Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-13 / 60. szám

2 DELM AG Y ARORSZAG Szeged, 1917 .március IS. A németek eredményes légitámadása nyugaton. Véres üzenetek. Oroszországból ismét komoly zavargá­sok hírét (hozza a táviró. A nép elégedetlen, forrong, szembeszáll a katonasággal és a rendőrökkel. Pltervárott a 'helyzet oly ag­gasztó jelleget öltött, hogy a kormány a leg­szélsőbb rendszabályok életbeléptetését ha­tározta el. A pétervári csapatok parancsnoka proklamációban figyelmezteti a lakosságot, hogy a katonák parancsot kaptak arra. hogy a főváros rendjét minden eszközzel megvédelmezzék. A pétervári zavargások fő oka az orosz félhivatalos szerint az, hogy a rendkívüli havazás komoly zavarokat idézett elő a vas­úti forgalomban és a nép attól való félel­mében, hogy nem tud kenyérihez jutni, meg­ostromolta az 'élelmiszerüzleteket. A fél­hivatalos magyarázat nem tudja elpalástolni azt a tényt, liogy Oroszországban a köz­állapotok annyira elfajultak, hogy a nép forrongását most már csak a legnagyobb erőszakkal lehet ideig-óráig féken tartani. Minden háborús országban vannak ne­hézségek a közélelmezésben;; de aihöl az el­keseredés emiatt nyílt zavargásokban tör ki, ott a /háború ügye nagyon .rosszul áll. Az orosz néplélek fölismerte, 'hogy a háború folytatása bűn az orosz nép ellen, mert nem szolgálja többé a nemzet érdékeit. A zavar­gások kútforrása inkább ez a fölismerés, mint a közellátás miatt támadt elégedetlen­ség. Ezért hasztalan lesz a kormánynak min­den rendszabálya a forrongások elfojtására. Ghavalov tábornok halomra lövetheti a né­pet, a halál csöndjébe temetheti az orosz fő­várost, de a sirok körül újra és újra fel fog támadni a tiltakozás az esztelen ember­pazarlás, lelkiismeretlen kormányrendszer •ellen, amellyel az orosz kormány bűnös könnyelműséggel az orosz nép millióit ál­dozta fel. Ha az anyai és hitvesi szív fájdalma nem talál többé vigasztalást abban a föleme­lő tudatban, hogy a fiu és a férj a haza vé­delmében esett el, nincs hatalom, amely el­apaszthassa az anyák és hitvesek könyét. Az orosz anyák és hitvesek már nem talál­ják föl ezt a vigasztalást­A 'hábdk'u oly lemondást és önfeláldo-. zást követel, am'elyre csak az igazságnak ereje és a nemzeti védelem ügyének magasz­tossága teszi képessé a-jieinzetet. Az orosz néip lelkéből már kiveszett a tűrésnek és szenvedésnek ez a palládiuma. •Pétervárott az anyák és hitvesek víjják a háborút- a háború ellen. Ghavalov tábor­nok vérbefojthatja a forrongást. Beszüntet­heti a lapok megjelenését is, hogy a fronton küzdő apák és férjék ne értesülhessenek a történtekről. De a véres üzenetek mégis el fognak jutni a frontokig. Ezek a véres üze­netek bizonyára nem növelik az orosz ka­tonák lelkesedését a közeledő ujabb harcok­ban. Éreztetni fogják hatásukat a támadás lendületének hanyatlásában. Embertömege­ket még összeterelhet Oroszország a tavaszi offenzívára, de a lelkesedést, a hősies ön­feláldozást, a lélek fegyelmét, amtlv a győ­zelemnek biztositéka, nem keltheti fel többé katonáiban a legnagyobb erőszakkal sem. Az orosz anyák és hitvesek véres üzenetei ezeket a tanulságokat rejtik magukban az orosz kcfmány számára. De Oroszország egész múlj át és kormányzati rendszerét tagadná meg, ha figyelembe venné az orosz nép érdekeit. Inkább minden városnak lesz majd egy Chavalovja. semhogy az orosz kormány — épen mert a nép kivárnia — be­fejezze a fiáborut. Különösen most. amidőn minden oka meg van arra, hogy jobban 'fél­jen a visszatérő apáktól és férjektől, mint a legnagyobb harctéri vereségtől­BERLIN, március 12. A nagy főhadi­szállás jelenti: Az igen ikedvezö látási vi­szonyok következtében a in esszehordó fegyverék és a repülök tevékenysége az arcvonal számos pontján fokozódott. Az Ancre területén, Boirequofc és Le Ariatnjsfoy (között különösen arös, az Aisne mentén pe­dig több szakaszban és a Champagnelban Élénk füzelés és előféri tevékenység keleten. BUDAPEST, március 12. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Lényeges 'ese­mény nem történt. HÖFER altábornagy, BERLIN, március 12. A nagy főhadi­szállás jelenti: Több ízben élénk tüzelés és előtéri tevékenység meltött még nem volt nagyobb harci esemény. 1 LUDENDORFF, első föszáliásmester. Kisebb harcok Macedóniában. BUDAPEST, március 12. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A délkeleti harc­téren Buzi mellett, Beriaítítól 25 'kilométer­nyire délre járőrteink szétugratták egy el­lenséges osztagot. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök ''elvettese. BERLIN, március 12. A nagy főhadi­szállás jelenti: A macedón arcvonalon, az Ochrida- és a Prespa-tó között 'vonza/lairik előtt kisebb harcok folytok. LUDENDORFF, első föszáliásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az angolok Calaist nem adják vissza a franciáknak Berlin, március 12. 'Közvetlenül a szigo­rított tengeralatti áró-háboru megkezdése után hirek érkeztek ide arról, hogy az an­golok a calaisi departementben nagy kiter­jedésű ingatlanokat vásároltak. Berlini par­lamenti körök megbízható információja sze­rint ennek a rendkiviül érdekes ténynek a (következő oka van: A háború előtt az an­golok ellenezték, azt a tervet, hogy Dover és Calais között tengeralatti alagutat épít­senek, noha a francia kormány kijelentette, hogy mily nagy érdeke fűződik ahoz, hogy ez a terv megvalósuljon. Az angol kormány azonban azon a véleményen volt, hogy en­nek az alagútnak megépítése veszélyt jelen­tene Anglia elszigetelt biztonságára nézve. 1916 októberében azonban Asquith ak­kori miniszterelnök kijelentette, hogy az an­gol kormány a háború alatt megváltoztatta nézetét ebben a kérdésben. Az okok kétféle természetűek voltak- Az egyik az, (hogy az angolok Calais birtokbavétele óta kezükben tartanák az alagút be- és kijárásait, másod­sorban pedig Angliának szüksége fvan a kontinenssel való ilyen összeköttetésre, ame­lyet a tengeralattjárók nem zavarhatnak. Kétségtelen tehát, hogy a calaisi daparte­mentben történő területvásárlások ezzel a élénk volt a tűz. Rippohttól délre a francia k ma reggel megtámadták állásaíinjk egyes részeit, de visszavertük őket. Az ellenség repülőink légitámaldágaii (következtében 16 repülőgépet és ikét kötött léghajót, védőíiize­lésünk folytán pedig égy repülőgépeit vdsz­teitt. LUDENDORFF, első föszáliásmester, tervvel vannak a legszorosabb összefüggés­ben. Az angolok most már a legkomolyab­ban foglalkoznak azzal a gondolattal, 'hogy Calaist a háború után sem adják ki a ke­zü'kbőí. Békeremények Németországban Köln, március 12. A Kölnische Zeitung berlini tudósítója irja: Illetékes német helyről az utóbbi napok­ban nyilatkozatókat tettek a belső nehézsé­gékről, amelyekkel az országnak meg kell küzdeni. Ehhez a hírhez megjegyezhetjük, hogy ezek a nehézségek szerencsére a há­ború utolsó szakában merülnek fel; más­felöl azonban látjuk közeledni azt az időt is, amikor az antant olyan Ínséges állapotba kerül, amellyel nem tud megbirkózni- Ez a helyzet azután hadviselésünket döntően fogja befolyásolni. Anglia insége egyszers­mind szövetségestársainak az insége is tesz. A szigorított tengeralattjáró-harc hatása napról-napra erősbödik. Ebből, valamint ab­ból a körülményből, hogy napról-napra vi­lágosabbá válik az, hogy katonailag nem lehet bennünket túlszárnyalni, továbbá had­vezetőségünk előkészületeiből azt a reményt meríthetjük, hogy az, ami most készülőben van, bennünket hamarosan közelebb fog hoz­ni a végleges döntéshez. A semleges hajók elkobzását tervezi Anglia. Rotterdam, március 12- Carson elnök­lése alatt külön bizottság alakult, amelynek célja az; hogy megvitassa azokat a kény­szereszközöket, amelyeket abból a célból alkalmaznak, hogy a semleges államokat az Angliával való forgalom megkezdésére kény­szerítsék. Hágában azon a véleményen vari­nak, hogy ez az intézkedés tulajdonképpen előkészítése az angol kikötőkben veszteglő valamennyi semleges hajó elkobzásának. Anglia elfoglalja a belga partvidék egy részét. Berlin, március 12. A német birodalmi gyűlés több jobbpárti tagja és néhány lap Rotterdamból azt az információt kapta, hog.v az angolok még mindig nem adták fel azt a szándékukat, hogy a belga partvidéken megvessék a lábukat. Biztos forrásból hire jár, hogy Anglia már tovább ment a szán­déknál is, mert elhatározta, hogy a béke­kötésnél a belga partvidék bizonyos terüle­teinek a birtokát feltétlenül biztosítja a maga számára. Ez a terület a Blankenberghe, See. brügge és Kihocke közötti terület lenne. Hire jár továbbá annak is, hogy az angolok már a franciák hozzájárulását is megnyerték, ehhez az elhatározásukhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents