Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-25 / 47. szám

4 DELM AGYARORSZÁG Bzeged, 1917. február 25. (Nójayníé lemártddsa.) Lendvai Sándor jelenti, ihogy a központ kéri a legpontosabban összeáltlitott •tatisztikai kimiutatásolk myolc napon belül való elküldését arról, Ihogy az egylet újszeged! kórházában hány beteget kezeltek, toiilyen, volt a betegségük, valamint pontosan .elkészített . kimutatást kér a befolyt jpénzbeli és anyagbeli adományokról Is. A Jrivánt kimutatások összeállításáról gondoskodul fog a választmány. özv. Harváth Lajosné álelnöknő elköltözése miatt bejelentette alelnöki tisztségéről való lemondását és az egyesületből való kilépését. A választmány a lemondást sajnálkozással és végzett működéséért 'nyilvánított köszönettel tudomásul vette. Nántfty Dezsőné aielnöknő, aki fennállása egész ideje alatt nagy buzgósággal vezette az ujszegedi kórházat, 1— szintén elköltözés miatt — .bejelentette tisztségéről való lemondását. Lendvai Sándor ,ezzel kapcsolatosan iniditványczzla, hogy a választmány mondjon köszönetet Nónay /Dezsőnének érdemdús működéséért. Bokor Adolf: Nónay né érdemei melleit inem mehet el csak ilyen egyszerűen a választmány. Indítványozza, hogy a választmány adjon sajnálkozásának kifejezést távozási fölött és nehéz, érdemekben idus és önfeláldozóan végzett munkájáért meleg köszönetét és .elismerését fejezze .ki. A választmány egyhangúlag igy is határozott. fl főszámvevő szerint uj jövedelmi forrásokat nem uj adóterhekkel keli teremteni — A város létesitse a fehérfői halgazdaságot. — (Saját tudósítónktól.) A Fehértó hasznosításának legújabb aktái ismeretesek a köKönsóg előtt. A Földbirtokbank ajánlata kapcsán Scultéty Sándor főszámvevő szombaton beadványt intézett a tanácshoz. A beadvány nemcsak ellenzi, hanem tüzetesen meg is indokolja azt, hogy a városnak nem szabad kiadni a kezéből a fehértói halgazdaságot. Az érdekes és értékes beadvány, amelynek nj hangja nekünk különösen azért kedves, mert városi tisztviselőé, a többi között a következőket mondja: — Még 1909-ben az országos halászati felügyelőség tervet dolgozott ki a Fehértó területén létesítendő halastóra. Az országos halászati felügyelőség a létesítendő 'halastavat 2.200 kat. holdnál jóval kisebb területre tervezte, igy ás az akkori munkaárak alapul vétele mellett az összes költségek 1,150.000 koronát tetteik volna ki, mi sem természetesebb, hogy a mai árak mellett a 2.200 holdnyi területnek halastóvá való átalakítása jóval többe kerülne. Részletes számításaim eredményeül, amely számításoknál szakértő véleményét is kikértem, jelezni bátorkodom, hogy a mai árak mellett a halastó ikiópitése holdankint legalább 1.600 koronába kerülne, annak építési költsége 8200 holdas halastónál 3520.000 koronát tenne ki, az építés folyamata alatt tőkekamat veszteség eimén 5%-ot számítva 176.000 korona, árfolyamveszteség az épitésre felveendő kölcsön után 6% kai számjtva 240.000 korona, rendkívüliek 64.000 korona, vagyis összesen: 4,000.000 koronát tenne ki az az összeg, amelyet, a halastó létesítésére kellene fordítani. Ezen összegbe n halastóval kapcsolatos összes beruházások benfoglaltatnak, igy be van számítva az intézői lakok építési költsége, a munkáslakok felépítése, iparvasut a kettőshatári mesrállónál lótesitendő rakodó állomáshoz, istállók és egyéb épitkezési költségek. Az igényelt összeg nagysága bizonyára sokakat kétségbeejt, hogy a város közönségének szabad-e ily nagymérvű vállalkozásba belefogni,' mások előtt pedig, bizonyára azt a kételyt támasztje, hogy az ily óriási mérvű befektetés a városra mint erkölcsi testületre nézve, előnyös lehet-e vagy sem? Ha végig nézünk ma a költségvetésünk bevételi rovatain, ugy találjuk, hogy bevételeink egy jó része különféle, községi adók, fogyasztási adók, vámok beszedésével van biztosítva és ha látjuk azt, hogy az ily jövedelmi források előteremtésére ismét különféle adók behozatala van tervbe véve, önkéntelenül azon kell gondolkoznunk, ha már egyszer nem lesz mit megadóztatná, akkoivajjon miféle bevételi forrásokat fogunk te- ' remteni, amely a város fejlődésével fokozatos kiadásokat fedezni lesz képes. Erre azt a sablón szerinti választ kapjuk, hogy a város jövedelmeit fokozni kell. (Szerintem a jövedelmi források megteremtését nem uj adókkal és a polgárság terheinek emelésével kell előteremteni, hanem a városnak magának kell létesíteni olyan vállalatókat, amelyek a polgárságnak olcsó produktumaival kedvezményeket szolgáltatnak, de amellett a városi pénztár javára bőséges haszonrészesedést nyújtanak, ' •Első ilyen vállalatnak kellene létesíteni a fehértói halgazdaságot és minden olyan törekvést, amely odairányulna, hogy a város ezen kincses kamrájának hasznát és gyümölcsét mások akarják elhalászni, meg kellene akadályozni, de nem aszerint a régi közigazgatási rend szerint kellene eljárnunk, hogy nem adjuk oda, mert nekünk többet ér és ismét pihen az ügy évekig, hanem vegyük a fehértói halgazdaság ügyéi napirendre és készítsük elő azt ugy, hogy a halastó megépítéséi lehetőleg még ez évben kezdjük meg. ügy tudom, hogy a fehértói halgazdaság terveit a mai viszonyoknak megfelelőleg a* országos halászati felügyelőség most dolgozza át, azt azonban nem tudóm, hogy a tervek mily nagyságú halastó létesítésére készülnek, de megjegyezni kívánom azt, hogy egy 2.200 holdnál kisebb halastó létesítését gazdaságosnak nem tartom. Jelentésemben előbb jelezni bátorkodtam, hogy a fehértói halgazdaság létesítése, az összes költségekkel mintegy 4 millió koronát igényelne, amely beruházási költség 50 éves lejáratú kölcsönnel 6%-kai számítva évi 240 ezer korona annuitás! öszegnek felelne meg. Ezzel szemben a halastavak termelő képessége holdankint legalább ,225 kilogram halat számítva, kiitesz az évi termelés mennyisége összesen 4950 métermázsa halat. Nem teszek túlzott számítást, ha a halak kilogramonkinti árát két korona 50 fillérben számítom, akkor is a nyers bevétel összege évenkint kitesz 1,237.500 koronát és ha a bevételekből levonom az évi annuitás összegét 240 ezer koronát, a főiintézp, intézők, halászok, műszaki közegek, napszámosok számát ásom szerinti illetményét; amely az ország tógazdaságainál holdankint 80 koronát tesz ki, igy 2.200 holdnál 176.000 korona, a halak etetése holdankint 150 kpronát számítva, a vágóhiidról kikerülő hulladék figyelembe vételével 330.000, egyéb költségek 191.500, őszszesén 937.500 korona. Jelentkezik az összes kiadások levonása után tiszta haszonként évenkint 300.000 korona. Számításaim reális ©lapon nyugszanak, minden hozzáértő szakértő utánszámitása annak helyit fog adni, sőt remélem, hogy é tényleges eredmény annak idején sokkal kedvezőbb eredményeket fog elébünk tárná. (Hogy mennyire igaz számításom, aa>t legjobban bizonyítja a Fehértó házi. kezelésű halászatának eredménye, amely már a» előző évben minden etetés és befektetés nélkül 800 métermázsa halat termelt, holott a vadhal tenyésztéssel szemben, amiként a* most a fehértó kihalászásával folyamatban van, legalább hatszoros eredmény érhető ti a szakszerű kezelés és a halak etetéso által. De a hal egységárául számításba vett kilogramon kiinti 2 korona 50 filléres egységárat is oly alacsonyra vettem, amelynek megvalósulása minden kétséget kizár, mivel a fehér-tói halgazdaságban nemes pontyon kivül, amely bár a legolcsóbb halnak minősíthető, de kilognamonkint legalább 2 korona 50 filléren értékesíthető, még drágább halfajokat is, igy süllőt, és harcsát is tenyésztenénk, mert ez utóbbi Salfajoknak a tenyésztése is kiválóan bevált. Figyelembe veendő még a lialak értékesítésénél, ihletve az általam beállitott egységáraikkal szemben az a körülmény is, bogy Szeged város közélelmezésér* nem igényelt halakat bizonyára nem 2 ko rona 50 fillérért fogjuk kilogrammonkint értékesíteni tudni, mert a mi fehértói halgazdaságunk halait 3 óra alatt a budapesti, 8—10 óra alatt a bécsi piacra exportálhatjuk, mert nyilvánvaló, bogy felesleges halaink kedvező értékesítésére a Fehértó mellett, elhúzódó vasútvonal olyan kedvező támpontot nyújt, amelylyel az ország egyetlen halgazdasága sem dicsekedhetik. :Ha figyelembe venni méltóztatik azt, hogy a mi fehértói halgazdaságunk lenne aa ország legnagyobb halgazdasága, a Fehértó mentén létesítendő intéző lakok, halászlakok, munkásházak, magtárak, malom, istállók? műhelyek és iparvasut létesítésével egy uj kis várost teremtenénk, igen sok embernek megélhetési és kereseti forrást nyújtanánk a Fehértó építésével, talán alkalmunk lesz a háborúból visszatérő munkásainknak munkaalkalmait szolgáltatni, ezek a körülmények is mind azt igazolják, hogy a halastó létesítésének kérdése ma már a napirendről nem vehető le. Végül még csak arra kívánok kiterjeszkedni, hegy a halastó ügyét közigazgatásilag meg valósithatónak nem tartom, mert ha ilyen alapokon indulnánk kii, akkor is azt javasolnám, hogy ,adjuk oda bérbe, mert a város mint erkölcsi testület adminisztraciója üzletvezetésére nem alkalmas, nehézkes. Ugyanezért a véleményem az, hogy a fehér tói tógazdaságot csakis részvénytársasági alapon lehet megteremteni, vezá!\ni és fenntartani. Alakítsunk részvénytársaságot és * részvényeknek legalább 90%-át a városi pénztár javára kellene fenntartani. VASS MOZGÓ-SZÍNHÁZ :-: TELEFON 807, :-: Vasárnap, február 25-én Vigjáték esték. Asta Mieisen feHéptéveS. Vica a nevelőben Vígjáték 3. részben. Előadások délután pontosan 5 órakor kezdődnek. Az utolsó előadás negyed 9 órakor.