Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-01 / 50. szám

Szeged, 1917. március 1. DÉLMAGYARORSZÁG Heves jelenetek az amerikai szenátusban. Bem, február 28. A Petit Párisién washingtoni tudósítója jelenti fcábeltávirattal, hogy a szenátus vitája eddig ismeretlen hőfokra emelkedett. A demokraták a szombati ütésen kétségbe vonták azoknak az inditó okoknak az őszinteségét, amely a 'köztársaságiakat obstrukicióra késztette. Kitetszik ebtől, milyen nagy -fokra emelkedett a két kamarában a szenvedelem. Lodge szenátor azzal a nyilatkozatával, amelyben kimondta, hogy az elnök az egész kongresszust maga mögött találja, ha cselekedni fog, de elveszti a bizalmát, ha nem cselekszik: világosan kifejtette a republikánus párt álláspontját, de egyszersmind fölszabadította a szenvedelmeket is. Az izgatottság a paroxizmusig fokozódott, amikor Lodge szenátornak Wiíson ellen mondott támadó beszéde után Ball republikánus szenátor fölolvasta azt a javaslatot, amely az elnököt meghatalmazza az Unió hadierejének az amerikai élei és amerikai vagyon védelmére való felhasználására. Genf, február 28. A Newyork Herald párisi kiadása szerint a szenátus legutolsó ülésén Washingtonban nagyon heves és viharos jelenetek folytak le, mig Lodge szenátor kijelentette, hogy a köztársaságiak nem támogatják tovább Wilsont, iha az elnök nem szánja el mágát .az erélyes cselekvésre, a demokraták olyan indítványokat nyújtottak be, amelyek minden, Európába való élekniszerkivitelnek az eltiltását követelték. Ezeket az indítványokat heves vita után elve tették. Agitáció Oroszországban a háború befejezéséért. Berlin, február 28. A Russkoje Znamije. a legszélsőbb reakció lapja megállapítja, hogy Oroszországban tulajdonképpen már csak a hadseregszállitókat és a bürokráciát érdekli a további háború, ellenben a liberálisok és a mérsékeltebb pártok is élénk agitációt fejtenek ki a 'háborúnak lehető leggyorsabb befejezése iránt, mert folytatása csak nyomorúságot okoz. Az orosz munkások nem dolgoznak. Stockholm, február 28. Az orosz lapok szerint a munkások hadiipari bizottság munkás-képviselőinek letartóztatása miatt való tiltakozásul passzív rezisztenciát határoztak el és pedig olyanformán, hogy a gyárakban mindennap egy sereg munkás nem jelenik meg. . Pétervárott kihirdették az ostromállapotot. Stockholm, február 28. A Stockíholrns Tidningen értesülése szerint ma. a duma megnyitása napján Pétervárott kihirdették az ostromállapotot. Chabalov tábornok, Pétervár katonai parancsnoka, felhívást bocsátott ki, melyben közölte, hogy a tüntetések megakadályozása végett kihirdeti az ostromállapotot és értesiti a lakosságot, hogy minden zavargást, vagy a hatóságokkal való szembehelyezkedést azonnal fegyveres erőve! fognak megtorolni. Viharos ülés a ${ázban% — Gróf Tisza István nagy beszéde. (Biukm'st'i tudósítónk tíieicjijelíliíése.f A képviselőház szerdai ülését délután negyednégykor nyitotta meg Szász Károly alelnök. Az elnöki előterjesztések után folytatták a miniszterelnöki jelentés tárgyalását. Sigiescu József volt az első felszólaló, aki a nemzetiségi kérdéssel foglalkozik. A napokban szó volt egy mérsékelt nemzetiségi párt alakításáról. Az ilyen gondolat politikai abszurdum. Se célja, sem értelme nincsen. A románság helyezkedjék el a meglevő pártok keretein belül. Most egy uj vérszerződés jött létre egyenjogositás és kölcsönös 'megértés alapján. A háború igazolta a magyar pártok között elhelyezkedett románok politikáját, amely igyekezett az állam nemzeti jellegének megóvása mellett, az itt lakó románság jogos érdekeit a magyar nemzet céljaival összlhangzásba hozni. Foglalkozik Schmiedt Károly legutóbbi beszédével. A visszatérő románok ügyét meg kell vizsgálni és a bűnösöket halállal kell büntetni. Rátér ezután arra, hogy 20.000 dezentorról van szó. Sajnálja, ha ez igaz. De dezentorok a hábory alatt mindig voltak. Helyteleníti, hogy hazafiassági rendfokozatokat létesítenek nemzetiségek között. A románok minden esetre jobb fokozatba jutnak, mint a szászok. A kormány sújtson le a hazaárulókra.- de védje meg a tisztességes románságot. (Helyeslés.) (A miniszterelnök beszéde.) Gróf Tisza István miniszterelnök azt hiszi, hogy pártkülönbség nélkül örömmel tölt el mindenkit az a hazafias nyilatkozat, amely itt elhangzott. A nyilatkozat precizitása kelthet különös örömet és azt his?i, hogy a románok a magyar hazában nemcsak jogi, hanem testvéri érzületet is keresnek. Akkor minden pártalakitási szándékot félretéve egyszerűen fogadják el a magyar tételes törvényt, a magyar alkotmányt és helyezkedjenek el a meglevő pártok keretei között. Sajnálja, hogy Sigiescu a románságot és szászságot szembeállította. A mai időben fontos, hogy teljes harmóniában, első sorban a győzelemért küzdjünk. Foglalkozik Schmiedt minapi beszédének ama részével, hogy vájjon kellő előkészületek után fel lehetett volna-e tartóztatni az oláhokat. A betört hadseregnek 4—5 hét kellett ahhoz, hogy 70—80 kilométerre benyomuljon. Viszont ennyi idő kellett nekünk a kellő haderő összegyűjtésére. Augusztus végén kezdtük ezt meg és szeptemberben jutottunk abba a helyzetbe, hogy megkezdjük a románok kivetését. Nemcsak a székelyek, hanem a hazai románajku nemzetiségűek is kérték, hogy vigyék őket az oláhok ellen. Sajnos megtörtént, hogy egyesek érintkezést kerestek az ellenséggel. Ezek névsorát igyekeztünk összeállítani és miniden esetben lelkiismeretesen megállapítani a tényállást. Súlyos hiba lenne a büntetleneket sújtani, de hasonló hiba lenne a bűnösöket büntetlenül hagyni. Sajnos le kell vonni a konzekvenciát az erdélyi román intelligenciáról; nem találtuk ezt az elemet olxan megbízhatónak, mint ahogyan várható volt. A megtorlás — Vita a nemzetiségi kérdésről. — módjával nem kell élni, mint ezt a túloldalon kívánják, hanem a hazai románság érzelmi világát közelebb kell hozni a mienkhez és biztosítani kell az; állam hatékony befolyását. Véleménykülönbség lehet közte és a baloldal között, de a főszempontra nézve magyar és magyar ember között nincs különbség. Tiltakozik Andrássy minapi beszédében kifejezésre juttatott azon feltevés ellen, mintha a kormány a nemzet nagy kérdéseinek bármelyikénél pártpolitikai szempontoktól vezettetné magát. A horvát kérdésben a legrosszabb szolgálatot az az irány tette, a mely a horvát-szerb koalíciót hatalomra engedte jutni. A Romániába való betörés ügyében Pallavicini uraságoktól levetett valótlanságokkal állott elő. Gróf Majláth püspök is könnyű hittel beszélt 8000 gyermek pusztulásáról, a mikor csak pár gyermek halt el. Az összeférhetetlenségi kérdésben az álláspontja a legszigorúbb mindenkivel szemben. A központokat a háború után nem tartja fent, a kényszer-rendszabályokból csak annyit, amennyi okvetlen szüks'éges. Kijelenti, hogy sem a Haditermény, sem más társaság jövedelméből pártcélokra egy fillér se jut. A jövő aratásig el vagyunk látva, készleteink elegendők,. bizonyos azonban, hogy addig önmegtartóztatás és a közönség fegyelmezettsége szükséges. Az ipari malkszimálásnál vigyázni kell, mert egyes cikkek termelése s behozatala egyszerűen megszűnik,, Szterényi beszéde arra alkalmas, hogy Ausztriában és Németországban úgynevezett magyar bőséget (higyijenek, holott nálunk bőség nincs, mégis Ausztria és Németországgal szemben megtesszük kötelességünket. A belpolitikai kérdésekben nem ért egyet Andi ássyval. Ha Andrássy parlamenti békét akar, miért tört ellene. A koncentrációs politikának nem híve. Tiltakozik az ellen, hogy az osztrák körmányalakulást ugy hirdették, mint a magyarellenes erők egyesítését. Hiva a demokratikus politikának. Földet és egzisztenciát, boldogulást kell adni a népnek. Jogokat is, de amig a jogok előfeltételei nincsenek meg, könnyelműség lenne jogokat adni. (Helyeslés a jobboldalon.) (Kitör a vihar.) őrgróf Pullavicitú, György személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy amióta a fronton van, lemondott minden tantiémjéről a hadbavonuit tisztviselők családjainak a javára. Hajlandó minden ilyen jövedelmét ezrede rokkantjainak felajánlani, 'ha a munkapártban követik példáját. Második prepozícióként hajlandó lemondani minden olyan viszonyról, amely közte és a Hitelbank közt van, ha a miniszterelnök szintén lemond minden olyan viszonyról, amely közte és a Hitelbank között van. Gróf Tisza István Pallavicini célzását illetőleg kijelenti, hogy birtokának nagy részét egy kender- és lenipari társaság vetie át, amely összeköttetésben áll a Hitelbankkal. Ha erre akart Pallavicini utalni, az oly Ízléstelenség, amellyel nem kiván foglalkozni Erre a kijelentésre a baloldalon óriási é