délután 2 órakor a Lloydh.au értekezletet tartott a Paprikukere-sk-edűk, Termelők, F-eldogozók és Paprikamolnárok Egyesületének választmánya. Az értekezleten Pálfy Dániel elnökölt. Ismertették a rendeletet és foglalkoztak annak belső lényegével. Megállapították, ihogy a rendelet mostani formájában hiányos, részben pedig sérelmes is. -Egyhangúlag elhatározták, liogy eljárnak a Haditermény Részvénytársaságnál, hogy a Haditermény mielőbb tegye.meg azokat a lépéseket, amelyek biztosítják a paprikaiforgalaiii megindulását. Pálfy Dániel elnököt ezért megbízta az értekezlet, bogy utazzon föl Budapestre és sürgesse meg ezeket az intézkedéseiket. Pálfy Dániel vasárnap fog Budapestre fölutazni. íSzó esett az értekezleten arról is. liogy a kiskereskedők részére megállapított- tiz szá* zalék jutalék nagyon kevés, annyival is i ritkább, mert ebben a tiz százalékban benne van a Had-itermény és bizományosaink jutaláka is. Igy -pedig a kiskereskedő részére csak a legminimálisabb haszon jut, A rendeletnek ezt a részét tehát meg kell változtatni és praizirozni kellene azt is, hogy mennyi lehet .a. Haditermény Részvénytársaság jutaléka. Ugyanebben az ügyben kedden Budapesten a Budapesti Nagykereskedők Egyesületében értekezletet tartanak, amelyre .meghívták a .szegedi nagyobb cégeket is. Hölgyek figyelőiébe! Megérkeztek elegáns selyem- és szalma MODELL-KALAPOK dus választékban. Alakításokat modellek után készitek. Gyászkalapok nagy választékban kaphatók: Ransburg Janka ^gySS