Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-16 / 11. szám

BÉLMAGYAÍtöRSZÁG Szeigied, 1917. január 16. Wilson tartós békét akar. Az antant válasza után most az egész világ figyelme Wilson felé fordul: .miként itéli ő meg a helyzetet, mi a véleménye az antant feltételeiről és a történtek után. mik a tervei a jövőre nézve? Az amerikai hangu­latról lapjelentések alapján némikép tájéko­zódhattunk már, maga Wilson azonban még nem nyilatkozott. De egy Washingtonból ér­kezett jelentés szerint az Unió elnökének egyik előkelő barátja a Petit Párisién ottani tudósítóijának azt a kijelentést tette, hogy Wilson szilárdan el van határozva, hogy csak a tartós békét közvetíti és nem támo­gat sántikáló, ideiglenes békét, semmiesetre sem olyan békét, amely nem a demokrácián alapul. A francia lap nyilván azért közli Wil­son előkelő barátjának ezt a nyilatkozatát, hogy az antant békefeltételeinek némi erköl­csi alapot adjon, olyan- színiben tüntetvén fel az antant hadicéljait, mintha azok alkalma­sok lennének a tartós béke megteremtésére. Nem tudjuk, hogy Wilson állitólgos előkelő barátjának a nyilatkozata megtörtént-e és ha igen, fedi-e az Unió elnökének intencióit. De ha Wilson valóban csak tartós békét akar, akkor semmiesetre sem támogatja az antant hadicéljait és határozottan, vissza kell utasí­tania azt a szemérmetlen hangot és azokat a vakmerő feltételeket, amelyeket az antant a hozzá intézett jegyzékben megjelölt. Ha Wil­son tartós békét akar, .minden hatalmát latba kell vetnie, hogy az antantot esztelen tervei­től .eltérítse, mert, ha azok a köziponti hatal­mak holttetemén keresztül megvalósulhatná­nak is, egy jövendő, még talán gyilkosabb háború csiráját rejtenék magukban, hacsak le nem kellene mondanunk az élet minden re ­ménységéről. Tartós béke csak igazság és véren szer­zett ősi jogok alapján lehetséges; rabló, jog­talan hódítás utján sohasem. Ha az antant békefeltételeit elfogadnék, halálos ítéletünket irnók alá és van-e nemzet, amely ezt meg l e­szi és ha mégis kénysíeritenék reá, vau-e nemzet, amely megnyugodnék ebben az íté­letben.? Nem igyekeznék-e minden erővel azon, hogy az élethez való jogát ujabb áldo­zatokkal megválthassa? Az a nép, amely ezt meg nem tenné, méltatlan volna arra. hogy a nemzetek sorában helyet foglaljon. És azt bi­zonyára Wilson is .tudja, hogy a központi hatalmak, amelyek ebben a háborúban oly kápráztató hősiességgel és elszántsággal küzdenek állami létükért és fennmaradásuk­ért, sohasem hajtanák fejüket az antant rab­igájába. Ha tehát Wilson csakugyan tartós békét akar, nem mehet egy uton az antant­tal. A központi hatalmak védelmi háborút folytatnak és a hódított területekből is csak annyit akarnak megtartani, hogy te­rületi épségüket a jövőben,biztonságba he­lyezzék. Hódító szándékaik nem voltak és nincsenek most sem. Hogy nem vagyunk hajlandóak teljesen lemondani a háborúban kivívott eredményekről, nem hódítási célból tesszük. Eddigi áldozatainkat nem hagyhat­juk minden jutalom és előnyök nélkül. De rablás, leti-prás, megsemmisítő szándék most is távolállanak tőlünk, amikor ellenségeink gyilkos terveiket leplezetlenül feltárták. Wilsonnak-tehát, ha őszintén akarja a békét, .könnyű az elhatározás, hogy tekintélyével melyik hadviselő csoporthoz álljon. Minden szava, amely az antant bűnös reménységeit fűti, minden tette, amely ellenségeink erőit növeli, a béke elé emel sziklagátakat. És az a béke, m-el yaz antant tervei alapján születnék meg, igen rövid életű lenne és nyitva hagyott sírjába rogyna vissza. De Wilsonnak és előkelő barátjának tudnia kell azt is, hogy -a központi hatalmak­nak elég erejük van ahoz, hogy ezt a halá­los békét ne engedjék megszületni. A .harcte­reken a tartós békének alapjait kovácsolják fegyvereink és ebben a munkánkban számí­tunk Wilson segítségére. A mi győzelmünk a tartós békének, a jognak, az igazságnak győ­zelme és a demokráciának is. amelyre az Unió elnökének előkelő barátja szintén hi­vatkozik. Ha csak az elnyomatást, a rab­szolgatartást és a hatalmi önkényt Wilson nem tartja demokráciának. A központi ha­talmak népei szabadságot és jogegyenlőséget élveznek, de a nemzetiségi alapokon való uj állami szervezkedésnek, amely ennek az elv­nek egyoldalú alkalmazásával a központi ha­talmak államainak feldarabolására vezetne, semmi köze sincs a demokráciáihoz. De ha már az antant mindenáron olyan nagyon de­mokratikus akar lenni, szabadítsa fel a búro­kat, az Íreket és mindazokat a népeket, ame­lyek az antant járma alatt nyögnek. De ál­lamalkotó népek meg rablása még akkor sem demokrácia, ha Wilson, aki tartós békét akar, éhez meg is adná hozzájárulását. Olasz és francia repülők támadása Póla ellen. LUGANO, január 15. Az olasz tengeré­szeti minisztérium közli: Az „U. C. 12." nevű ellenséges tengeralattjáró, melyet a német haderő engedett át a magyar és osztrák hadi tengerészetnek, kezünkre jutott és immár tor­pedóz'uzó hajórajunkhoz tartozik. Egy .másik tengeralattjáró, az „U. 12." is, amely a magyar és osztrák haditengeré­szethez tartozott, szintén a .mi kezünkön van. Olasz és francia repülőgépek január hó 12-én felderítő utat végeztek Póla felett és bombákat dobtak ellenséges hajőegységekre. Majd ellenséges repülőgépeket, amelyek megtámadták, légiharcban visszaűzték. Egy tengerészeti repülőgépünk egymásután 'há­rom ellenséges repülőgéppel harcolt és eze­ket visszavonulásra kényszeritette. (Megjegyzés.) Tizenkét ellenséges repü­lőgép közeledett Pólához 12 tengeri mérföld­nyi távolságra és itt a tengeren levő torpedó­naszádainkra sikertelenül dobált bombákat; majd ismét Velence felé szállottak vissza. Egy repülőgéprajunk űzőbe vette az ellensé­ges gépeket és Pólától délfelé mintegy 40 tengeri mérföldre cirkáló ellenséges torpedó­zuzókra bombáikat vetett és az ellenséges gé­peket légi harcban megtámadta, mire azok Velence felé vonultak vissza. Az olaszok katonai készülődése. GENF, január 15. Az olasz katonai kor­mányzat rendelete értelmében minden 35 éven aluli, katonai szolgálatra bevonult férfi csupán frontszolgálatra alkalmazandó. Ezzel kapcsolatban még több fontos katonai intéz­kedés történt, amelyek összefüggésben van­nak az antant által tervezett nagy tavaszi offenzívával, amikor is Olaszországnak fon­tos szerep fog jutni. Orosx és olasz lap Szaloniki kiürítéséről Stockholm, január 15. A Ruszkij Invalid, az orosz hadügyminiszter félhivatalos kato­nai lapja maga is elismeri, hogy esetleg ab­bahagyják a szalonikii expedíciót. Jellemző a cikknek néhány bevezető mondata: Miután a központi hatalmak Romániában olyan nagy eredményeket értek el, önkéntelenül felvető­dik az a kérdés, hogy nem volí-e végzetes hiba olyan nagy súlyt helyezni a szalonikii expedícióra? Lugano, január 15. A Stampa vezető he­lyen foglalkozik a szalonikii expedíció célta­lanságával és előkészíti az olasz közvéle­ményt arra, hogy az antant hadvezetősége esetleg ki fogja üríteni Szalonikii. Egyelőre csak a túlságosan előretolt hadálásokból fog­ják visszavonni a csapatokat s e közben ta­lán Monasztirt is ki kell üríteni. Wilson a tartós békéért Genf, január 15. Washingtonból jelentik a Petit Párisién.nek: Az antant válasza után a közeli békét itt lehetetlennek tartják, mégis azt hiszik, hogy az ajtó nyitva áll a tárgya­lásokra és aggodalommal várják Wilson legközelebbi lépését. Wilson egyik előkelő barátja igy nyilatkozott a francia lap tudósí­tójának: — Az elnök szilárdan el van határozva, hogy csak a tartós békét közvetíti és nem tá­mogat ideiglenes békét, semmiesetre sem oly békét, amey nem a demokrácián alapul. Japán is felfegyverzi a kereskedelmi hajóit Stockholm, január 15. Tokióból hivata­losan jelentik: A japán kormány elhatározta, .hogy minden japán kereskedelmi hajót, a .mely európai vizekre megy, 15 centiméteres ágyukkal fegyvereznek fel, hogy megvédjék a német tengeralattjárók támadásai ellen. Japán relmélib hogy az Egyesül;t-Á!lla­mok megengedik, hogy az ilyen hajók sza­badon közlekedjenek a Panama-csatornán. Egy Zeppelin harca Páris környékén Genf, január 14. Tegnapelőtt Páris kör­nyéke felett egy Zeppelin-léghajó jelent meg, mely miatt a francia fővárosban riadót fúj­tak. Mint a Petit Journal jelenti, az első riasztó ihir a Zeppelin felől Rouenból érke­zett, a második Sanoisból, Fontainebleau és Monterau között. A német léghajóra negy­ven ágyúlövést tettek, de az sértetlenül tűnt el a felhők között. Az üldözésére felszállott harci repülőgépek köziül az egyik égve lezu­hant Le Bourgetnél; a repülő, egy hadnagy, súlyos sebekkel maradt a gép romijai alatt. Esti német hivatalos jelentés. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 15-én este: Nyugaton és keleten csekély harci tevékenység. A Casimir- és Lusita-völgy között és Fundeninél erős orosz támadást visszavertünk. I Krémer H. SS I • Kossuth Lajos-sugárut . Mérsékelt árak. — Pontos kiszolgálás. — Férfi- fiu és leányka-kalapok. i ! Telefon 773. Telefon 773. 5 ! 5

Next

/
Thumbnails
Contents