Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)
1917-03-23 / 71. szám
Bzegad, 1917. március 20. DÉLM AGYARORSZÁG 7 jfki/( Szibériába és Szicíliába üzennek. (Saját tudósítónktól.) A Feministáik Szegedi lEgyiesniletó a hadifoglyok tevetaéséneik közvetiítóséváL is foglalkozik. Ez a működés főfeg^ainria szcTitíkoziiik, ihogy a hadifoglyoknak szóló levetek®! xesaketős 'kiessji szülék helyett megírják és főképen, hogy helyes ciammel lássák el azokat, Hajlott hétu, ráncos aireu, patakiz-ó szemű anyák, bánatos laireu, több vkrátmrágra termett menyecskéik, fiaital nneinyasszonyoik áJilanxlóiain. igen nagy számiba© keresik fel a feministák irodjájáit, ahol egy kisasszony Arjía mieg helyisttük al sok vágyait, i*anaszí ráhajt és fájdalmat imjitő sorofcat A világháború ktezétesiteíite, sőt megszüntetíe <ai átóhiatámt. Az óg pereme a -távolban is kiegyenesedett, a lelki szemek túlláttalak a Kaukázus komor szikláim és a tápéi pajra&ztiass-zoay Asatraohánlba küldi sóhajtásait, a fájdalmas szávúi öreg saiile iSzioiliia mapéigidtte tfoájairá tgamMi, jhat magyar fiuk dalát, Ihandlaazia a szél és a narancsfák lágy suttogásába a anagiyíar szó muzsikája vegyül. A nem túlságosan1 oiiaigy szcíbában tolakodás nélkül! megférnek egymás m ellett a várakozók. Mind asszony — és csodálatos — mintha amiii-d hangtalan, tenne. Pedig elmondják egymásnak a paaiiasaaaiikait, dle a káisérő zene gyanánt szereplő állandó sóhajok kit űnő hangfogók. Makor belépünk a hivafalha, lamnüt-túaenhahaai váraíkiozniatk. Öregek és fiatadok egyforma számban. Mindjárt ki lehet találni, ki a&aa' iiabná' az urának, ki a fiának. Épen egy tápéi menyecske áll iá hosszú asztal előtt és hallg-aftagofn nézi, miint formálódnak xt kisasszony finom, begyes íbebiii szép •szabályos sorokká. Kjedves .szeretett párom. — Igiy kezdődik imiaideai levél és fttyttaítóddk: Kívánom, hogy ezen pár sor írásom a legjobb egészségben találjon. A sorok sJópm, .szabályoslap kövletkezrniak egymás után és a menyecske ugy nézi; a tollat, mintha a tintás, ibedyes ezerszám a saját meleg, vágyakozó telkéből készült volna. Aztán, megszólal ráhajtezvia: — De kisasszonká.m, sok ezópet irjan1 laiz urammalk. írja mög, bogy soha egy szóval sem bántom mög, csak még egyszer láthassam a képmásak — Örül majd, ha megjön az ura? — ütérdii a kisasszjany iras közbeni . — Hét hogyne! Muszáj fesz rnaijd két. napig tárni* ha megjön. .— Muszáj? Hát az parancsszóra megy? — Tnggya ugy hoz-za majd. magával) a sor. A levél elkészülik. Most egy öreg néne van soron. Hosszain magyarázza, hogy mit szeretne megíratni a fiának, alki Asztradháin(ban van. Igen sokait szeretnie 'neki elmondani, ntem ás férne rá a kis kék levelezőlapra. "Mert hiába, ez ta tegkisebb fia a néninek, az Antail és joibban a szivéhez nőtt, mint a másik, áki már korán1 éEkerült a szülői háztól. A másik 'Szicíliába® fogol y. — ;Ne lessen összetéveszteni a kiét fiamat. — mondja a némi* pieidiig ez nem lenne oly nagy haj. Mind a két levél sok jó egészséget káván* A kisasszony tebélyegzi az egyik levelet a feministák pecsétjével. Mondja rá a néni: — De má' ha wz egyiket akkor a másikat le éepszizze le. Ne tegyünk különbséget a két fijam között. A kisasszony Oiestiambiilezza a másik lapot is, de a néni még mindig akar valamit. — Négyszemközt szeretnék beszélni a kusaísszounyai — mondja súgva, aztán titokibani odaosusatait a kezébe egy itizflilléres mikkel pénzt, — Ezt 'magának adom — mondja -titokzatesiain. — Imigyen lirjuik a levelet — hangzik a felvilágosítás — de ha. akar ladnli valamit, idiöhjiofir néhány fillért aibíba. a perselybe .a hadiiárváik javára. — Nie ibusíuljon lelkem, majd teszek oda is két pénizt, Gsak maga tögye el az ötöt. Következik a harmadik asszony. Krasznojarszklja irat levelet a fiának. — És mit irjak Krasznejarszkba néni? — érdleklődilk a kisasszony. — Hát legy olyain; középszönü levelet. — .Milyera aiz a középszerű levél ? — A.zt íbáz érni nem tudom. Csak olyan középszerű 'legyen. Végül mégis csak megíródik a középszerii tevéi. A néni meg vaini vele elégedve, nézi, forgjat-ja ós mégis talál valami helyreigazítani valói — Ugyan tessék má' odaírni, hogy kirilejszon. Odaiaódik még « oim aljára, hogy Kriegsgefangen. 'Ez az* amit a néni aiklari Aztán, jönnék soriba mind és a levelek tartalma is olyan egyforma, mint amilyen hasomliabosák a szentekből kibuggyanó fcömycseppék. Fogoly a cári esalád. Genf, március 22. Az Méiglenies kormány megtiltotta a cári családnak, hogy a pétervári katonai kerület területéről eltávozzék. * A vegyes munkás és katonai bizottság ellenőrzi a kormányt STOCKHOLM, március 22. A vegyes munkás és katonai bizottság szagomat! ellenőrzi az kfeügleutes kormány működését és elhatározta, toogy az öisszes gyárakban beszüntetik a munkát, ha a kormány az egyszer megálBapított forradalmi programtól eltér. A forradalom áldozatait március 23-án temetik és ezt a Papot nemzeti ünnepnek fogják deklarálni >UMMHaaBMBMMaoMBanBMn»«NnMa»nM«aHii<i* Pétervárott helyreállt a rend. Stockholm, március 22. Oroszországból éiUcező utasok elmondják, hogy Pétervárott ismét helyreállott a rend. Naponként hatalmas automobilok járják be az utcákat és rngyeai osztanak ki kenyeret a nép között. A járókelők majdnem kivétel nélkül el vannak látva puskával vagy revolverrel és mindenkinek van bőségesen tölténye is. A, nép elsősorban! kenyeret követel. A kormány röpiratokat bocsátott Iki, amelyekben a háború folytatásának szükségességét hangoztatja, de a szocialisták is adnak ki röpiratokat, melyekben kifejtik, (hogy a kormány érintkezésbe ífog lépni a többi hadviselő alton proletariátusával és azon lesz, hogy az ő segitségükkel gyorsan befejeződjék a háború. A képviselőház ölése. (Budapesti tudósítónk teleionjelentése.) A képviselőház csütörtöki ülését délután fél 4 órakor .nyitotta meg Szász Károly alelnök. A Ház folytatta a miniszterelnök jelentésének vitáját. Csermák Ernő közélelmezési kérdésekke! foglalkozik. Szóváteszi az összeférhetetlenségi ügyeket, amelyek szerinte a bankofcrácia .térfog!alásának eredményei. Förster Aurél a bankok földvásárlási politikáját támadja. ~ Mit fognak szólni a lövészárkok népei, ha hazatérnek és az ősi telkeket idegen kezekben látják? — mondja. Felhívja a kormány figyelmét számos monopolizálandó jövedelmi forrásra, hogy a háború után ránk nehezedő óriási terheket elbírhassuk. A jelentést nem veszi tudomásul. Sárvári Huszár Károly ismételten szóvá teszi a Rajasieh-ügyet és kérdi, hogy lehet, hogy Sznrrecsányi tegnapi fölszólalása után Rajasich még mindig a Házban van? Rakovszky .István az elnök figyelmeztetései dacára háromszor is közbeszól és mindig hazaárulónak nevezi Rajasiohot Ismételt >rendreutasitása után. Rakovszky Rajasich felé kiáltja: — Mégis csak hazaáruló és tízszer is:' csak hazaáruló. Elnök figyelmezteti Rakovszkyt, hogy kénytelen lesz erősebb rendszabályokhoz folyamodni, ha folytatja közbeszólásait. Antal Géza (munkapárti): Miérrt hordta Szmrecsányi a szerbeket a nyakában? Szmrecsányi György a megjegyzésre in ge rül ten fölugrik: — Alávaló hazugság! — kiáltja. Huszár Károly folytatja beszédét. Kérdi, miért engedik meg Weisz Manfrédnek, hogy százmilliókat keressen a lőszergyártással? Hosszasan foglalkozik a háboirus mizériákkal. A jelentést nem veszi tudomásul Szmrecsányi György személyes kérdésben. szólal föl. Azt feleli Antal. Gézának, ihogy 1911-ben, amikor ő Szerbiában járt, a legjobb viszonyban voltunk Szerbiával és akkor a képviselők és újságírók meghívására voltak Belgrádban. A szerbek óriási lelkesedéssel fogadták őket és a vállaikon hordozták a magyar -képviselőket. Valótlan, hogy: ö bárkit is a nyakában hordozott volna és viselkedésére nézve olyan megjegyzést terrinj, mint amilyet szerdán. Rajasich tett, nem lehet más, mint perfidia. Antal Géza szintén személyes kérdésben áll szólásra. Csak azért kiáltott közbe, mert a munkapártot isméteken súlyos kifejezésekkel illették. Rajasich ellen eddig csak vádak hangzottak el, amelyeket ítéletnek elfogadni nem lehet. Mellette, vagy ellene tehet óliást foglalni, de ha valaki nem: hiszi a vádat, azzal még nem védelmezi- Rajasich•nak joga volt fölszólalni. Egyébként Szmrecsányi fölszólalása után elhiszi, hogy Rajasich téves információkat kapott. Antal Géza fölszólalása után elnök a vitát megszakítja, amivel a Ház ülése esti 9 órakor véget ért BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBl'B A Déí magyar ország telefonja? Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.