Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-02 / 26. szám

Szeged, 1917. február 2. DELMAGYARORSZAG 5 A szegedi ipartestület közmunkák előkészítését sürgeti a városnál. (Saját tudósítónktól.) A szegedi ipartestület beadvánnyal fordult a hatósághoz., amelyben arna hivja fel a figyelmét, hogy közmunkák előkészítésével gondoskodjék arról, hogy a háborúiból hazatérő iparosságra ne köszöntsön nyomor és munkátlanság. Ennek az eljárásnak üdvös voltát és'szükségességét mi már többször kifejtettük. A beadvány a következő: Nagyságos Polgármester Ur! A háborúval járó életkörülmény ék talán egy gazdaságú 'osztályra sem nehezedtek olyan óiiomsullyal, min; a szerény tőikével rendelkező kisiparos társadalomra, amelynek egy része mint katona teljesiti honmentő kötelességét, a másik itthon maradt része pedig anyag- ás munkahiányban úgyszólván egyik napról a másikra tengődik. Eennáll ezen állitásunk mindazokra az iparosokra, akiknek oly természetű foglalkozásuk van, amelyek nincsenek valamely vonatkozásban a háborús körülmények folytán előállott nj helyzettel; de különösen áll ez 'az építőiparral foglalkozó s az ezzel kapcsolatos iparágakra. Ezen eddig szerzett szomorú tapasztalatok indították elöljáróságumkat arra az eliha ározásra, miszerint Nagyságod jóakaratú támogatása mellett kiérjük a város törvényhatóságát, hogy a háború utáni időben való ipari pangásnak már m-ost elejét venni méltóztatnék oly módon, hogy azoknál a középitkezéseknél, amelyek még a háború kitörése e'őtt folyamatba tétettek, valamint azoknál is, amelyek a háború után lesznek aktuálisak, az előmunkálatokat már most elrendelni s annyira előkészíttetni kegyeskedjék, hogy a békésebb napok bekövetkezte áldásthozó munkával fogadja ugy a harctérről hazatérő, mint az itthon nélkülözéssel küzdő iparosokat. Szerény véleményünk, hogy a hábor.u által •közvetlenül nem érintett területeken az épitkezésekben az előre látható pénz- és auyiagdrágaság folytán stagnáeió áll be, ugy, hogy az ipát feh említésére kedvező munkaalkalomra esiak abban az esetben lehet reményünk, ha — amit eíőblb voltunk bátrak hangoztatni, — a tervibe vett városi épitkezések a háború után nyomban megkezdődnek s az építkezéssel1 kapcsolatos iparágaik is munkaalkalomhoz jutnak; mert csak az ápitő-ipar az a levezető cstorma, amelyen keresztül a többi iparágak is boldogulihatnak. Munkaadó és munkás, a háború nyomán várható uj közgazdasági konstellációban csak ugy fogja •megállhatni erősen veszélyeztetett helyzetét, ha a segítés nem késik, ha a város jár elől munkaalkalmak nyújtásával még abban az esetben is, ha a háború előtti és utáni anyagárak és munkabérek között hátrányos eltolódások luiutatkóznának is. Bizva Nagyságodnak városunk iparossága iránt mindenkor tanúsított jóindulatában, vagyunk Szegeden, a szegedi ipartestület elöljáróságának 1917. évi január hó 10-ón tartott ülésébői: Pálfy Dániel, elnök, Bozsó János, titkár. (háború végével azonnal megszűnik, sőt valószínűleg e.érjük a háború eiőtti eredményeket is. Ha a vigalmi-adó és moziadó szabályrendeleteket most hamarosan jóvá lehetne hagyatni, ezek az uj jövedelmek nagyon alkalmasak lennének a város visszaesett jövedelmeinek már a háború ideje alatt leendő pótlására. — A csökkenő jövedelmeket most azzal az eljárással pótoljuk, hogy minden kiadást a minimumra redukálunk. Természetesen csak az elodázható kiadásokról van szó. — Ha a város régi jövedelmei visszaadnának. ez a háztartásra nézve természetesen igen nagy megkönnyebbülést jelentene. A kiadásokat ugyanis nem kellene megszorítani, hanem a rendes fentartási kiadásokat folyósíthatnánk. -- A háborús költségvetések ugy készülnek el, hogy a kimaradó kiadásokat nem nélkülözi súlyosan a város, mert azok valamennyien olyan természetűek, hogy károsodás nélkül elodázhatok. Török siker a Tigris fronton Konstantinápoly, február 1. A főhadiszállás közli január 31-én: Tigris-front: Január 29-én az ellenség, miután ütegeivel a Tigris déli partján lévő egyik zászlóaljunkat tüzelés alá vette volt, gyalogsági támadásba kezdett. Az ellenséges gyalogságot, amely tárna dásra előrement, 'teljesen szétmorzsoltuk egy csekély rész kivételével, amelynek sikerült visszamenekülnie. Egy lovasezred, melyet két gyalogsági század erősített meg, átkarolási kísérletet tett, amely azonban tüzérségi füzünkben meghiúsult. Január 30-án az ellenség több órán át Felaihiénál lévő, valamint a Tigristől délre lévő állásunkat tüzelés alá vette. Mi erőteljesen viszonoztuk a tüzelést, A tölbibi arcvonalról nem jelentenek érdemleges eseményt. A német repülők bravúros vállalkozásai Berlin, február 1. A Wolff-ügynökség jelenti: Január 30-án a nyugati arcvonalon mindenütt megakadályozta a hózivatar a repülők tevékenységét. A mi repülőink ennek ellenére több vállalkozást vittek véghez. Január harmincadikának éjszakáján bombákat vetettek Albert pályaudvarára és Niencourt, Cappy és Bray fontosabb telepekre, összesen 3000 kilogramot. A harmincegyedikére virradó éjszakán 300 kilogram bombát vetettek Guillanoourt és Nerleville pályaudvaraira. Ellenséges repülők eredménytelenül vetettek bombákat Athiesre Ham mellett és Neslere. A keleti arcvonalon sikeresen támogatták repülőink csapatainknak az- Aa folyó mentén tett támadó mozdulatait. Tiszta, fagyos időben ötvennél több utat tettek repülőink 30-án egy keskeny arcvonalon és megállapított eredménnyel voltak segítségére ütegeinknek a belövésnél, azonkívül hasznos felderítő szolgálatokat is tettek. Ámbár a magasabb légrétegekben 40 fokig emelkedő hideg volt, számos repülőnk bombát vetett Riga gázgyárára, e'lenséges pályaudvarokra és táborokra. Egy ellenséges repülőgépeliháritó üteget egyik repülőgépünk vakmerő támadása elhallgattatott. Az orosz repülők közül az egész nap folyamán csak ketten mutatkoztak, azok is meszsze a saját vonalaik mögött. Miiyen uj városi jövedelmeket tervez a hatóság. — Szeged háztartása nem érzi súlyosan jövedelmének a háborúban való csökkei#sét. — (Saját tudósítónktól.) A javadalmi bizottság legutóbbi ülésével kapcsolatosan részletes tudósításban számoltunk be arról, hogy 1913-nak, a legutóbbi békeévnek 1 millió 732.273 koronás javadalmi bevételével szemben a harmadik háborús év jövedelme csak 1,270.648- korona volt, tehát csaknem félmillió koronával kevesebb, mint a béke boldog idején. Szeged sokmilliós költségvetésében is tekintélyes tétel ez, ép azért jónak láttuk Balogh Károly pénzügyi tanácsoshoz és Scultéty Sándor "főszámvevőihöz iordulni, akikihez olyan irányban intéztünk kérdést, hogy a folytonos jövedelem-csökkenések és a háborús kiadások mikép érintik a költségvetést, nem mutatkozik-e majd szüksége még uj ,adók behozásának? A kérdéseinkre adott válaszok itt következnek: Balogh Károly: Szomorú tény, hogy a város jövedelmeiben csaknem félmi 1 ó koronás csökkenés mutatkozik a békeévek jövedelmeihez képest. Pedig a muk évi jö edelmek 1,270.648 koronás jövedelmébe i benne vannak nemcsak a fogyasztási adók, hanem minden egyéb jövedelem, igy még a városi vámjövedelmek is. A mutatkozó félm'lliós jövedelem-csökkenés oka természetesen a hálboru okozta vá tozás-okban rejlik és ez minden hadviselő állam minden városában bekövetkezett. — Bizonyos, Ihogy a városnak nagy szüksége van a jövedelmek fokozására, esetleg uj jövedelmekre is, hogy a bevéted csökkenéseket ellensúlyozhassuk. A mulhatlanul szükséges kiadások ugyanis egyre emelkednek és minden kiadás fedezetre is vár. — Hogy a háztartási költségvetés egyensúlyát minden megerőltetés néikiül fentarthássuk, onnan van, hogy elsősorban semmi beruházási és városfejlesztési munkát nem csináltattunk a háború kitörése óta. másodszor pedig, hogy minden elhalasztható munkát elhalasztottunk és a minimumra redukáltunk. Szóval három év óta csak a háború által parancsolt rendkivüli kiadásokat eszközöltük. De segített bennünket ebben a munkánkban az a körülmény is, hogy egynémely jövedelmi ágban emelkedés is történt. Egyszóval a városi jövedelmek helyes fölhasználásával .fönn tudtuk tartani költségvetésünk egyensúlyát. — Meg kell még jegyeznem azt is, 'hogy egynémely városi jövedelmi ágban tapasztalt csökkenés csak látszólagos, vagyis, hogy a háború befejezése után nagyrészben megtérülnek. Igy például a műit évben egy mill'ó korona községi adónak kellett volna befolyni, de mert nem 'vezettünk végrehajtást, csak 886.541 korona folyt be. Az itt fönmaradó rész természetesen legalább nagy részben megtérül. — A város uj 'jövedelmi ágaiul tervezem a moziszabályrendeletet, a revideált kövezetámot budapesti mintára és az újonnan átdolgozott fogyasztási illeíékszabálvzatot. A házbérfillér-szabályrende et és a fölemelt fübérdijak már érvénybe is léptek. Ezek — legalább is megközelítőleg — pótolni fogják a mutatkozó csökkenést, örvendetes tény azonban, hogy költségvetésünk kiadási és bevételi tételei olyan reális alapra vannak fektetve, hogy gondos végrehajtással a háztartásban megerőltetés nélkül helyre tudjuk állítani az egyensúlyt. Scultéty Sándor: Véleményem szerint uj jövede'mi forrásokra nem a háztartás m i egyensúlyozása és pótlása szempon jából. hanem a városfejlesztési programm miatt van szükség. A mai jövedelemcsökkenés a