Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-02 / 26. szám

4 Szeged, 1917. február 2. még minidig nincs megállás. A rendőrség feladata volna szemmel tar­taná a szegedi piac árdrágítóit és meggátolni az elővásárolók machinációját, mert azt ölbe tett kézzel még sem lelhet tűrni, hogy a kö­zönség módos része a különféle élelmi cikkek­ért megadja mindazt, iamit kérnek és hogy az elővásárlók — busás haszonra számítva­elkapkodják a tanyai nép portékáját, vagy oly árakat Ígérjenek érte, amik után igázod1 va, a tanyai termelők azt sem tudják, hogy milyen magas árakat kérjenek a „helybe" hozott áruikért. A fogyasztó közönség egyedül maga van hivatva arra, -hogy mérsékelje a tanyai .pol­gárság árigényeit. A multak példája iga­zolja, Ihogy ármaximálással nem sokra me­gyünk, mert ha a szárnyas jószágok és egyéb cikkek árait maximálják, ezek az áruk egy­s^gyien elbújnak és üresen áll >a szegedi piac, mint a mult esztendő március és április hó­napjában. Ez pedig cél nem lehet. A képviselőház ülése. Budapestről telefonálja tudósitónk: Szás Károly elnök öt perccel 11 óra előtt nyi­totta meg az ülést. Jelentette, ihogy az á!­landó összeférhetetlenségi bizottság február 14-ikére tervezett ülését, amelyen Hámory László képviselő ügyét kellett volna tár­gyalni, közbejött akadályok miatt nem tari­hatja meg. .Az ujabb határidőről értesítem fogja a Házat. A háborús intézkedésekről szóló mi­niszterelnöki javaslat általános tárgyalásá­nál először Huszár Károlv szólalt fel. Az egyik oldalon — úgymond — maximáltál az árakat, a másik oldalon pedig minimális­ra szorították az emberek jogait. Békés idő­ben a gyülekezési jog és a sajtószabadság biztosítja a közvélemény szabad akaratának megnyilvánulását, ma a képviselők feladata, hogy mindent, amit helytelennek találnak, a képviselőházban a legnagyobb szólás szabadsággal elmondják. Jóllehet agrár or­szág vagyunk, nem maximálták az ipar cikkek árát, amelyek pedig a fogyasztókat terhelik. Ha a nép eddig még nem ismerte erejét, a világháború megtanította arra, hogy mit érhet el, ha összetart. Azok, akik nem akarják békésen biztosítani a szociális fejlődést, egyenesen rákényszerítik a népet, hogy erőszakosan csikarja ki az őt meg­illető jogokat. Csalódik a kormány, ha azt hiszi, hogy a mi politikai szisztémánkkal,, a mi politikai berendezkedésünkkel megnyer­hetjük a háborút. Nem lehet ezt a virágzó népet kitenni annak, hogy a győzelmes há­borúból hazatérve, megcsaltnak és kifosztott­nak érezze magát. Ha még egyszer szükség lesz ,a magyar népre... Lipthay Béla (munkapárti): Isten őriz­zen meg attól, hogy még egyszer háború legyen! Huszár Károly: Én is azt kívánom! Óriási katasztrófa volna, ha késerii csaló­dás mételyezné meg a mi népünk lelkét. Ma még megvan a lehetőség arra, hogy a nagy átalakulás 'legális módon történjék. Báró Harkányi János kereskedelmi mi­niszter azt fejtegeti, hogy senki sem kiván­ja jobban a haladást a szociálpolitika terén, mint ő. A mostani javas'atban tekintettél volt a háborús viszonyokra. Az anyaság vé­delmét a legmelegebb pártfogásba veszi a javaslat. Tervbe vették a gyermekágyi se­gély felemelését. Kéri a javaslat elfogadását. Dr. Balogh Jenő igazságügyminiszter gróf Eszterházy felszólalására válaszolva ki­jelenti, hogy a hadbavonult birók és biró- : sági alkalmazottak nincsenek hátrányban ; társaikkal szemben, sőt sok esetben intéz­kedett ezeknek a soronkiviil való előlépteté­séről. A negyedik szakaszt az ügyvédi ka­mara javaslatára vették bele a javaslatba. A büntető perjog vezérelvei érvényre fognak jutni, mert a tárgyalások lefolyása a gyor­sított eljárás mellett is ugy fog lefolyni, mint rendesen. Dr. Sándor János belügyminiszter sze­rint a közigazgatás a háború folyamán ki­tűnően, megfelelt nehéz hivatásának. Főleg a rekvirálásoknál tünt ez ki. Hozzájárul ahhoz a módosításhoz,, hogy ahol az egyik tör­vényhatóságtól a megfelelő erőt viszik el a másik törvényhatósághoz, ez csak az illető iörvényhatóság első tisztviselőjének bele­egyezésével történhessék. Hédcrváry Lehelnek azt válaszolja a miniszter, hogy a választójog kérdését nem lehet incidialiter elintézni. Fe'hivta a köz ponti választmányt, hogy senkit azok közül, akik a harctéren vannak, joguktól el ne üs­senek. A javaslat elfogadását kéri. Az elnök ezután az ülést felfüggesztette. (A délutáni ülés.) Délután 4 órakor nyitotta meg Szász Károly alelnök az ülést. A Ház a javaslatot elfogadta. A részletes vitánál Hammersberg László szólalt fel. Hammersberg az első szakaszhoz indítványt nyújt be, hogy birői hatáskörrel csak olyan tisztviselőt ruházza­nak fel, aki bírói jogkörrel bir. Vázsonyi Vilmos helyteleníti Hammersberg indítvá­nyát. Ellenzi a gyorsitott közigazgatási el­járást. Kéri a minisztert, hogy tájékoztassa a Házat a gyorsitott eljárás szabályairól. Dr. Balogh Jenő miniszter egyetért Hammersberg módositásával. Vázsonyinak azt feleli, hogy a háborús jogszabályok megszűnése nem tőle függ, hanem attól, hogy mikor lesz vége a háborúnak. A Ház ezután a szakaszt Hammersberg módositá­sával fogadta el. A második szakasznál Bródy Ernő szó­lalt fel. Bródy az anya- és csecsemővéde­lemről beszélt. Majd szóváteszi, hogy a mi­niszter keveset törődik a munkásság lét­érdekeivel. Elbeszéli, liogy január 24-én az Ernmerling-féle erzséhetfalvai gyáriban rob­banás történt. Két helységben 40 nő do'go­zott a legprimitívebb intézkedések megtétele nélkül. A robbanás folytán meghalt 11, sú­lyosan megsebesült 27 munkásnő; ezek kö­zül a kórházban meghalt 13. Ábrahám Dezső: Nem olvastunk róla! Felkiáltások halról: A cenzúra betiltot­ta a hir közlését. Bródy: Rettenetes volt, amikor a sze­rencsétlen nők az utcán futkostak, mint az élő fáklyák. Megtörtént a hallatlan eset, hogy kötszereket a szomszédos gyárból kel­lett kölcsön kérni. Emiatt akart ma főleg felszólalni. Két módosítást nyújt be, ame­lyek technikai könnyebbségekre vonatkoz­nak. Hódy Gyula felszólalása után, aki az iparfelügyelők terhein akar könnyitení, Har­kányi miniszter kijelenti, hogy hozzájárul Hódy javaslatához. Az Emmerling-féle gyár­ban történt robbanás ügyében vizsgálat in­dult meg. Ezután a Ház a szakaszt Bródy módositásával együtt elfogadta. Következett a bősök emlékének meg­örökítéséről szóló javaslat tárgyalása. Kos­tyúl Miklós előadó elfogadásra ajánlja a javaslatot. Jaczkó Pál nem tartja kielégítő­nek és határozati javaslatot nyújt be, mely­ben követeli, hogy az özvegyek és árvák jövőjét biztosítsák. Az elnök indítványára ezután a legköze­lebbi ülést hétfőre tűzik ki, A napirend meg­állapításánál Lovászy Márton felszólalására gróf Tisza István miniszterelnök kijelentette, hogy hajlandó belemenni abba, hogy a Ház hat irapon tartson egymásután ülést, aztán a legközelebbi héten szüneteljen. Egyelőre azonban ajánlja a hétfői ülést. A Ház hozzá­járult a napirendi javaslathoz és az ülés ..egyedkilenckor véget ért. POLITIKAI HIREK. Budapestről telefonálja tudósitónk: A képviselőház csütörtöki ülésén parázs bot­rány történt, amely azonban végül is békés elintézést nyert. Báró Harkányi János ke­reskedelmi miniszter beszéde folyamán töb­bek közt azt mondta, hogy a vetőmagvak kiosztása igazságos lesz. Erre a kijelentésre Sümegi Vilmos közbeszólt: — Csak ne a főispánok osszák szét: Hantos Elemér replikázott: — Hát? Talán a kiadóhivatalok osz­szák szét? Sümegi erre izgatottan felpattant a he­lyéről és igy kiáltott: — Ezt kikérem magamnak! Domahidy Lajos: A főispánok is becsü­letesek. Hantos (Sümegi felé): Maga seftel! Az ügy epilógusa a folyosón történt. Beck Lajos Justh Gyulának mesélte a kinos incidenst. Becknek erről az elbeszélésérő: valaki az ülésteremben levő Sümegit ugy informálta, hogy Beck is azt állítja, hogv Sümegi seftel, ami képviselői állásával össze­férhetetlen. Sümegi erre magánkivüli álla­potban rohant ki a folyosóra és már messzi­ől kiabálta Beck felé: — Hazudik, aki ezt mondja. Maga ha­zudott! Beck Lajos erre nyomban provokáltatta Sümegit. Később Hantos Elemér átment Sümegihez és kezét nyújtva azt a kijelentést tette, hogy ő csak viccelt és kijelentését ne vegye Sümegi komolyan. Ekkor már a Beck­kel történt félreértésről is értesült Sümegi és csakhamar vele is kibékült. A pétervári konferencia a kaborn fináléja Basel, február 1. A Daily Clhronicle pé­tervári távirata szerint az antant miniszte­rek pétervári tanácskozása négy napig fog tartani, amire a miniszterek egy része az orosz frontra megy. Mivel az orosz kül­ügyminiszter szabadságon van, nem lehetet­len, hogy Stürmer is részt fog venni a ta­nácskozásokon, aminek az antant államainak tanácskozásai nézőpontjából nagy jelentősé­get tulaj donitanak. A péter vári határozatok, ugy mondják, a háború fináléját és a győ­zelem kezdetét fogja jelenteni.

Next

/
Thumbnails
Contents