Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-01 / 50. szám

6 DÉLM AGYAR ORSZÁG őseged, 1917. március II zaj támadt. Tiz percig folyton kiabáltak a képviselők és követelteék a miniszterelnök rendreutásitását. Az elnök állandóan csenget és beszél, de hogy mit, azt az óriási lármában nem lehet hallani. Qróf Károlyi Mihály feláll, de nem tud szóthoz jutni. Az elnök annyira csenget és kiabál, hogy teljesen bereked. Közibe számos rendreutasitás történik. Az, elnök hivatkozik arra, hogy sokszor bebizonyította pártatlanságát. Viharos ellenmondások: — Soha, soha! Gróf Károlyi Mihály végre szóhoz jut. Azzal kezdi beszédét, hogy az elnöknek rendre kellett volna utasítani Tiszát. (Viharos tetszés a baloldalon, nagy zaj a jobboldalon.) Domahidy Viktor a jobboldalról közbeszól: Nincs joga figyelmeztetni az elnököt. Az elnök Károlyit rendre utasitja. Lovászy Márton: Teljesitse rendesen kötelességét. Az elnök Lovászyt rendre utasitja. Ismét vihar tör ki. Beck Lajos, Szmrecsányi és Lovászy felugrálnak és az elnök felé kiáltanak. Gróf Károlyi Mihály: Én az elnök megintése előtt nem hajlok meg. (Taps a baloki álon. ) A jobboldalról kiáltják: Kötelessége! Az elnök rendre utasitja. Károlyi: Engem utasíthat huszonötször, mégse hajlok meg. Pál Alfréd: Dollár gróf! Az elnök rendre utasitja Károlyit. (Állandó nagy zaj.) Szmrecsányi: Utasítsa rendre a miniszterelnököt. Az elnök folyton csönget, majd Károlyi folytatja beszédét. Régen óhajtott már a támadásokra válaszolni, de beteg volt. Azért mentek ki Amerikába, mert ott két millió magyar van és helyes ha meghallják, hogy az ősi hazában milyen politikát folytatnak 'Külügyekről ne mbeszéltek és megmondták, !iog> a pénz nem választási célokra, hanem propagandára kell. A munkapárt is megcsinálta a maga pártkasszáját a bankoktól és a bankokat megzsarolva. Az elnök rendre utasitja Károlyit. Károlyi: A rendre utasítást nem fogadon el, igazat beszélek. (Nagy zaj, folytonos közbekiáltások.) Cserni Káorly személyes kérdésben szólal fel. Andrássyval polemizál, Zlinszky István szintén személyes kérdésben szólott. Az elnök ezután a vitát berekesztette és áttértek az interpellációk tárgyalására. (Az interpellációk. > Prcszly Elemér a hadifoglyok ügyében interpellál. A miniszterelnök azt feleli, hogy a külföld "n levő hadifoglyok érdekében minden lehetőt megtes za kormány. A választ a Ház tudomásul veszi. Őrgróf PalUrvicini György a Gazdaszövetség fi gyét tette szóvá, választ nem kapott. Sümegi Vilmos a papirhiány miatt interpellál. A miniszterelnök megismétli múltkori válaszát. Az osztrák kormánnyal már folynak tanácskozások, hogy az osztrák gyárak a lekötött mennyiséget szállítsák. A Ház tudomásul vette a választ, mire az ülés féltízkor léget ért. Hollandia és a buvárhajóharc. Hága, február 27. Amszterdamban, Rotterdamban és Hágában is heves jelenetek zajlottak le a holland hajók el süly észté,se miatt. Egészben véve azonban Hollandia a nagy csapást méltósággal viseli ós kétségtelenül sürgősen keresik a módokat, amelyekkel a holland tengerentúli hajózást biztosithatják. Egyelőre abban állapodtak meg a hajótulajdonosok, hogy az Északa mer fkába útra kész hajókat nem bocsátják előbb útra, inig az északi ut nem eléggé biztos. Az útban 'lévő hajóknak megparancsolták hogy egyelőre ne folytassák az útjukat. Igy az In diáiból uton levő hajók most Port Szaidban vesztegelnek. Természetes, h ogy itt most. nagy az érdeklődés az elsüllyesztés előzményei iránt, Tengerészkörökből a Handelsblad árról értesül, hogy ők ugy voltak tájékoztatva, hogy az angol kikötők elhagyásának utolsó határideje a február 10. és 11. közti éjszakán jár le. Egyebekben senki sem vitatja, hogy holland hajók avval a tudattal indultak útnak, lwgy a német kormány nem kezeskedik teljes biztonságukért. Mily lépéseket fog most Hollandia tenni, abban a lapok nagyon tartózkodóak. A holland tiltakozó jegyzék annak idején tudvalevőleg azt hangoztatta, hogy Németországnak viselnie kell az összes következményeket, amelyekkel a korlátlan huvárhajóhare a holland hajózásra nézve járhat. Ezen az állásponton állott a holland sajtó is. Amennyire a helyzet ma áttekinthető, a (Hollandia és Németország közti viszony további fejlődése csak annyiban kelthet komoly aggodalmat, amennyiben egyes hollan-. diaiaknak az a nézetük, hogy Németország részéről a holland hajók ekülyesztésónél rosszakarat működött közre. Általában azonban a helyzetei tisztán gyakorlati szempontból ítélik meg, .politikai általánosságok nélkül és mindenütt azt remélik, hogy miként a Tulantia esetében, Németország Hollandiának most is természetben bocsátja rendelkezésére az elvesztü!(t hajóterületet. Az egyik amszterdami lap már jelenti is, hogy a holland tiltakozás az elsülyesztett hajókért ilyen kártérítésre tart igényt. Egyebekben a hivatalos körök folytatólag is tájékoztatják a .nagyközönséget azokról a nehézségekről, amelyek között Hollandia jelenleg él és a jövőben élni .fog. A ma.i lapok komolyan utalnak azokra a következményekre, amelyekkel az jár, hogy Anglia kikötőiben tartja a chilisalétrommal megrakott holland hajókat. Ugyancsak súlyossá válik a helyzet, ha a műtrágyával megrakott hajók az angol ellenőrző kikötőkből nem érkeznek Holandiába a kellő időre. A hivatalos távirati iroda erre vonatkozólag jelenti: Az Angliában feltartóztatott bajókon Imaezer tonna cMlisalétrom van, más hajókat meg, amelyek tizennégy nappal ezelőtt jöttek út a Panama-csatornán, amerikai kikötői hatóságok tartóztattak fel azzal, hogy a Bermuda-szigetekre viszik őket átvizsgálás céljából. A mult esztendőben (Hollandia a trágyázó anyagok behozatala dolgában rendben volt, az idén azonban el vagyunk maradva, amiért is rosszabb termésre van kilátásunk. Mindenekelőtt a chilisalétrom visszatartásának lesz óriási hatása termésünkre, ha e hajóinkat nem bocsátják rögtön szabadon, gabona-, burgonya- és cukorrépatermésünk ugyancsak csekély lesz. Ugyanezekkel a veszélyekkel jár a szuperfoszfát elmaradása is. Ha továbbá nem adják ki a kellő időben az Angliában fekvő állati takarmányunkat, mihamarább arra kell magunkat elhatároznunk, hogy a hollandiai állatállomány egy részét levágjuk s igy kevesebb sertéshús, szalonna, vaj, sajt és tojás fog rendelkezésünkre állani. Azonkívül visszatartottak Angliában hat hajót a következő rakománnyal: 4000 tonna rozs, 38.500 tonna tengeri, 14.620 tonna zab, 24.470 tonní árpa, 15.000 tonna olajpogácsa. Ezúttal újból rámutatunk arra, milyen rendkívüli nehéz a helyzet az angol kormány azon elvi álláspontjából kifolyólag, hogy hajóinknak átvizsgálás céljából angol kikötőt kell érinteniök. Ebből kilátszik, hogy ha Németország barátságos szándékai ellenére történnek is technikai okokból incidensek, Anglia rendszeres nyomást gyakorol Hollandiára. Micsoda célt követ ezzel Anglia, az Hollandia politikája szempontjából nagyjelentőségű kérdés. A németek eddig kétségtelenül bebizonyították, hogy fenn akarják tartani a lehetőségét annak, hogy Hollandia hozzájuthasson direkt ós indirekt élelmiszeredhez és Hollandia kétségtelenül arra az álláspontra helyezkedett, hogy e kérdés körül mozog a mostani rendkívüli körülmények közt politikájának alapproblémája. Az angol politika ellenben, amely ok nélkül rontja meg a holland termést és ezer más nehézségét okoz, nyilvánvalóan azt akarja, hogy ennek a holland politikának az alapjellemét lassankint megváltoztassa. Figyelemreméltók még az alábbi sajtóhangok. A Handelsblad irja: ,,Uat olyan hollandiai hajónak a megtorpedózásához, amelyek Amerikából gabonát akartak a számunkra hozni, semmit sem lehet mondánk De mégis rá kell mutatnunk arra, hogy ebben az esetben a korlátlan bu cárhajóharcot Hollandia érdekeinek és jogainak a semmibevevésével viselték. Igy nem szabad bánni egy néppel, mely kényes a becsület érzésére és amelynek a felháborodása mégis hir némi jelentőséggel. A lap azt hiszi, hogy Hollandia annak idején nem tiltakozott elég élesen és a hollandiai sajtó egyr észé ugy viselkedett mintha a buvárhajóharcot menteni akarta volna. A Nieuwes van den Dag azt irja, begy a fődolog Hollandiának Amerikával és Indiával való összeköttetése. Ha újból akarunk nyilatkozni, hangsúlyoznunk kel hogy „nem törődhetünk bele mindenbe." Bármilyen felháborító é- borzasztó is a szerencsétlenség, valószínűleg nincs itt a pillanat, amikor a kardot ki kell rántani a hüvelyből. De föltétlenül törekedni rá, hogy a nemzetet megóvják az eddigieknél súlyosabb veszteségektől. A Mambódé igy ir: „Az amerikai kormány ebben az eseményt): n azt a „tényt" látná, amelyre vár, mielőtt élesebb rendszabályokhoz nyul. Mi bizunk abban, hogy a kormány figyelemmel van arra a külömbségre, amely köztünk és ©Amerika közt van, viszont azonban eréllyel száll síkra nemzeti becsületünk tisztelete és helyreállítása érdekében.'" Bel- és külföldi legfinomabb gyapjukelmék úgyszintén bélésáruk méter===== számra kaphatók ===== SCHATZ m. FIAI CÉGNÉL, SZEGED, Kölcsey-ufca 4. sz. íí! Iskola hegedűkben, valamint az öszszes hangszerekben és alkatrészekben hangszerkészítő, SZEGED, Iskola-utca 8. — Szolid árak. Babós Sándor