Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-16 / 64. szám

2 DfiLMAGYARORSZÁÖ Szeged, 1917. március jbS. bizottságának és a csapatoknak hatalmában /van, amelyek a dumát támogatják. Engel­hardt képviselőt, aki a nagyvezérkarban ezredes, a bizottság Pétervár katoniai pa­rancsuokává nevezte ki A bizottság tegnap este a lakossághoz, a csapatokhoz, a vas­utasokhoz és bankokhoz felhívást bocsájtott ki, amelyben felszólítja őket, hogy tér je­niek vissza a normális élethez. Gronszky képviselőt a duma bizottsága megbízta a pétervári távirati ügynökség vezetésével. Bécsi lapok az orosz forradalomról Bécs, március 15. A pétervári zavar­gásokról a bécsi lapok különkiadásokban adtak fúrt a délelőtti órákban. A hir nagy­szenzációt keltett, mindazonáltal a várható következtetésékben szkeptikusan fogják fel a helyzetet. Az estilapök ugy vélük, hogy ennek következményeit előre nem lehet lát­ni; de a forradalomnak bizonyára kihatása lesz nemcsak Oroszországra, de az egész világra is. Több lap Anglia és Franciaor­szág kéziét látja a forradalom előidézésében és azt hiszik, hogy e két hatalom az orosz háborús párt segítségével akarta a békés hajlamokkal gyanúsított és ezért Angliának kényelmetlen kormányt láb alól eltenni, hogy hatalmába kerítse a cárt és a háború folytatására kényszerítse. A Wiener Tageblatt ezzel szemben ar­ra a következtetésre jut, hogy Oroszország belpolitikai helyzete válságos és ha még egyáltalán van cári hatalom Oroszország­ban, lehetetlen, hogy ne kísérelje meg a régi rend visszaállítását. Finnországban is kitört a forradalom. STOCKHOLM, március 15. A pétervári Ütro Rossij értesülése szerint a forradalom Finnországban is kitört. Már eddig is több száz egyént letartóztattak. A duma 12 tagja vette át a végrehajtó hatalmat. — Az összes minisztereket elfogták — PÉTERVAR, március 15. A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti: Szentpétervá­ron kitört a forradalom. A hatalmat a duma 12 tagjából álló végrehajtó-bizottság vette kezébe. Az összes minisztereket fogságba vetették. A főváros helyőrségének 30.000 főnyi legénysége csatlakozott a forradalom­hoz. Csütörtökön (szerdán?) a forradalom harmadik napján a fővárosban ismét helyre­állt a rend. Ettgelhardt képviselőt a végre­hajtó-bizottság kinevezte Szentpétervár pa­rancsnokává. (M. T. I.) Az orosz forradalmárok Anglia ellen. Berlin, március 15- A Lokalanzeiger je­lenti Stockholmiból: A pétervári zavargások­ban igen élesen jut kifejezésre az orosz nép haragja Anglia ellen. Az angol nagykövet­ség épülete előtt lármás jelenetek játszódtak te, több ablakot bevertek. Nagyobb tömeg vonult Lady Buchanannak, az angol nagy­követ feleségének raktárai elé, hol a frontra szánt angol jótékony adományokat gyűjtik össze. A raktár személyzete elmenekült, mi­re a tömeg feldúlva a raktárt, sok kötszert az utcára dobott és elégetett. Az ország többi részéből is nyugtalanitó hirek érkeztek. A Volgatkormányzóságban sok gazdag malmot felgyújtottak. Igen sok gabona elpusztult. —­Finnországi jelentések beszámolnak róla, hogy a pétervári angol nagykövetség már lakást bérelt Helsingforsban arra az esetre, ha a nagykövetségnek el kellene menekülnie. A Berliner Tageblatt kopenhágai jelentései szerint a Néva folyó vasúti hidját, amely az orosz és a finn vasutak összekapcsolója, orosz forradalmárok a levegőbe röpítették. Hogy tört ki a pétervári forradalom. Stockholm, március 15. A pétervári mun­kások már a mult hetem a leghőbb (gyárban sztrájkba léptek. Napirenden voltak a titkos gyűlések. A rendőrség azon igyekezett, hogy a mozgalom politikai és háborúellenes élét elvegye és a naptömeget .az élelmiszer üzlie­itekre uszítsa. Egész Péter rá colt tűrték az üz­letek kifosztását. Csütörtökön a munkások elhagyták a gyárakat, sűrű csoportokban az utcára mentek, folyton /ezt kiáltva: ,,Le a cár­ral! Adjátok viksza nekünk a békét!" A rendőrök revolverüket használták s a tömeg­be lőttek. Már dkikor' sok munkás meghalt. Ez volt a jel az általános lázadásra amely azután •föld) napig tartott. A kormány a du­ma utján prbálta a népet csitítani. iRodzi­anko, a duma elnöke a miniszterelnök kíván­ságára mindjárt az ülés megnyitásaikor a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — A zavargások, amelyek Pétervárott és más nagyobb orosz városokban az élelmi­szerhiány miatt kitörtek, liogy már vesxé­lessé kezdenek lenni. Ez nagyon szomorú és tűrhetetlen bűn a nemzettel szemben ebben a sorsdöntő háborús időben. Tekintettel arra, hogy sürgős intézkedések szükségesek, a mi­niszterelnök elnöklete alatt külön bizottság fog összeülni, amelyben az állami védelem érdekében dolgozó miniszterek és a duma el­nöksége is részt fog venni. A . kormány megnyugtutási kísérletei teljes kudarcot rálőttek. Szombaton reggel a Gologa jo-idon lévő patrongyár nagy rak tá­rai a levegőbe repültek. Másnap reggel az egész főváros valósággal a harctérhez hason­lított, az üzleteket mindenütt kifosztották és a rendőrség most már hiába akarta megaka­dályozni a fosztogatást. Több helyen a tö­megbe lőttek, a fő utakon gépfegyverek van­nak felállítva. A munka teljesen szünetel. A forradalmi párt győzelmét megelőző események Berlin, március 15. Egy koppenhágai távirat beszámol .az orosz forradalmi párt győzelmét megelőző eseményekről. A távirat igy hangzik: Péter vár az utcai zavargások leverése óta teljesen el van zárva a világtól. Polgárember nem hagyhatja el a várast. A postát napok óta visszatartják. Hallomás szerint a zendülés miatt letartóztatottak: szama körülbelül kétezer. Táviratok Pétervár ról a külföldre nem juthatnak ki. Ezek az intézkedések ama vallanak, hogy a pétervári és moszkvai zavargások sokkal nagyobb mé­retűek voltak, semmint hivatalosan te ismer­ték. A munkászavargások még február 27-én kezdődtek, amikor naegv inópkömegek özön­löttek a környékről és a külvárosokból a fő­városba, a duma palotája elé akartak jutni, de a katonaság u-tjukat állotta. Ugyanolyan szigorú intézkedések voltak (Moszkvában ás, a hová uj kozákezredek mentek a mozgalom elfojtására. A duma elnapolá&a miatt tört ki az orosz forradalom. Stockholm, március 15. Oroszországot ma egyetlen nagy kérdés foglalkoztatja; a birodalom életkérdése ima az élelmiszer­kérdés, minden egyéb háttérbe szorul. A duma ujramegnyitásának első napjától fogva egész váratlanul történt elnapolásáig az élelrniszerlkérdés nem tágított a napirend­ről. A szocialista S'kóbelöv és a munkáspárti Kerensztki heves beszédei után. amelyeknek közlését a cenzúra eltiltotta, a duma több­sége közvetítő indítványt fogadott el, amely szerint Pétervárra és más nagyobb köz­pontokba elegendő élelmiszert kell szállí­tani, szétosztását pedig a városi hatóságok ­ra és a hadianyagot gyártó 'gyárak mun­kásaira bizni. A helyzetre jellemző, hogy a többségi blokk a szocialista munkásokkal szavazott. Ez magyarázza meg, miért na­polta el a kormány hirtelen a dumát. Péti­teken ínég folytatták az élelmiszer-vitát. Cseidze szocialista és Kerenszlky munkás­párti hevesen támadták a kormányt: beszé­düket a cenzúra betiltotta. A dumában az volt az általános vélemény, hogy a mostani helyzet súlyosabb, mint a két év előtti volt, amikor a municióhiány nehezedett a biro­dalomra; kifejtették, hogy az éhség félel­mesebb ellenfél, minit az erős fölfegyver­zett ellenség. Munkaerő nincs, a vidéken minden hallatlanul drága, Oroszország ke­reskedése 1914 óta megbénult, a szállítás lehetőségei teljes rendetlenségben, a vona­tok nem érkeznek meg végállomásaikra, a vidéken mindenütt éhínség, Péterváron ki­vid sok más városban ugyanolyan az ínség. A válasz azonban a duma hirtelen elnapo­lása volt. LEGÚJABB. STOCKHOLM: Londonból énkeZett je­lentés szerint az oroszok elfoglalták Ker­mandsaht. BERLIN: Vilmos császár ma a főhadi­szálláson meghallgatta Hindenburg vezér­tábornagy jelentését. KOPENHÁGA: Megbízható értés ülések­szer int a pétervári utcai harcoknak ezernél több halottja van. A katonai és polgári kór­házak képtelenek befogadni a sebesülteket. BERLIN: A Wolff-ügynökséig jelenti 15-én este: Sem nyugatról, sem 'keletről nem jelentenek fontos eseményt. BÉCS: Bethmann-HolKveg német biro­dalmi kancellár péntekem dog Bécsbe ér­kezni. A kancellár gród Czerninnel való tanácskozása után Luxemburgba utazik Ká­roly királyhoz. HÁGA: Németország 22 hollandi élebni­szerszállitó gőzösnek engedélyt adott, hogy Amerikába hajózzanak. A hajók holnap reg­gel indulnak. — GENF: A Times szerint a carevieset a zavargások első napjaiban a nagyíőltiadi­szállásra vitték. BASEL: VVMsöb kérdést intézett Ca­rattzáhöz, Mexikó elnökéhez, hogy nőért utaznak el) a mexikóiak tömegesen Ameri­kából?

Next

/
Thumbnails
Contents