Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-23 / 45. szám

replő közel két 'millió koronát 'más fontos beruházások — amelyek létesítésére bőven vannak kötelességeink — törlesztésére for­díthatná. Abból az összegből, amely a föl­dekért befolyna, milliók állanának még ren­delkezésünkre. A város közeli jövőjének micsoda szép­séges perspektiVája nyili'k előttünk egy olyan tranzakció folytán, amely meghagyná Szegedet továbbra is nagybirtokosnak, föld­jének csak csekély részét idegenitené el, kamatoztatná a pompás konjunktúrákat, egyszer a város számára is erős és gyara­podó kisbirtokos osztályt teremtene Szege­den és a várost egy nagynevű misszió di­csőségéhez juthatná, amelynek fényét növel­né az, 'hogy elsősorban a háboru résztve­vőit, azok hátramaradottad, vagy hozzá­tartozóit juttatná a sovárgott, kiérdemelt földhöz. A kérdést ép ezek miatt az okok miatt igyekezni fogunk állandóan napirenden tar­tani. Föl fogjuk tárni az aggályokat, ame­lyele kevesen vannak. Megszólaltatjuk a leg­különbözőbb véleményeket. Ki fogunk térre a dolgok részleteire is. Hisszük, hogy sike­rülni fog igy a kérdést nagy horderejóhez méltó alapossággal megivilágitani és ezze' közvéleményt teremteni a leghelyesebb meg­oldás számára. A képviselőház ülése. (Budapesti iudóújtórik tátyefonjeleiitéép.) A képviselőház csütörtöki ülését délután félnégykor nyitotta meg Szász Károly al­elnök. Először megválasztották az összefér­hetetlenségi bizottság három ellenzéki tag­ját. Névszerinti szavazással C$epmák Ernőt, Őrgróf Pallavicirti Györgyöt és Vázsonyi Vilmost választották meg. Csermák és Pal­lavicini a választás után nyomban letették az esküt, Vázsonyi azonban, nem volt jelen az ülésen. Az elnök ezután szünetet ren­delt el. Szünet után rátértek a napirendre, a miniszterelnöki jelentés tárgyalására. Far. kffS Pál volt az első felszólaló. Elismeri, hogy az ellenzéknek joga, sőt kötelessége a legmesszebbmenő kritika. Egyes felszóla­lások azonban igen károsak és veszedelme­sek nem egy párt, hanem a nemzet fejlő­désének és létérdekének szempontjából. Ká­rolyi pártja egy idő óta következetesen bé­kepropagandát csinál, sőt Holló Lajos teg­nap odáig ment, hogy a háboru keletkezé­sének indokait nemcsak a jelenlegi külpoli­tikai és harctéri helyzet megengedett lehető­ségének figyelembe vételével, hanem a tör­ténelmi igazsággal is teljes ellentétben fej­tegette. Ez a beállítás a lehető legveszedel­mesebb, nemcsak kifelé, hanem befelé is. Megállapított igazság az, hogy a háboru el­kerülhetetlen voltj, mert az angol külpoliti­kusok elhatározták. Ezután Károlyiék amerikai útjaival fog­lalkozik. Megállapítja, hogy Károlyiék ame­rikai működése sokat lenditett azon a hiten, hogy a monarchia felbomlása háboru ese­tére biztosra yehető. Amerika a háboru 'óta folyvást ellenszenvét mutatta ki irántunk és ma már nyílt konfliktusba kerültünk. Hi Károlyi és társai most végig gondolják, a mit nyilván elmondottak, azt kell látniok, hogy az antant amerikai ügynökeinek han­gulatkeltését nem ellensúlyozták,, hanem in­kább előremozditották. A magyar parla­mentnek kötelessége a közvéleménnyel meg­értetni, hogy a ránk nézve végeredmény­ben győztes háboru nem államférfiúi akara­ton, hanem a világtörténelem alaptörvé­nyein alapul. A miniszterelnök jelentését tu­domásul veszi. Holló Lajos személyes kérdésben szólal fel. Benne is meg van a végleges győzelem iránti bizalom. Tegnapi beszédében a sem­legesek békeakciójára akart Visszhangot adni. Tévesen ítélik meg azt is, amit (Német­országról mondott. Németországra vonat­kozólag azt a kijelentést tette, hogy Német­országnak utak kellenek gyarmataihoz és a kereskedelmi világpiacihoz. Távol állott tőle azt állítani, hogy Németország jogtalan ex­panziós politikája idézte fel a háborút. A miniszterelnök tápot adott a sajtónak az el­hangzott denunciáns szó használatára. Til­takozik ama beáüitás ellen, amely párhu­zamba vonja amerikai utjukat az amerikai szerbek és tótok akciójával. Gróf Bot t hány Ti'vadar foglalkozik Farkas beszédével. Fentartja azt az elvet, hogy a külpolitikai államszövetségek alakí­tása rejtik magukban a Iháboru csiráját. Ez­után Ortffy Lajos szólalt fel. Az ellenzék már bebizonyította, hogy magyar ember­ben nincs kétség a háboru győzelmes be­fejezése iránt. A fronton együtt küzdenek, de itt lehetetlen az egyetértés, mert a mun­kapárt elnöke újévi beszédében1 olyan kije­lentést tett; amelyben az ellenzéket egy sorba helyezte a külső ellenséggel. A mi­niszterelnök jelentését nem fogadja el. Varga Sándor bizalommal van a kor­mány iránt. Kéri a vak katonák gondozá­sát, istápolását. A jelentést elfogadja. Az ülés ezután negyedtizkor véget ért. SACHSMMNMHAUNAUHHUAHBMHABHHHAAABB A Yarrowdale amerikai legénységét szabadon bocsájtották. Berlin, február 22. A Yarrowdale 'hajó fedélzetén Németországba szállított ameri­kai hajósokat, akik zsákmányul ejtett, fel­fegyverzett ellenséges kereskedelmi hajók­ról kerültek ide, szabadon bocsájtották. Bár a tények alapján az amerikaiakat hadifog­lyok gyanánt kezelhettük volna, kivételes szabadonbocsájtutásukat már régebben el­határozták, 'mert hiszen utjuk megkezdése­kor nem tudhatták, hogy mint felfegyver­zett ellenséges kereskedelmi hajó személy­zetét Németországban hadifogolyként kezel­hetik őket. Az Egyesült-Államokkal való diplomá­ciai viszony megszakítása óta Amerikából érkezett 'jelentések, melyek arról, szólnak, Ihogy ott német hajókat lefoglaltak és le­génységüket internálták, mindazáltal aján­latossá tették, hogy (mindaddig;, mig hivata­los amerikai közlés a német hajókkal és le­génységgel elkövetett elbánásról nem ér­kezik, a Yarrowdale legénysége se bocsáj­tassék szabadon. A szabadonbocsájtás azon­ban most megtörtént, mert hivatalos uton Szeged, 1917. február 23. - • I „• az az értesítés érkezett ide, hogy a német hajókat Amerika nem1 foglalja le és legény­ségüket nem internálja. Találgatások a tavaszi offenzi vánkról Berlin, február 22. A londoni lapok leg­újabban igen behatóan foglalkoznak ,a legkö­zelebb várható nagy tavaszi harcokkal. Ál­tláíban nagy a bizonytalanság, Ihogy Német­ország keleten, ragg nyugaton fogja-e fel­használni uj seregeik A Daily Mail és a iMorningpost azt hiszi, hogy Németország az idén a keleti arcvonalon csupán régi állásai­nak megtartására fog szorítkozni és Legifő­leh'b azt lehet várni, hogy folytatni fogják Romániában a hódító hadjáratot, cBBasaaaaaaeBBBaaBaBaBaBBaaBBaaBBBBBasaaaaaasBaasai Milyennek tervezik a városi áruházat. (Saját tudósítónktól) A közélelmezési tanács egyik legutóbbi ülésén fölmerült az a terv, hogy a város egy nagy közszükség­leti áruházat állit föl. szakértő kereskedő vezetésével, amelyben. 30, esetleg 40 száza­lékkal olcsóbban tudna vásárolni a sz'egedi közönség, mint a .magáncégeknél, A közön­ség tájékoztatása céljából közöljük a tervet egész terjedelmében: Bródy Gábor budapesti kereskedő, aki­nek hat év előtt Szegeden volt üzlete, aján­latot tett a 'városnak, ihogy a város nyisson egy hatósági üzletet, amelyben női és férfi alsó- és felsőruihanemüe'ket és cipőket áru­sítanának. A hatósági üzlet mellett állan­dóan cipészmülhely is működnék. Bródv Gá­bor ezt ugy tervezi, hogy a műhelyben se­gédszolgálatos katonákat foglalkoztatnának, akiket a város szerezne meg a katonai pa­rancsnokságtól. Fölajánlotta Bródv Gábor továbbá azt is, hogy 100.000 korona óvadé­kot tesz le olyan veszteségek födözésére, a melyek esetleges rosszhiszeműsége folytán állhatnának elő. Az üzlet az önköltségi árhoz tiz száza­lék hasznot számitana, amelyből két és fél százalék a város, a többi pedig Bródyt illet­né. Á tulajdonjog és az üzlet azonban tel­jességgel a városé lenne, szóval hatósági üzlet volna. Bródy a kivitelt ugy tervezi tovább, hogy nagymennyiségben partiárukat vásárolna és hozna be Szegedre és ezeket a hatósági üzletben árusitaná el. Az üzlet forgalmához szükséges tőkét természetesen a város adná, amelytől még azt kéri Bródy, hogy ennek a felállítandó hatósági üzletnek szerezzen kiviteli enge­délyt a Németországban megvásárolandó áruk részére. A hatósági közszükségleti áru­ház létesítésének egyébként ez a legfonto­sabb pontja. Ugyanis, ha a kiviteli engedélyt sikerül a városnak megszerezni ennek az üzletnek a számára, ugy jóval olcsóhb ároti tud árukat beszerezni a mai piaci árnál és igy jóval olcsóbban tudja kiárusítani is. Balogh Károly pénzügyi tanácsos a kö­vetkezőket mondta a közszükségleti áruház fölállításáról: — A városi közélelmezési hivatal be­hatóan foglalkozik a közszükségleti áruház fölállitásánp.k gondolatával. Amennyiben bá­ró Kürthy Lajos, az Országos Közélelme­zési Hivatal elnöke biztosítani tudja a Né­metországból való árubehozatal lehetőségét, az üzletet minden bizonnyal berendezzük és fölállítjuk. Ha azonban az engedélyt nem tudja az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke biztosítani és igy tisztára az ország területén való áruibeszerzésre kellene szorít­koznunk, kétlem, hogy az üzlet fölállítása lehető lenne. Báró Kiirjhy Lajoshoz már föl is küldtük a fölterjesztést, amelyben a ki­viteli engedély megszerzését leérjük.

Next

/
Thumbnails
Contents