Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-25 / 47. szám

Szeged, 1917. február 2,">. DÉLMAGYARORSZÁG 9 Tízezer hold városi föld eladása. (Saját tudósítónktól.) A jelekből 'ítélve a legszélesebb körökben keltette a legnagyobb érdeklődést az a 'pénteki számunkban megjelent cikk, amely a következő eszmét pendítette meg: adjon el a város hatalmas birtokából 5—10 holdas parcellákban tízezer hold földet első sorban háborút 'viselt szegedi parasztoknak, esetleg özvegyeinek vagy utódainak. Szegeden köztudomás szerint hagyomány az, hogy ,a városnak földet eladni nem szabad. Ezen a konzervatív elven épül fel évtizedek óta a várospolitika. Akármennyire változtak meg a viszonyok ép a legutolsó években, , akármennyire belátják egyesek, hogy a városi földek egy csekély résízének eladása a mai földárak mellett a városra kitűnő üzlet volna, akármennyire átérzik annak a szociális áldásnak jelentőségét, hogy a háborút viselt szegedi parasztot örökiföldihöz juttassa a város — nem tudnak szabadulni a hagyománytól, Wely évtizedeken át az volt: ,a város ne adjon al földet. Megirtuk első cikkünkben: mi megpendítjük, felkaroljuk ezt a szép és okos eszmét, amely nem a miénk. Megpróbálunk a "megoldás módozatairól közvéleményt teremteni. Ép azért az eszmék tisztázása céljából helyet adunk a legellentétesebb véleményeknek, j Mai számunkban magszólaltatjuk 'Bokor Pál, polgármester-helyettest, akinek osztályába ez az ügy tartozik és Scu\téty 'Sándor .főszámvevőt, aki a kérdésnek különösen pénzügyi részéről mond el értékes dolgokat. • Bokor Pál szerint a város jövedelmi forrásának a legbiztosabb bázisa a föld, 'azért helytelen politikának tartami, ha a 'városi földekből a mai árak mellett 'eladnának. A bérföldek ma már 'nem két százalékot jövedelmeznek, mint valamikor. Ép nagy földbirtoka juttatja 'Szegedet a többi vidéki 'várossal szemíben abba a kellemes helyzetbe, hogy nagy kölcsönöket is, 'ha szüksége'van rá, könnyen és aránylag előnyös 'föltételek mellett tud szerezni. Pénzügyi előnyök ilyen lépésre semmi esetre sem túrnák rá. Azt az elvet elfogadja, "'hogy azoknak a parasztoknak, akik a háborúban rokkanttá váltak, vagy azok özvegyeinele, ' esetleg 'utódainak, akik elestek, földet juttasson a város. De csak olyan területből, amely nehezen kezelhető. Ilyen szegedi paraszt azonban 4 500náll semmi ,esetre se lesz több. Ez azonban csak akkor lehetséges, ih-a a város megépítteti a rendes nyomtávolságú tanyai vasutat. A földeladásból befolyó 4—5 millió koronát lehetne erre a célra fordítani. Scuitéty Sándor főszámvevő a következőket mondja: — Ha a város földibirtokainak egy bizonyos (hányadát, mondjuk '10.000 hottdat örök áron eladná, a város háztartására a következőleg alakulna annak pénzügyi mérlege. 10.000 hold ihomokföldbérlet után a haldantei riti haszonbért átlag 30 koronájával számolva, a város bevétele most 300.000 korona. Ebből le -kell vonni azt az összeget, amelyet adó elmén fizetünk, holdankint számolva 50 fillérrel 5000 korona. Marad 'a város jövedelme cimén 295.000 korona. 'Tizezer hol'd homokföld eladásából befolyna 1200 koronájával ' számolvá holdankint 12 millió korona. ,Ennek 4 százalékos jövedelme kiitenne 480.000 koronát. 'Ehhez számolandó a földet vásárolók által fizetendő vá# rosi pótadó összege, holdankint 30 fillérrel számolva 3000 korona; összesen 483.000 korona. A mái jövedelem 295.000'korona, várható tiszta bevételi többlet tehát 188.000 korona. 1 A jó homokföld holdankinti átlagos ára a békeidőben 1000 korona volt, a földadó nyilván tartási hivatal adatai szerint a homokföldek ma sem kelnek el 1200 koronánál drágábban. Jgy túlzott számításokat a föld eladásából várható bevételi többletek révén magunknak nem (alkothatunk, mert azok a magas földárak csakis a város körüli és fekete földek eladásánál voltak 'elérhetők, sokszor négyszögölen kint 6—10 korona. En a magam részéről pénzügyileg előnyösnek tartom a földek egy bizonyos részének eladálsát, de olyan megszorítással, hogy az eladandó terület nagysága ne essék a föld árának rovására. A földek árából befolyó 12,000.000 'koronának 4 százalékos gyümölcsöztetését csak hozzávetőleg vettem számításba, mert helyes pénzügyi politika mellett (bizonyára módjában iesz a várás közönségének a föld vételárát nem 4 százalék .mellett, hanem sokka! előnyösebb módon befektetni. , A szenátus nem ad teljhatalmat Wilsonnak Hága, február 24. A .Central News Washingtonból azt a hirt kapta, hogy a szenátus jogügyi bizottsága elutasította azt a törvényjavaslatot, , amelynek az 'volt a célja, hogy az elnök teljes hatalmat nyerjen a tengeri és szárazföldi haderő felhasználására vonatkozói! ag, hogy igy tartsa fenn •az Egyesült-Államok semlegességét. A bizottságnak az a nézete, hogy az alkotmány elég hatalmi jegot ad az elnöknek és hogy ezt szükségtelen kibőviteni. Wilson elhatározta, hogy március 5-re rendkívüli gyűlésre hivja össze a szenátust. 410 hadosztály a nyugati fronton Bécs, február 24. .A N. Fr. Presse-nek jelentik Lugandból: A római Tribun a angol és francia forrásból azt a jelentést kapta, ihogy csak napok kérdése és meg fog indulni a döntő offenzíva a nyugati hadszintéren és az antant seregei ezúttal a győzelem minden reményével fogják 'kezdeni a támadást, mert számra és fölszerelésre nézve túlnyomó fölényben varrnak a központi hatalmak hadergje fölött. A német hadvezetőség a legnagyobb erőfeszítést fejtette ki a nyugati hadszintéren. Százha'tvanhat hadosztályt vont össze, de azokkal Franciaország egymaga' száznegyven hadosztályt állított szembe, Anglia ipedig kerek száz hadosztályt és Belgium tizet. Ami a felszeretést illeti, az antant hadserege még sohasem volt ennyire harcrakész és mig a németek mindössze tízezer ágyúval rendelkeznek, az .angolok és franciák ütegei tizenötezer ágyút számlálnák. A képviselőház ölése. Budapestről telefonálja tudósitónk: A képviselőház szombati üléséi délután fél 4 órakor nyi'tchta mteg Szász Károly alelnök. Schmiedt Károly munkapárti szász képviselő kijelentette, hogy meggyőződése szerint ,— ha az erdélyi szorosokat jobban őrizzük — legalább két hétig védeni leheket't volna Erdélyt. Elmondja, hogy egyest falvaikban mennyi "gyújtogatás történt és hogy saját katonáink mennyi pusztítást vittük véghez. Igy Keresztényfatván egy századparancsnok minden harmadik háza't föl gyújtatott és fölrobbanttá tta a (kaszárnyát, valaltnint a szeszfőzdét. Ebben az ügyben is ívizsgáijáitot követek Követeli ezenkívül a hazaárulók és szökevények vagyonának elkobzását. Szeretné, ha minden román híve lenne az egységes Magyarország eszméjér.tek. Reméli, jhogy a rámán 'kérdés ezúttal gyökeres és évszázadokra kiható •megoldást fog nyerni. A jelentést tudomásul veszi. Háttér . István támadja a gazdasági szabadsággal visszaélő mozgótokét. Követeli a kisbirtokok szaporítását. A jelentést néni veszi tudomásul. Ezután Tótji János szólalt fül. Foglalkozik a 'háborúval. A m'agyar néprtek joga vau tudni, (hogy 'mi lesz a, jövője és miért vérzik. Adjon erről a kormány programot. Tudnunk keik m?t Kapnak, akik a hazáért mindent föláldoznák. Foglalkozik gróf Khuen Héokrváry Károly ujéVi beszédéve!. Azt mondja, almikor Kimen Héderváry először tette be a lábát a parlamentbe, megkezdődött a képviselők pénzzel való /vesztegetése. Megemlíti a iPrpp Zoltán-féle vesztegetési ügyet és 'foglalkozik áz 191i>-íki képViselővá'aísztáscíklcal. —<_ A munkapárt újévi hadüzenetére az a válaszunk, — mondja — hogy nem lesz addig béke és az oirszágbatj áldásos munka, amig más kormány nöm jön. A jelentést nem veszi tuddmásul. Elnök ezután a vitát megszakítja. Indítványára elhatározza a Ház, ihogy legközelebbi ülését hétfőn .tartja meg. Kijelenti még az elnök, ihogy a terv szerint a jövő hét folyamán 'még ülésezni fog a Ház és csak a következő héten lesz 'szünet. A többség ezt az indítványt is elfogadta. A Ház ülése háromnegyed 9 óraikor ért véget. PDlIÜB TüSlM férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb eég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Telefon 854. Széebengi-tér 17. Telefon 855.