Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-02 / 26. szám

Ss«6«d, 1#17. f»bntór 2. Zéves nézeteit a falkán-Akadémiáról. A 8 órai Újság egyik mult heti számá­ban Balkán-Akadémia Szegeden cimmel is­mertette Szeged főiskolai mozgalmát és a minisztériumban, valamint a kereskedelmi iskolák főigazgatóságánál szerzett informá­ciójában olyan dolgokat mond, amelyek al­kalmasak arra, hogy az egész mozgalmat ferde szinben világítsák meg és igy előre is tévesen tájékoztatván a közönséget, magá­nak az ügynek is ártsanak. Nem akarjuk a ma egy heti számunkban budapesti tudósítónktól megjelent ellenakciót a 8 órai Újság cikkében kutatni, de miután a ihelybeli lapok is közölték annak a tartalmát, szükségesnek láttuk a kérdés tisztázását és Donavell Jánoshoz fordultunk azzal a kére­lemmel, hogy mondja el véleményét a cikk­ről, egyben pedig tájékoztasson a dolog he­lyes mibenlétéről. Kérdésünkre a következő választ 'kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Megtisztelő so­rait, amelyekben a 8 Örai Újságnak „Balkán­Akadémia Szegeden" cimü cikkre vonatkozó véleményemet 'kikéri, megkaptam és hálás va­gyok érte, hogy csekélységemet ebben a kérdés ben illetékes tényezőnek tartja, de ősziutón be ke® vallanom, tartok tőle, hogy egyfelől sze­rény véleményem, amelyet alább (kifejtek, nem lesz alkalmas arra, hogy azokat a téves felifo­gásokat eliminálja, amelyek az emiitett cikk révén forgalomba kerültek, másfelől pedig nyi­latkozatom olyan ellenvéleményeket hozhat feh színre, amelyek esetleg magánaik az ügynek le­hetnek ártalmára. Épen azért arra kérem Szer­kesztő Uramat, csak annyit használjon fel so­raimból és ugy, amennyit és ahogyan vélemé­nye szerint a célt szolgálja. A 8 Örai Újság cikke három résziből áll, raség pedig a tudósító bevezetéséből, a vallás­éa közoktatásügyi minisztériumban és a keres­kedelmi iskolák főigazgatóságánál nyert imfor mációkból, • \ Az első rész röviden ismerteti a mozgal­mat, szimpatikusain kiemeli a város és a tár­sadalom áldozatkészségét és evvel jó szolgála­tot tett az ügynek. Miután a tudósító nem jelzi, hogy ki nyilat­kozott a vallás- ós közoktatásügyi miniszté­riumban, igen kényes dolog a cilkknek erről a részéről véleményt mondani. Épen azért talán elmondom azt, milyen 'meggondolások előzték meg az akadémia mozgalmának a megindítá­sát és akkor talán semmi aldalon sem esik sé­relem. Az emberek érzékenysége ugyanis akiko­ra, hogy hímes tojáshoz sokkal künnyeb hozzá nyúlni, mint véleményekhez. A minisztériumi nyilatkozó szerint aligha elegendő az eddigi anyagi alap az intézet fen­(tartósára, másodszor tanánhiány miatt rövid időn belül nem liehet az. intézetet megnyitni. Az első gondolatra épen abban előterjesz­téstben van a válasz, annelyi.k a minisztérium előtt van-, t. i. biztosítsa az állaim az intézet subvoncióval és akkor minden aggodalom el­oszlik. Ha azonban ez a nyilatkozat illetékes té­nyezőnek a ifelfogás át tükrözteti vissza, akkor ez magyarul annyit jelenítene, hogy ép,en a sui> veneioná'ás 'élé .akadályok gördülnek. A ma­gam részéről azonban semmiképen sem hiszem, hogy maga a miniszter is ezen a véleményen volda' . • i . lliti Ami ia tanárhiányt illeti, az sajnos, tény­dölo«, ami azonban véleményen szerint egy Percig sem odázza el a megnyitás lehetőségét. Tudott dolog, hogy az akadémia alapítvá­nyi összegének a megteremtése Koós Elemér­nek, a Szeged-Osongrádi Takarókpénztár érde­kes vezérigazgatójának köszönhető, ö volt az első (ember, akivel az akadémia tervét elejétől­régéig megbeszéltem. Koós Elemér nem az az ember, aki hirtelenkedni szokott, uri .higgadt­aágát és praktikus érzékét a tárgyalások során «ökszor csodáltaim és gyakorlatias észrevételeit sokszor honoráltam a terv megkonstruálásé, nál. Ilyen egyik első gondolata az volt, vájjon lehet-é a speciális célnak megfelelő .tanári kart egyáltalán és ha igen, lehet-e a háború alatt összeállítani. Erre a kérdésre konkrét feleletit kellett- adnom, másként elkópzelhető-e, hogy Koós vezérigazgató, ez a (rezervált magatartású és .soha. semmit nem k'érő ur, kocsira ült volna, hogy megteremtse a szükséges alapot? Azt hi­szem, ebben az egy esetben nem fog a tanár­hiány a minisztériumnak sem fejfájást okozni. Nevekről nem lehet szó, csak utalok arra, hogy gróf (l'eleky Hál iis meg tudta mondani, kit keli a debreceni egyetemre a török nyelv tanszé­kére kinevezni. Pedig eladdig a világ nem tu­dott róla, hogy Nyiregy.házán ennek a tudo­mánynak él (egy ember. És igy vagyunk a Bal Ik'áni Akadémia tanári karával is. Kiváló fér­fiakat lehet az országból összeválogatni. Hátra van még a főigazgatóság nyilatko­zata, jamely ugy hangzik, mintha a .főigazgató tette volna. Nem is hiszem, hogy az illeték H főigazgató nyilatkozott volna. Ilyen nyilatko zatot nem adott egy európai szaktekintély, egy ' szakember, akit külföldön jobban ismernek (.­becsülnék, mint itthioin és .aki az ,egész ügye annak n fejleményeit csirája óta ismeri: ne;; •mondhatta azt, hogy az akadémiát „szoros összefüggésben" a városi és állami felső keres kedelmi iskolával fogják fel állítani. Hogy ez mennyire nem felel meg a vraió állapotnak, jellemző megint egy kép az akadó mi a történetéből. , Épen a Délmagyarország közölte az eis ilfiő .konkrét tervemet, amellyel nyilvános ülése először megrajzoltam az akadémia vázát E szerint az anyagi biztosítása céljából a Püs­pök-téren, vagy más megfelelő helyen a város hatalmas palotát emelt volna, amelyben rz összes városi kereskedelmi és ipar-iskolái, nyertek volna elhelyezi31, kapcsolatban egy nagyszabású városi internátussal, , amelynek jövedelme az akadémiát illette volna. Hangver­senyterem, üzlethelyiség, stb. jövedelmei is kontemplálva voltak. A városi felső kereske delmi iskolák igazgató-tanácsa, .mint ezidősze­rint legmagasabb kereskedelmi oktatási bizott­sága Szegednek, ezt a tervet ,el is fogadta. További lépéseim azután a Keleti Kultur­központhoz vezették. Itt erősen felkarolták a tíalkán-Akiadómia eszméjét és gróf Teleky Pál­lal belható eszmecserét folytattam a tervről Az ő érveiindk a hatása alatt ejtettem el az imént .vázolt tervet, mert az akadémiai nívó és Stilus érdekében még a közös épület gondolatá­ról is lemondtam. Évvel aztán péhány napra, amig a gyűjtés gondolata világosan ki nem alakult, az egész tervet kénytelen .voltam pihentetni. Az akadémia főiskolai jellegű intézet és tel­jesen független lesz minden más intézettől. Szívélyes üdvözlettel vagyok Szerkesztő Urnák, Temesvár, 1917. január 26-án, őszinte hive: , j Donavell János. Dr. Somogyi Szilveszter polgármestert legutóbbi budapesti utijia alkalmával fogad ti Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter. A miniszterrel folytatott tárgyalásról a polgár­mester a következőket mondta a Délmagyar­ország munkatársának: — A kultuszminiszter urngk referáltai-­arról, hogy mit tettünk eddig ia Balkán Aka­démia létesítése érdekében. Közöltem, hogy társadalmi adományokiból mintegy 300.00b korona gyűlt össze, a város pedig évi 40.000 korona hozzájárulást szavazott meg a főisko­la céljaira. — A miniszter .a legjobb indulattal vi­seltetik az ügy iránt. A küldöttségnek — mint azt a lefolytatott- beszélgetésből megál­lapíthattam — azt fogja válaszolni, hogy az állami hozzájárulást a maga részéről meg­adja, azonlban ehhez a pénzügyminiszter .hoz­zájárulására is szükség van. — A Balkán Akadémia 1917 szeptembe­rében azért sem nyílhat meg, mert az álla­mi hozzájárulást költségvetésileg kell bizto­sítani, ettől pedig már elkéstünk. A Balkán Akadémia igy csak 1918 szeptemberében nyiillbat meg. Segitsen a közönség vissza­szorítani az indokolatlan áremeléseket. (Saját tudósítónktól.) Nem kell hangoz­tatni a drágaságot ia közönség nap-nap után mindjobban érzi az élelmezési cikkek egyre növekedő áremelkedését. Az osztályozás me­rőben felesleges, nincs kivétel, mindaz, ami az élelmezési cikkekben piacra kerül, horri­bilis árakat ért el. A tanyai közönség most éli a szüretelés vidám örömeit és soha a hol-. dog világban nem volt annyi pénze a tanyai népnek, mint ezekben a véres időkben. A ta­nyai nép nem szenved szükséget, mindene van és mindemből bőségesen és a behozott élelmi cikkekből kénye-kedve szerint halmoz­za össze a vagyont,. Nem szeretnénk ha bárki is félreértené ezeket a sorokat. Nem sajnáljuk mi a tanyai néptől a jólétet, a bőséget, sem azt, (hogy mindene van, még- az összegyűjtött vagyont sem, csak azt rosszaljuk, hogy tőkéjét meg nem engedhető módon, az árak elviselhetet­len emelésével gyűjti rakásra. ÜEgyea élelme­zési cikkek példátlan árakat értek el, igy a többek között tudomásunk yam arról, hogy » szerdai piacon egy pár libáért 180 koronát, e»gy pár tyúkért 24 koronát fizettettek. A to­jás ára is 40—45 fillér között ingadozik é minden jel iarra vall, Ihogy ezek az árak a tanyai nép jóvoltából még emelkedni fognak, különösen ha a közönség is elősegíti az ár­emelési törekvéseket. Ki kell mondanunk, hogy az áremelke­dés miatt a közönségben keresendő a hiba. A közönség valósággal beállott árdrágítónak éa nincs az az összeg, amit meg ne adjon, ha ar­ról van szó, hogy a tanyákról Ibehozott élel­mezési cikkekhez jusson. Nem lehet mondani, hogy bármiben is szükséget szenvednénk; a piacon élelmi cikkekiben elegendő meny­nyiség áll a fogyasztó közönség rendelkezé­sére, amely azonban egymásra licitál és bol­dog, ha a vétel alkalmával, bármi áron is, a cikkeket elkaparitbatja a mások orra elől. De nem kizárólag a közönség tülekedése és nemtörődömsége az oka a mai horribilis és folyton emelkedő áraknak, hanem az eloivú­sárlók is, akik a városon kivül lesik-várják a tanyai népet és a biztos haszon reményé­ben oly összegért vásárolják össze az élelmi cikkeket, aminőről álmodni sem mert a ta­nyai nép, amely ló'tva a tülekedést, a Imi­tációt, arra eszméi, hogy ha a városon kivül ennyit meg annyit kínálnak az elővásárlók, biztos, hogy a városi közönség még jobban megfizeti a portékáját, mert az elővásárlók is haszonra dolgoznak. Igy történhetett, bog;, az árak az eddigi magaslatra emelkedhettek ée igy történik, hogy sa árak wnelkedéMÍbea / .

Next

/
Thumbnails
Contents