Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-07 / 55. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1917. március 7­A polgári vendéglő. A közélelmezési tanács tudvalevőleg legutóbbi ülésén elhatározta, Ihogv polgári vendéglőt állit fel. A terv nem u.i keletű, de rnegvalósitása elé eddig akadályok gördül­tek, amelyeiket pedig könnyen el lelhetett volna távolítani. Most ugy látszik, hegy a háborús viszonyok között igen szükséges és életrevaló intézmény rövid időn belül mű­ködésbe lép. Azok a felszólalások ugyanis, amelyek a közélelmezési tanácsban e tárgy­ban elhangzottak, nagyjában helyes irányát szabták meg a polgári vendéglő létesítésé­nek. Igen fontos, hogy a hatóság a polgári — szabatosabban: városi — vendéglő fel­állításánál számoljon a polgári társadalom érzékenységével és még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a polgári vendéglő va­lami jótékonysági intézmény, ahol a szegé­nyebb sorsú lakosság a város nagylelkűsé­géből jut ellátáshoz. A társadalom nélkülö­ző, de önérzetére kényes része inkább kész elviselni a háborús drágaság szorítását, sem­hogy kénytelen tűrni az álszenteskedők ki­csinyítését amiatt, hogy a polgári vendéglőbe járván, elfogadják a város 'könyörületes­ségét. Az első alkalommal, amidőn a hatóság a kórháizi élelmezéssel akarta összekap­csolni a polgári lakosság ellátását, a ható­sági élelmezés épen ezért vallott kudarcot. A jelentkezések oly esek élv számúak vol­tak, hogy a hatósági ki'főzőt megvalósítani nem lehetett. A városi vendéglőnek tehát — különben ne is kísérletezzenek a kérdéssel — olyan­nak kell lennie, hogy aki oda belép, 'a ka­lapjával együtt ne legyen kénytelen az ön­érzetét is szögre akasztani. Ha a város le­mond - a háborúban túlságosan magasra nőtt — tisztességes polgári haszonról* és minden kiadást reálisan számításba véve önköltségi áron szolgáltatja ki az ételnemiüe­ket a polgári vendéglőben, a lakosságnak jelentékeny része sokkal olcsóbban juthat/a élelemhez. Az önérzet kérdése az is, hogy a pol­gári vendéglőnek berendezése és vezetése megfeleljen azoknak a követelményeknek1, a melyeket a társadalom szegényebb, de jó­izlésü része megkíván attól a helvtől. ahová étkezni jár. Gondoskodni kell tehát alkalmas helyiségről, megfelelő fölszerelésről és szak­avatott vezetésről. Csak igv vezethet ered­ményre a közélelmezési tanács akciója, a mely a nehéz megélhetési körülmények kö­zött nagy szociális szükségletet elégítene ki. Nagyon helyesnek tartjuk a 'közélelme­zési tanács határozatának azt a részét, hogy a polgári vendéglő vezetője ne haszonrésze­sedést, hanem fizetést kapjon. A vendéglős haszonrészesedésót a vendégek ellátása siny­lené meg, a.mit pedig föltétlenül el kell ke­rülni. Ha a vendéglősnek fizetése van, tahát jövedelmét a polgári vendéglő forgalma .nem érinti, nem igyekszik majd ezt ü hasznot — a vendégek 'kárára — növelni, hogy a saját keresetét gyarapítsa. Ellenben minden törekvése az lesz, hogy működésével meg­legyenek elégedve. De ebez szükséges az is. bogy viszont a vendéglő vezetőjének olyan fizetést állapítson meg a város, amelyből megélhessen és ne legyen ráutalva a ha­szonrészesedésre. Az alacsonyabb sorsú néposztály kielé­gítésének már természetszerűleg nincsenek ilyen előfeltételei. Ha a polgári vendéglőt a kifejtett alapelvek szerint állítják fel, a kívánalmaiban mérsékeltebb lakosságot min­den nehézség nélkül el lehet Játni. A lakos­ság e részénél viszont a főszempont az adagok bősége és az olcsó áraik. A hatóság­nak módjába* van .a készletek beszerzéséné; és a polgári vendéglő fentartási 'költségeiné! — a többi háborús haszonra berendezett és nagyobb kiadásokkal megterhelt — étter­mekkel szemben annyit megtakarítani, hogy ugyanazt jóval olcsóbban állithatja elő. Ily alapokon és irányelvek szerint vár­hatunk csak eredményt a polgári vendéglő (felállításától, amely a lakosság küzdő és nélkülöző részének sorsán sokat enyhitene. Megkezdődött Szegeden a katonai üzemek felmenfefteínek felülvizsgálása. (Saját tudósítónktól.) A fölmentéseket fölülvizsgáló katonai bizottság kedden meg­kezdte működését Szegeden. A bizottság el­nöke fíellmont Gyula tábornok. Tagjai: Pappert Vencel ezredes, Titze Miksa szá­zados, dr. Arendes Gyula ezredorvos, Mar­schegini főhadnagy és Csongúr hadnagy. Marchegini és Csongár mérnökök és gép- és gyárszakértő'k. A bizottság mellé kísérőül van beosztva két altiszt.. Polgári tagjai a bizottságnak Reichardt Vilmos iparfelügye­lő és dr. Tonelli Sándor kereskedelmi és iparkamarai titkár. A bizottság kedden délelőtt a „Ferraria" vasárugyár részvénytársaság telepén kezdte meg a működését és délután a légszeszgyár­ban dolgozott. A Ferraria részvénytársaság­nál délben fejezték be a munkát, amelynek eredménye a következő: A Ferrariánál nyolc fölmentett munkás dolgozott. Ezekből négyet behívtak. A négy behívott közül kettő hat hét múlva tartozik bevonulni. Ezt az időhaladé'kot azért kapták, hűgy a gyárnak legyen ideje ez alatt pótol­ni őket. A másik két fölmentett népfölkelő március 10-én már bevonulni tartozik. A négy behívott fölmentett 18—20 és 22 éves. Általában ,az az alapelv, hogy 20 éves korig minden fölmentettet behívnak. A negy'ven éven fölüli egyéneket lehetőleg meghagyják a vállalatoknál. A fiatalabb fölmentetteknél iiékülczhetetlenségük mérve szerint döntnek. A Ferraria részvénytársaságnál történt föltíivizfigálat alkalmával a négy fölmentett behívása kérdésében a bizottság tagjai nem voltak egy véleményen, mire szavazással döntöttek a behívás kérdése fölött. Ez a bizottság kizárólag a katonai föl­ügyelet alatt álló és katonai célokat szol­gáló vállalatokat látogatja meg. Az állami, városi és magánüzemek alkalmazottjainak fölmentését egy külön bizottság, fogja meg­vizsgálni, amely a jövő hónapban ljezdi meg működését. Ez a bizottság Budapestről fog Szegedre jönni. A most működő fölüivizsgáló-bizottság •március 20-án íejezi be a működését. A munka azért tart el ilyen hosszai ideig, mert katonai vállalatokról lévén szó, az üzemeket is megvizsgálják. A Kárpátokban több orosz század támadását visszavertük. rnadása állásaink ellen Brzezíatnytól délke­letre meghiúsult. József főherceg vezérezredes harcvo­nala: A Kelemen-hegység lejtőin,, az Erdős­Kárpátok déli részében több orosz századot, amelyek éléník tüzelés után állásainkat meg­támadták, visszavertünk. Mackensen vezértábornagy baidcsoporr­ja: Lényeges esemény nem történt. LUDENDORFF, első főszállásmester. BUDAPEST, március 6. (Közli p. mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Vo1h!niában orosz előretörések meghiúsultaik. Brzetzáwy­itói délre az oroszok éjjeli rajtaütését visz­sz a vert ük. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, március 6. A nagy főhadi­szállás jelenti: Lipót bajor herceg vezér­tábornagy arcvonala: Az oroszok éjjeli tá­Meghiusult olasz támadási kisérletek. BUDAPEST, március 6. (Közli ,a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Az erős csapa­dék általában akadályozta a harci tevé­kenységet és a Saín Péllegrino völgytől északra is megszakította a harcot. Éjjel ismét aknatüzelést indítottak eoistábelai állá­sunk ellen az olaszok, akiknék támadási kísérleteit zárótüzürtkkel megállítottuk. Az ellenségnek a Colbricon ellen intézett meg­lepő rohamát kézigránáttal vissza ver tök. Ma reggel az ellenség a Monté Sief előtt nagyobb robbantást hajtott végre, állásaink azonban sértetlenek maradtak. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A németek visszaverték az angolok támadását ngugaton. BERLIN, március 6. A nagy főhadi­szállás jelenti: A Somme jobb partján a tü­zérségi harc hevessége estefelé fokozódott. Az angolok pergötüz után Bouchajvesnestöl keletre ismét támadták. Támadásukat visz­szavertük, egy másik támadásukat pedig inegsemmiisitő tüzelésünkkel meghiúsítot­tunk. A többi arcvonal-szakaszon a hófúvás­ban csekély volt a tüzérségi tevékenység. Felíderitőink, akik megállapították, hogy a franciák állása Caurier erdő mellett az ál­talunk ott elfoglalt vonalakkal szemben hú­zódik meg, 15 foglyot szállítottak be. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.)

Next

/
Thumbnails
Contents