Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-23 / 71. szám

Bzegad, 1917. március 20. DÉLM AGYARORSZÁG 7 jfki/( Szibériába és Szicíliába üzennek. (Saját tudósítónktól.) A Feministáik Sze­gedi lEgyiesniletó a hadifoglyok tevetaéséneik közvetiítóséváL is foglalkozik. Ez a működés főfeg^ainria szcTitíkoziiik, ihogy a hadifoglyoknak szóló levetek®! xesaketős 'kiessji szülék he­lyett megírják és főképen, hogy helyes ciam­mel lássák el azokat, Hajlott hétu, ráncos air­eu, patakiz-ó szemű anyák, bánatos laireu, több vkrátmrágra termett menyecskéik, fiaital nneinyasszonyoik áJilanxlóiain. igen nagy szám­iba© keresik fel a feministák irodjájáit, ahol egy kisasszony Arjía mieg helyisttük al sok vá­gyait, i*anaszí ráhajt és fájdalmat imjitő soro­fcat A világháború ktezétesiteíite, sőt meg­szüntetíe <ai átóhiatámt. Az óg pereme a -távol­ban is kiegyenesedett, a lelki szemek túllát­talak a Kaukázus komor szikláim és a tápéi pajra&ztiass-zoay Asatraohánlba küldi sóhajtá­sait, a fájdalmas szávúi öreg saiile iSzioiliia mapéigidtte tfoájairá tgamMi, jhat magyar fiuk dalát, Ihandlaazia a szél és a narancsfák lágy suttogásába a anagiyíar szó muzsikája vegyül. A nem túlságosan1 oiiaigy szcíbában tolako­dás nélkül! megférnek egymás m ellett a vá­rakozók. Mind asszony — és csodálatos — mintha amiii-d hangtalan, tenne. Pedig elmond­ják egymásnak a paaiiasaaaiikait, dle a káisérő zene gyanánt szereplő állandó sóhajok kit űnő hangfogók. Makor belépünk a hivafalha, la­mnüt-túaenhahaai váraíkiozniatk. Öregek és fia­tadok egyforma számban. Mindjárt ki lehet találni, ki a&aa' iiabná' az urának, ki a fiá­nak. Épen egy tápéi menyecske áll iá hosszú asztal előtt és hallg-aftagofn nézi, miint formá­lódnak xt kisasszony finom, begyes íbebiii szép •szabályos sorokká. Kjedves .szeretett párom. — Igiy kezdődik imiaideai levél és fttyttaítóddk: Kívánom, hogy ezen pár sor írásom a legjobb egészségben találjon. A sorok sJópm, .szabályoslap kövletkez­rniak egymás után és a menyecske ugy nézi; a tollat, mintha a tintás, ibedyes ezerszám a sa­ját meleg, vágyakozó telkéből készült volna. Aztán, megszólal ráhajtezvia: — De kisasszonká.m, sok ezópet irjan1 laiz urammalk. írja mög, bogy soha egy szóval sem bántom mög, csak még egyszer láthas­sam a képmásak — Örül majd, ha megjön az ura? — ütér­dii a kisasszjany iras közbeni . — Hét hogyne! Muszáj fesz rnaijd két. napig tárni* ha megjön. .— Muszáj? Hát az parancsszóra megy? — Tnggya ugy hoz-za majd. magával) a sor. A levél elkészülik. Most egy öreg néne van soron. Hosszain magyarázza, hogy mit szeretne megíratni a fiának, alki Asztradháin­(ban van. Igen sokait szeretnie 'neki elmondani, ntem ás férne rá a kis kék levelezőlapra. "Mert hiába, ez ta tegkisebb fia a néninek, az Antail és joibban a szivéhez nőtt, mint a má­sik, áki már korán1 éEkerült a szülői háztól. A másik 'Szicíliába® fogol y. — ;Ne lessen összetéveszteni a kiét fiamat. — mondja a némi* pieidiig ez nem lenne oly nagy haj. Mind a két levél sok jó egészséget káván* A kisasszony tebélyegzi az egyik le­velet a feministák pecsétjével. Mondja rá a néni: — De má' ha wz egyiket akkor a mási­kat le éepszizze le. Ne tegyünk különbséget a két fijam között. A kisasszony Oiestiambiilezza a másik la­pot is, de a néni még mindig akar valamit. — Négyszemközt szeretnék beszélni a kusaísszounyai — mondja súgva, aztán titok­ibani odaosusatait a kezébe egy itizflilléres mik­kel pénzt, — Ezt 'magának adom — mondja -titok­zatesiain. — Imigyen lirjuik a levelet — hangzik a felvilágosítás — de ha. akar ladnli valamit, idiöhjiofir néhány fillért aibíba. a perselybe .a hadiiárváik javára. — Nie ibusíuljon lelkem, majd teszek oda is két pénizt, Gsak maga tögye el az ötöt. Következik a harmadik asszony. Krasz­nojarszklja irat levelet a fiának. — És mit irjak Krasznejarszkba néni? — érdleklődilk a kisasszony. — Hát legy olyain; középszönü levelet. — .Milyera aiz a középszerű levél ? — A.zt íbáz érni nem tudom. Csak olyan középszerű 'legyen. Végül mégis csak megíródik a középszerii tevéi. A néni meg vaini vele elégedve, nézi, forgjat-ja ós mégis talál valami helyreigazítani valói — Ugyan tessék má' odaírni, hogy kiri­lejszon. Odaiaódik még « oim aljára, hogy Kriegsgefangen. 'Ez az* amit a néni aiklari Aztán, jönnék soriba mind és a levelek tartalma is olyan egyforma, mint amilyen hasomliabosák a szentekből kibuggyanó fcömy­cseppék. Fogoly a cári esalád. Genf, március 22. Az Méiglenies kor­mány megtiltotta a cári családnak, hogy a pétervári katonai kerület területéről eltá­vozzék. * A vegyes munkás és katonai bizottság ellenőrzi a kormányt STOCKHOLM, március 22. A vegyes munkás és katonai bizottság szagomat! el­lenőrzi az kfeügleutes kormány működését és elhatározta, toogy az öisszes gyárakban beszüntetik a munkát, ha a kormány az egyszer megálBapított forradalmi program­tól eltér. A forradalom áldozatait március 23-án temetik és ezt a Papot nemzeti ün­nepnek fogják deklarálni >UMMHaaBMBMMaoMBanBMn»«NnMa»nM«aHii<i* Pétervárott helyreállt a rend. Stockholm, március 22. Oroszországból éiUcező utasok elmondják, hogy Pétervárott ismét helyreállott a rend. Naponként hatal­mas automobilok járják be az utcákat és rngyeai osztanak ki kenyeret a nép között. A járókelők majdnem kivétel nélkül el van­nak látva puskával vagy revolverrel és mindenkinek van bőségesen tölténye is. A, nép elsősorban! kenyeret követel. A kor­mány röpiratokat bocsátott Iki, amelyekben a háború folytatásának szükségességét han­goztatja, de a szocialisták is adnak ki röp­iratokat, melyekben kifejtik, (hogy a kor­mány érintkezésbe ífog lépni a többi had­viselő alton proletariátusával és azon lesz, hogy az ő segitségükkel gyorsan befejeződ­jék a háború. A képviselőház ölése. (Budapesti tudósítónk teleionjelentése.) A képviselőház csütörtöki ülését délután fél 4 órakor .nyitotta meg Szász Károly alelnök. A Ház folytatta a miniszterelnök jelentésé­nek vitáját. Csermák Ernő közélelmezési kérdések­ke! foglalkozik. Szóváteszi az összeférhetet­lenségi ügyeket, amelyek szerinte a ban­kofcrácia .térfog!alásának eredményei. Förster Aurél a bankok földvásárlási politikáját támadja. ~ Mit fognak szólni a lövészárkok népei, ha hazatérnek és az ősi telkeket idegen kezekben látják? — mondja. Felhívja a kormány figyelmét számos mo­nopolizálandó jövedelmi forrásra, hogy a há­ború után ránk nehezedő óriási terheket el­bírhassuk. A jelentést nem veszi tudomásul. Sárvári Huszár Károly ismételten szóvá teszi a Rajasieh-ügyet és kérdi, hogy lehet, hogy Sznrrecsányi tegnapi fölszólalása után Rajasich még mindig a Házban van? Rakovszky .István az elnök figyelmez­tetései dacára háromszor is közbeszól és mindig hazaárulónak nevezi Rajasiohot Is­mételt >rendreutasitása után. Rakovszky Ra­jasich felé kiáltja: — Mégis csak hazaáruló és tízszer is:' csak hazaáruló. Elnök figyelmezteti Rakovszkyt, hogy kénytelen lesz erősebb rendszabályokhoz fo­lyamodni, ha folytatja közbeszólásait. Antal Géza (munkapárti): Miérrt hordta Szmrecsányi a szerbeket a nyakában? Szmrecsányi György a megjegyzésre in ge rül ten fölugrik: — Alávaló hazugság! — kiáltja. Huszár Károly folytatja beszédét. Kér­di, miért engedik meg Weisz Manfrédnek, hogy százmilliókat keressen a lőszergyár­tással? Hosszasan foglalkozik a háboirus mizériákkal. A jelentést nem veszi tudomásul Szmrecsányi György személyes kérdés­ben. szólal föl. Azt feleli Antal. Gézának, ihogy 1911-ben, amikor ő Szerbiában járt, a leg­jobb viszonyban voltunk Szerbiával és ak­kor a képviselők és újságírók meghívására voltak Belgrádban. A szerbek óriási lelkese­déssel fogadták őket és a vállaikon hordoz­ták a magyar -képviselőket. Valótlan, hogy: ö bárkit is a nyakában hordozott volna és viselkedésére nézve olyan megjegyzést terr­inj, mint amilyet szerdán. Rajasich tett, nem lehet más, mint perfidia. Antal Géza szintén személyes kérdés­ben áll szólásra. Csak azért kiáltott közbe, mert a munkapártot isméteken súlyos kife­jezésekkel illették. Rajasich ellen eddig csak vádak hangzottak el, amelyeket ítéletnek el­fogadni nem lehet. Mellette, vagy ellene tehet óliást foglalni, de ha valaki nem: hiszi a vádat, azzal még nem védelmezi- Rajasich­•nak joga volt fölszólalni. Egyébként Szmre­csányi fölszólalása után elhiszi, hogy Raja­sich téves információkat kapott. Antal Géza fölszólalása után elnök a vitát megszakítja, amivel a Ház ülése esti 9 órakor véget ért BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBl'B A Déí magyar ország telefonja? Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.

Next

/
Thumbnails
Contents