Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)
1917-03-07 / 55. szám
Szerkesztőség; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egéss évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy-fió napra 2.40 K. Kuyes szám fira lt) fillér. 3 Kiadóhivatal: L^^ZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1017, VI. évfolyam, 55. szám. Szerda, március 7. LEGUJABI BERLIN: A londoni lapok a következő newyorlki íapjelentéseket közlik: Pekingből érkezett táviratok szerint a kormány egyhangúlag a Németországgal való összeköttetés megszakítása mellett szavazott. Az elnök nem helyeselte ezt és kijelentette, hogy az alkotmány szerint ehhez csakis nki van joga. A miniszterelnök lemondott és valósé in ii, hogy aniinisz terek vaiamenynylen követni fogják. A Reuter-ügynökség egy pekingi távirata szerint a miniszterelnöki lemondását összeütközés előzte meg, amely közte és az elnök között történt. A lemondást aligha fogják elfogadni. í(ina magatartása Németországgal! szemben nem változott meg, (A Wolíf-iigynö'ksiéig megjegyzése: Ezt a jelentést fentartással közöljük, mivel tartalmáról sem külügyi hivatalunkhoz, sem az itteni kiinai nagykövetséghez nem érkezett hivatalos jelentős.) HÁGA: Newyorkbói jelentik: Hobdkenben egy szervezett bandát fedeztek föl, a mely bomibaimerényletekire készült. A rendőrség letartóztatott egy Bork nevü férfit, akinek birtokán nagymennyiségű bombát találtak. Bevallotta, hogy Washingtonba készült, ahol Wilson ellen merényletet akart elkövetni. Az United Press azt állítja, hogy Newyorkban egyes barakkok ellen bombamerényletet követtek el. HOEK VAN HOLLAND: A Melitta nevü angol kereskedelmi gőzös, amely reggel ideérkezett, félóra ínulva távozni volt kénytelen, mert ágyukkal volt fölfegyverezve. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 6-án este: Az Ancrenát járőrcsatározások; egyébként nyugaton és keleten nem történt lényeges esemény. ROTTERDAM: Washingtonból jelenti a Reuter-ügynökség 5-éről: A szenátust holnap, 6-án délelőtt fél tizenegy órára rend kívüli ülésszakra hivtálk össze. A napirenden szereplő tárgyiak egyike egy uj szakasz beillesztése a házszabályokba, a mely lehetővé fogja tenni a vita berekesztését. ROTTERDAM: A Reuter-ügynökség jelentése szerint a németek kiürítették Bapaumot, de az angolok a várost nem szállották meg, mert főerejükkel két kilométernyire vannak a várostól és Bapaumot a németek könnyen zárótűz alá vehetik. BÉCS, március 6. Rotterdamon át érkezett Washington? jelentéseik szerint Wilsont tegnap iktatták be iinnepéilyesen újra hivatalába a Capitoliunicin. A beiktatási ünnepélyen hatalmas embertömeg vett részt, amelyhez Wilson beszédet intézett. Beszédében többek között a következőket mondta: — Lehetetlen volt, hogy a háborúval szemben, amelynek bélyegét viseli iparunk, kereskedelmünk és politikánk, közömbös, vagy függő áíláspoinitoit foglaljunk el. A sokféle nézeteltérés ellenére is erősebbé vált nemzeti egységünk. Kényszeritetteík minket a fegyverkezésre és arra, hogy jogunk és cselekvési szabadságunk bizonyos minimumát érvényesítsük. Nekünlk ma sorompóba kei! lépnünk a fegyveres semlegesség érdekében, mert világos, hogy más módon nem tudjuk megérteni, miért küzdünk és miről nem mondunk le. A körülmények esetleg arra is kényszeríthetnek bennünket, hogy jogainkért tettekikel szálljunk síkra Kénytelenek leszünk talán köz lenül is részt venni a népek reai csatájában. Nem akarunk hódítani, nem akarunk előnyöket szerezni. Semrn folyamra nem törekszünk, amit csak más nép rovására érhetnénk el. Wilson beszéde további -részében fejtegeti azt az álláspontját, amelyet már többször hangoztatott, majd befejezésül igy folytatta: — Ezeket az alapelveket kell nekünk egyértelmüieg valtain uhk és ez uj egységesség lángokban fog összekovácsolni bennünket, amelynek izzása magsgabadit bennünket a széttagoltságtól és egyenetlenségtől és ugy kötelességünk megvédésében, mint abban a magasztos elhatározásban, hogy ezt a kötelességet teljesítjük, egyesíteni fog minket. — Az egész emberiség szemeláttára szenteljük miaguníkat ama rtagy föl adatoknak, amelyeket most kell megoldanunk. üodlet* ellentengernagy a blokádháborurél Bécs, március 6. Rodler ellentengernagy egy újságíró előtt nyilatkozott a szigorított buvárhajóharcról és annak várható eredményeiről. Ezeket mondta: — A szígoritott tengeralattjáró háborúnak első célja, hogy Anglia tengeri hatalmát teljesen lekössük és Angliát teljesen elzárjuk a behozataltól. Ezért nemi tűrünk egyetlen hajót sem a zárt területeken. Elfogulatlan bíráló beláthatja, életérdekünk parancsolja, hogy ugy járjunk el, ahogy cselekszünk. A blokád-zóna meghatározásánál különös tekintettel voltunk a semlegesekre. Az az elv vezetett bennünket, hogy az ők érdekeit a végső határig megóvjuk. — Középtengeri blokád-zónánknak háromszoros célja van. Először, hogy lezárjuk Olaszország minden behozatali tengeri útját, másodszor, hogy megakadályozzuk a Sarrail féle szalonikii expedíció utánpótlás lehetőségeit és harmadszor, hogy megszüntessük Angliának a Szuez-csatornával való összeköttetését. Szalonikival máris rettenetesen megnehezítettük az antant érintkezését és már most olvashatjuk az ellenséges saj lóban, hogy nagy gondot okoz ellenségeinknek az expedició. Ezután áttért az Anglia elleni blokádunkra. — Ha a normálisnál kevesebb tonna végzi a behozatalt — mondta, — az angol nép már nyomorba jutott. Ha tehát öt millió tonnát élsülyesztettiink, vagy el tudunk vohni a forgalomtól, akkor joggal remélhetjük, hogy Angliát nyomorúságos helyzetbe hoztuk és békére kénySzerithetjük. A szigorított buvárhajőharcnak tehát az a célja, hogy ezt az öt millió tonna hajóürt elvonjuk az angol behozataltól. Most már csak három millió tonnát kell elsüiyesztenünk és akkor majd alábbhagy Anglia tenhéjázó modorával.