Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-16 / 64. szám

Szeged, 1917. március 14. DÉLMAGYARORSZÁG ö Közgazdasági egyetemei Szegednek. — Nyilatkozatok a gazdasági egyetem Szegeden való fölállításáról. — (Suiát tudósítónktól.) Csütörtöki számunkban közöltük* hogy a Hangya Szövetkezet milliós alapítványt tett egy gazdasági egyetem céljaira- Ezzel kapcsolatosan ismertettük a Budapesti Hírlap vezércikkének azt a részét, amelyben annak az elvnek alapján, bogy v.z uj intézményt a magyarság szellemének keli átitatni, Szegednek követeli a gazdasági egyetemet, mint amelyben erős és színmagyar nép az uralkodó elem. A kérdés Szegedre nézve kétségtelenül nagy horderővel bír és ennek napirenden tartása a város érdekében eminens kötelesség. A Délmagyarország épen ezért kérdést intéz a szegedi vezető közéleti emberekhez, hogy fejtsék ki ez ügyben nézeteiket. Csütörtökön dr. Somogyi Szilveszter polgármesterihez, dr. Szálay József rendőríőkapitányihoz és Wimtner Fülöphöz, a kenderfonógyár igazgatójához fordultunk kérdéssel. A polgármester a. következőkben, volt szíves álláspontját ismertetni: — Az ügy megvalósítása tisztára a Hangya Szövetkezettől függ. Miután a pénz az övé, azt oda fordítja, oda adja, ahova akarja. Nem -hiszem, hogy túlságosan sok reményeink lehetnének. A Hangya vezetőségé túlnyomó, többséggel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gazdasági egyetemet Budapesten helyezzék el. Az intézmény megvalósítása itt tényleg könnyebb is, mint lenne nálunk. Nagyon komoly azonban az az érv, amelyet a B. 11• hangoztatott vezércikkében. hogy ugyanis a gazdasági egyetemet színmagyar vidékre .kell elhelyezni, hogy a magyarság szellemével itatódjék át az egész intézmény. Igy a fölállításnak itt is megvan mindén előföltétele, kivéve azt, hogy nem rendelkezünk még gazdasági akadémiával. — Ha a gazdasági egyetemnek Szegedi való fölállítását határozná el az állam, a város természetesen nem riadna vissza a Hangyánál jóval nagyobb anyagi áldozatoktól sem. Annál könnyebb lenne ez, mert hisaen igen könnyű lenne a tervezett kereskedelmi főiskolát is beleolvasztani a gazdasági egyetembe. Így a kereskedelmi főiskola «éíjaira egybegyűlt pénzt is a gazdasági egyetem létesítésére fordíthatnánk. A kereskedelmi főiskola céljaira tudvalevőleg társadalmi uton 350.000 korona gyűlt össze, a város pedig egy millió koronás alapítványnak megfelelő évi hozzájárulást biztosított, eaenkivül 100.000 koronás alapítványt tett t iöiskola hallgatói részére. Ezenkívül természetesen még ujabb és nagyobb áldozatokat is készséggel meghozna a város a gazfiasági egyetemért. Azonban ezt csak az Jftam állithatja föl és ha máshol állítja föl, mist Buda-pesten, elveszti a Hangya egy millió koronás alapítványát. Próbálkozni mindenesetre lehet az ügy érdekében, de stokéz és nem kecsegtet nagy kilátásokkal a -sikerre nézveDr. Szftlcty József rendőrfőkapitány a kivetkezőket mondta: — Szeged természetesen nagy örömmel í#»adja a fölvetett tervet. Az egyetlen baj, hogy a Hangya megkötötte az alapítványt. Budapestén kívánja fölállíttatni a gazdasági egyetemet. A megvalósítást nagy társadalmi akció szervezésével, kellene szorgalmazni. Az akciónak lehetőleg még nagyobbnak kellene lenni, mint volt annakidején az, amely az egyetem birtokáért megindult. Ki kellene járni a Hangyánál és a kormánynál, bogy Szegeden helyezzék el a gazdasági egyetemet. Meg kellene magyarázni mind a két helyen, hogy az ország érdeke az, hogy agrárhelyen létesüljön ez az egyetem. Ennek a közepén pedig Szeged van. És a város nem tekint áldozatokra, ha ezt az intézményt megvalósíthatja. Nagy áldozatoktól sem riadunk vissza. Méltányos is, hogy Szeged megkapja legalább a gazdasági egyetemet, ha már minden mástól elesett. — Bizonyos, hogy a gazdasági egyetem Szegeden teljesen megtelnék- Csak az internátusok növendékei biztosítanák, hogy hatalmas hallgatóságaién ne az egyetemünknek. Ezenkívül a szomszédos vármegyék fiatalsága is mind ideözönlen'ék. — Előmozdítaná a gazdasági egyetemnek Szegeden váló fölállítása a termelés inti usztriálását is. De össze lehet kapcsolni a gazdasági egyetem fölállításának kérdését a kereskedelmi főiskola kérdésével is; egyik nem zárja ki a másik létesítésének lehetőségét. Akár külön, akár pedig együtt létesK tenék a két intézményt, egyformán nagy hasznára lenne mind a kettő Szegednek. Mindezeken, kívül pedig alkalmas is a város a gazdasági egyetem céljaira. Jogot is formálhat hozzá, ha már minden mástól elütötték. Tudjuk,.hogy ilyen intézmény megteremtése áldozatok nélkül nem jár, de mi nem riadnánk vissza semmi áldozattól. Wimmer Fülöp a kérdésről igy nyilatkozott : — Először is azt kell megemlítenem, hogy bár egy millió nagy pénz. ez a dolog ilyen összeggel még igen messze van a kiviteltől. És erre most nem is igen gondolnak, miután — amint ezt mindannyian tudjuk — a budapesti műegyetemet már kiegészítették a gazdasági fakultással. Mindent összevetve rneg keli ragadni az alkalmat, "'ogy egy ilyen intézményt biztosíthassunk Szegednek, ezzel foglalkozni azonban most nem időszerű. Némef sikerek nyugaton. BERLIN, március 15. A nagy főhadiszállás jelenti: Esős időben a legtöbb szakaszon csekély volt a tüzérségi tevékenység. A Chantpaigneban a 185-ös magaslat északnyugati lejtőjén és Riporttól délre a franciák támadásai megsemmisítő tiiziÉrkben nem tudtak kifejlődni. A Sotnme-területen és a Maas nyugati partján, ahol Cumierestől délre ügyes rajtaütéssel fényes nappal elfogtunk egy francia tábori örséget, felderítő előretörésekkel néhány foglyot szállítottunk be. LUDENDORFF, első föszáilásmener. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Értekezlet az ügyvédi kamarában dr. Rósa Izsó ünnepléséről. (Sajóit tudósítónktól.) Az a szeretet, ragaszkodás és bizalom, mellyel a szegedi ügyvédj kamata tagjai dr. Várhelyi Rósa Izsó, mint kartárs'és min t a kamara elnöke iránit viseltetnek, megkapó módon nyilvánult meg a szegedi ügyvédi kamara értekezletén, melyet csütörtökön, délután öt érakor tartott. Ezen a.z értekezleten- került szóba az az ünnepség, melyet az ügyvédi kamara dr. Rósa Izsó ötvenéves ügyvédi jubileumát kívánja megünnepelni. A szeretet és .ragaszkodás nem szónoklatokban nyilatkozott meg, hanem az ünnepség egyelőre még csak vázlatban megbeszélt tervének szépségében. Rendkívüli közgyűlést- fog a kamara tartani, melyre mindem jogé szegyesül et és tudománya* intézmény meghívást kap. Az ügyvédi (kamara értekezletén, melyen a tagok igen szép számban jelentek meg, dr. Végmann Ferena elnökölt. Bejelentette, hogy a szegcdi ügyvédi kamara díszes ünnepséget kiviil rendezni dr. Rósa Izsó ötvenéves jubileumára. Az értekezlet az elnök javaslatára elhatározta, hogy miután január 18-án múlt félszázába, hegy dr. Rósa Izsó a budapesti" hétszieimélyes táblán az ügyvédi oklevelet elnyerte, egy később meghatározandó napon tartandó rendkívüli közgyűlésen fv-gja-tiszteletét kifejezni ErrcTá rendkívüli közgyűlésre az ünnepelt családján kiviil a budapesti tudományegyetemet, az Országos Ügy véd Nyugdíj Szövetséget, az Országos Ügyvéd Szövetséget, a kamarákat és a szeged'' hatóságok fejeit meghívja, Az ünnepség tehát, amely készül, díszes és mindenképpen méltfi lesz ahhoz a buzgó tevékeny-éghez, mely.A dr. Rósa Izsó az elmúlt ötven esztendő al: t ugy az ügyvédi pályán, mint a közébe -tetv* kii ejteti A kamara értekezletén ezután más érd*kes üggyel foglalkozott. A kamara mindé* évben jelentést szokott topni a korma nyho* részben saját működéséről, részbea pedig figyelemre méltatja a jogélettel kapcsolatosa* fölmerült uj kérdéseket. E jelentós egyét részletejt is megbeszélték *?, értekezleten, fii jelmtésbe belefoglalja a kamara, hogy nem helyesli, ha a bírók mellékfoglalkozást vállalnak, ellenben hangsúlyozottan kívánja a. kormánytól a ihirájfe fizetésének megjavítását. Jb bírák mellékfogíalkozásána k kérdését mi* hosszú idő óta tárgyalja ugy a fővárosi, miat a vidéki sajtó. Ezt a kérdéet a háborús vím**nyok, a háborús drágaság vetette fel, mely képtelenséggé teszi a eoerény hivatalnoka fizetésből való megélést. A magyar bírói ka* javadalmazása egyáltalán nem áll arányba* azzal az erkölcsi magaslattal, melyen mindé* birónalk állnia kell. Igy vetődött fr-1 a bitó* mellékfoglalkozásának kérdése, melyről a szegedi ügyvédi kamara mos* véleményt mondott s a kérdés megoldásának fizertAr javítás követelésiével megmutatta az egyedifi helyen nta-t. A birok mellék fogaikoaáaának kérté** után a katonai bíróságok miikö'léséröi mosdott a kamara ©1 ismerő kritikát.