Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)
1917-02-02 / 26. szám
Ss«6«d, 1#17. f»bntór 2. Zéves nézeteit a falkán-Akadémiáról. A 8 órai Újság egyik mult heti számában Balkán-Akadémia Szegeden cimmel ismertette Szeged főiskolai mozgalmát és a minisztériumban, valamint a kereskedelmi iskolák főigazgatóságánál szerzett információjában olyan dolgokat mond, amelyek alkalmasak arra, hogy az egész mozgalmat ferde szinben világítsák meg és igy előre is tévesen tájékoztatván a közönséget, magának az ügynek is ártsanak. Nem akarjuk a ma egy heti számunkban budapesti tudósítónktól megjelent ellenakciót a 8 órai Újság cikkében kutatni, de miután a ihelybeli lapok is közölték annak a tartalmát, szükségesnek láttuk a kérdés tisztázását és Donavell Jánoshoz fordultunk azzal a kérelemmel, hogy mondja el véleményét a cikkről, egyben pedig tájékoztasson a dolog helyes mibenlétéről. Kérdésünkre a következő választ 'kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Megtisztelő sorait, amelyekben a 8 Örai Újságnak „BalkánAkadémia Szegeden" cimü cikkre vonatkozó véleményemet 'kikéri, megkaptam és hálás vagyok érte, hogy csekélységemet ebben a kérdés ben illetékes tényezőnek tartja, de ősziutón be ke® vallanom, tartok tőle, hogy egyfelől szerény véleményem, amelyet alább (kifejtek, nem lesz alkalmas arra, hogy azokat a téves felifogásokat eliminálja, amelyek az emiitett cikk révén forgalomba kerültek, másfelől pedig nyilatkozatom olyan ellenvéleményeket hozhat feh színre, amelyek esetleg magánaik az ügynek lehetnek ártalmára. Épen azért arra kérem Szerkesztő Uramat, csak annyit használjon fel soraimból és ugy, amennyit és ahogyan véleménye szerint a célt szolgálja. A 8 Örai Újság cikke három résziből áll, raség pedig a tudósító bevezetéséből, a valláséa közoktatásügyi minisztériumban és a kereskedelmi iskolák főigazgatóságánál nyert imfor mációkból, • \ Az első rész röviden ismerteti a mozgalmat, szimpatikusain kiemeli a város és a társadalom áldozatkészségét és evvel jó szolgálatot tett az ügynek. Miután a tudósító nem jelzi, hogy ki nyilatkozott a vallás- ós közoktatásügyi minisztériumban, igen kényes dolog a cilkknek erről a részéről véleményt mondani. Épen azért talán elmondom azt, milyen 'meggondolások előzték meg az akadémia mozgalmának a megindítását és akkor talán semmi aldalon sem esik sérelem. Az emberek érzékenysége ugyanis akikora, hogy hímes tojáshoz sokkal künnyeb hozzá nyúlni, mint véleményekhez. A minisztériumi nyilatkozó szerint aligha elegendő az eddigi anyagi alap az intézet fen(tartósára, másodszor tanánhiány miatt rövid időn belül nem liehet az. intézetet megnyitni. Az első gondolatra épen abban előterjesztéstben van a válasz, annelyi.k a minisztérium előtt van-, t. i. biztosítsa az állaim az intézet subvoncióval és akkor minden aggodalom eloszlik. Ha azonban ez a nyilatkozat illetékes tényezőnek a ifelfogás át tükrözteti vissza, akkor ez magyarul annyit jelenítene, hogy ép,en a sui> veneioná'ás 'élé .akadályok gördülnek. A magam részéről azonban semmiképen sem hiszem, hogy maga a miniszter is ezen a véleményen volda' . • i . lliti Ami ia tanárhiányt illeti, az sajnos, ténydölo«, ami azonban véleményen szerint egy Percig sem odázza el a megnyitás lehetőségét. Tudott dolog, hogy az akadémia alapítványi összegének a megteremtése Koós Elemérnek, a Szeged-Osongrádi Takarókpénztár érdekes vezérigazgatójának köszönhető, ö volt az első (ember, akivel az akadémia tervét elejétőlrégéig megbeszéltem. Koós Elemér nem az az ember, aki hirtelenkedni szokott, uri .higgadtaágát és praktikus érzékét a tárgyalások során «ökszor csodáltaim és gyakorlatias észrevételeit sokszor honoráltam a terv megkonstruálásé, nál. Ilyen egyik első gondolata az volt, vájjon lehet-é a speciális célnak megfelelő .tanári kart egyáltalán és ha igen, lehet-e a háború alatt összeállítani. Erre a kérdésre konkrét feleletit kellett- adnom, másként elkópzelhető-e, hogy Koós vezérigazgató, ez a (rezervált magatartású és .soha. semmit nem k'érő ur, kocsira ült volna, hogy megteremtse a szükséges alapot? Azt hiszem, ebben az egy esetben nem fog a tanárhiány a minisztériumnak sem fejfájást okozni. Nevekről nem lehet szó, csak utalok arra, hogy gróf (l'eleky Hál iis meg tudta mondani, kit keli a debreceni egyetemre a török nyelv tanszékére kinevezni. Pedig eladdig a világ nem tudott róla, hogy Nyiregy.házán ennek a tudománynak él (egy ember. És igy vagyunk a Bal Ik'áni Akadémia tanári karával is. Kiváló férfiakat lehet az országból összeválogatni. Hátra van még a főigazgatóság nyilatkozata, jamely ugy hangzik, mintha a .főigazgató tette volna. Nem is hiszem, hogy az illeték H főigazgató nyilatkozott volna. Ilyen nyilatko zatot nem adott egy európai szaktekintély, egy ' szakember, akit külföldön jobban ismernek (.becsülnék, mint itthioin és .aki az ,egész ügye annak n fejleményeit csirája óta ismeri: ne;; •mondhatta azt, hogy az akadémiát „szoros összefüggésben" a városi és állami felső keres kedelmi iskolával fogják fel állítani. Hogy ez mennyire nem felel meg a vraió állapotnak, jellemző megint egy kép az akadó mi a történetéből. , Épen a Délmagyarország közölte az eis ilfiő .konkrét tervemet, amellyel nyilvános ülése először megrajzoltam az akadémia vázát E szerint az anyagi biztosítása céljából a Püspök-téren, vagy más megfelelő helyen a város hatalmas palotát emelt volna, amelyben rz összes városi kereskedelmi és ipar-iskolái, nyertek volna elhelyezi31, kapcsolatban egy nagyszabású városi internátussal, , amelynek jövedelme az akadémiát illette volna. Hangversenyterem, üzlethelyiség, stb. jövedelmei is kontemplálva voltak. A városi felső kereske delmi iskolák igazgató-tanácsa, .mint ezidőszerint legmagasabb kereskedelmi oktatási bizottsága Szegednek, ezt a tervet ,el is fogadta. További lépéseim azután a Keleti Kulturközponthoz vezették. Itt erősen felkarolták a tíalkán-Akiadómia eszméjét és gróf Teleky Pállal belható eszmecserét folytattam a tervről Az ő érveiindk a hatása alatt ejtettem el az imént .vázolt tervet, mert az akadémiai nívó és Stilus érdekében még a közös épület gondolatáról is lemondtam. Évvel aztán péhány napra, amig a gyűjtés gondolata világosan ki nem alakult, az egész tervet kénytelen .voltam pihentetni. Az akadémia főiskolai jellegű intézet és teljesen független lesz minden más intézettől. Szívélyes üdvözlettel vagyok Szerkesztő Urnák, Temesvár, 1917. január 26-án, őszinte hive: , j Donavell János. Dr. Somogyi Szilveszter polgármestert legutóbbi budapesti utijia alkalmával fogad ti Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter. A miniszterrel folytatott tárgyalásról a polgármester a következőket mondta a Délmagyarország munkatársának: — A kultuszminiszter urngk referáltai-arról, hogy mit tettünk eddig ia Balkán Akadémia létesítése érdekében. Közöltem, hogy társadalmi adományokiból mintegy 300.00b korona gyűlt össze, a város pedig évi 40.000 korona hozzájárulást szavazott meg a főiskola céljaira. — A miniszter .a legjobb indulattal viseltetik az ügy iránt. A küldöttségnek — mint azt a lefolytatott- beszélgetésből megállapíthattam — azt fogja válaszolni, hogy az állami hozzájárulást a maga részéről megadja, azonlban ehhez a pénzügyminiszter .hozzájárulására is szükség van. — A Balkán Akadémia 1917 szeptemberében azért sem nyílhat meg, mert az állami hozzájárulást költségvetésileg kell biztosítani, ettől pedig már elkéstünk. A Balkán Akadémia igy csak 1918 szeptemberében nyiillbat meg. Segitsen a közönség visszaszorítani az indokolatlan áremeléseket. (Saját tudósítónktól.) Nem kell hangoztatni a drágaságot ia közönség nap-nap után mindjobban érzi az élelmezési cikkek egyre növekedő áremelkedését. Az osztályozás merőben felesleges, nincs kivétel, mindaz, ami az élelmezési cikkekben piacra kerül, horribilis árakat ért el. A tanyai közönség most éli a szüretelés vidám örömeit és soha a hol-. dog világban nem volt annyi pénze a tanyai népnek, mint ezekben a véres időkben. A tanyai nép nem szenved szükséget, mindene van és mindemből bőségesen és a behozott élelmi cikkekből kénye-kedve szerint halmozza össze a vagyont,. Nem szeretnénk ha bárki is félreértené ezeket a sorokat. Nem sajnáljuk mi a tanyai néptől a jólétet, a bőséget, sem azt, (hogy mindene van, még- az összegyűjtött vagyont sem, csak azt rosszaljuk, hogy tőkéjét meg nem engedhető módon, az árak elviselhetetlen emelésével gyűjti rakásra. ÜEgyea élelmezési cikkek példátlan árakat értek el, igy a többek között tudomásunk yam arról, hogy » szerdai piacon egy pár libáért 180 koronát, e»gy pár tyúkért 24 koronát fizettettek. A tojás ára is 40—45 fillér között ingadozik é minden jel iarra vall, Ihogy ezek az árak a tanyai nép jóvoltából még emelkedni fognak, különösen ha a közönség is elősegíti az áremelési törekvéseket. Ki kell mondanunk, hogy az áremelkedés miatt a közönségben keresendő a hiba. A közönség valósággal beállott árdrágítónak éa nincs az az összeg, amit meg ne adjon, ha arról van szó, hogy a tanyákról Ibehozott élelmezési cikkekhez jusson. Nem lehet mondani, hogy bármiben is szükséget szenvednénk; a piacon élelmi cikkekiben elegendő menynyiség áll a fogyasztó közönség rendelkezésére, amely azonban egymásra licitál és boldog, ha a vétel alkalmával, bármi áron is, a cikkeket elkaparitbatja a mások orra elől. De nem kizárólag a közönség tülekedése és nemtörődömsége az oka a mai horribilis és folyton emelkedő áraknak, hanem az eloivúsárlók is, akik a városon kivül lesik-várják a tanyai népet és a biztos haszon reményében oly összegért vásárolják össze az élelmi cikkeket, aminőről álmodni sem mert a tanyai nép, amely ló'tva a tülekedést, a Imitációt, arra eszméi, hogy ha a városon kivül ennyit meg annyit kínálnak az elővásárlók, biztos, hogy a városi közönség még jobban megfizeti a portékáját, mert az elővásárlók is haszonra dolgoznak. Igy történhetett, bog;, az árak az eddigi magaslatra emelkedhettek ée igy történik, hogy sa árak wnelkedéMÍbea / .