Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-23 / 17. szám

Szeged, 1ÍM7. január hó 23-án. DÉLMAGYAR0RS2ÁG LEGÚJABB. ROTTERDAM: Newyorköól jelentik: A szenátus mai ülésén hadihajók építésére 16 és fél millió dollárt szavazott meg. GENF: Párisból jelentik: Pénteken a kamara szocialista csoportja ülést tartott, a melyen megvitatták a Wilsonhoz küldött antant-jegyzékkel kapcsolatosan beadott in­terpellációt. Az ülésen heves jelenetek ját­szódtaik le, amelyek következtében Renau­del 50 hívével elhagyta a tanácskozást. BASEL: A milanói Seara jelenti, hogy legközelebb uj olasz hadikölcsönt bocsájta­nak ki, békekölcsön elnevezéssel. HÁGA: Egy angol szállítóhajó, amely­nek fedélzetén 1800 'katona tartózkodott, zátonyra futott. Attól tartanak, hogy a hajó mentihetetlen. Állítólag máris elsülyedt. STOCKHOLM: Bruszilov végleg át­vette a főparancsnokságot mindama csapa­tok fölött, amelyek még Berthelaud tábor­nok és a román király parancsnoksága alatt állottak. GENF: Párisi lapok katonai kritikusai kifejtik, hogy a galaci uj harcok nagyjelen­tőségüek és sejtetik, hogy a galaci erőd alig tarthatja magát. A Journal szerint a központi hatalmak csapatai z oroszromán frontot komolyn fenyegetik. BERN: Szalonikiban véres ellenforra­dalom' tört ki Venizelosz ellen. Venizelosz hivei Szalonikiból Krétába, Szmirnába me­nekültek. Venizelosz egy francia hadihajóra menekült. Athénben a forradalmi hirak miatt nagy az izgalom. PÁRIS: Malter tábornok a Times-ben ieltiinést kelőt cikket közölt, amelyben ki­fejti, hogy az antantnak a központi hatal­mak részéről ujabb kellemetlen meglepe­tésre kell elkészülnie. Ha a szalonikii front mozdulatlanságát meg akarjuk szüntetni — irja Malter — legjobb esetben .meg kell elé­gednünk a francia front tartásával. Ameddig a német és osztrák-magyar buvárhajók akadálytalanul garázdálkodhatnak a Adrián és a Földközi-tengeren, le kell mondanunk arról, hogy Szaloniki és Oroszország között közvetlen összeköttetés jöjjön létre. Végül utal arra, hogy a háborúnak, ha törik-sza­kad, ebben az évben okvetlenül véget kell érnie, ellenkező esetben a katasztrófa sok­kal inkább fenyegeti az antantot, mint a központi hatalmakat. A Vossische Zeitung jelenti: Párisi la­pok szerint Poiklovszky orosz külügyminisz­ter nem tér többé vissza hivatalába. BERLIN: A birodalmi gyűlés február 13-án újból össze fog ülni. STOCKHOLM: Orosz lapok tudósítá­sokat közölnek azokról a rendszabályokról, amelyet a forradalmi mozgalmak ellen kel­lett életbeléptetni. Finnországból érkező jelentéseik szerint az egész országban statá­rium van és a letartóztatások napirenden vannak. PÁRIS: Francia lapok irják, hogy az oroszországi helyzet nagyon komoly. Ugy látszik, hogy a cár Prototopov mellé állott, ennélfogva a duma ellen foglalt állást. A belső válság napról-napra komolyabb és túlmegy a belpolitika területén. 3 Javaslat a zsír és szalonna - A vendéglői étlapok maximálása. — (Saját tudósítónktól.)- Az ármegállapftó­bizottság hétfőn délben 12 órakor a város­háza tanácstermében ülést tartott. A bizott­ság ülésének két tárgya volt: az egyik a sertéshús és zsir árának emelése, a másik a vendéglői ételárak maximálása. A hatá­rozat szerint a bizottság javasolja a polgár­mesternek a sertéstermékek árának kilón­kint egy koronával való emelését, amivel elérnők azt, hogy ezeknek az elsőrendű cik­keknek az árai nyolcvan fillérrel magasab­bak lennének Szegeden, mint Budapesten. A polgármester hihetőleg nem lesz a legna­gyobb részt érdekeltekből álló bizottság vé­leményén és meghagyja a kérdéses árakat eddigi magasságukban. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt az ülésen, amelyen Balogh Károly ismertette a Szegedi Húsvágók és Sertés­hizlalók Egyesületének kérelmét a sertés­termékek felemelése érdekéiben. Érdemes ezt a kérelmet szószerinti szövegéiben ide ik­tatni: — Nagyságos Polgármester Ur, a hus­iparosok egyesülete azon tiszteletteljes ké­relmet terjeszti Nagyságod elé, hogy a szalonna, háj és zsir árának mérsékelten 'való felemelését engedélyezni méltóztatna, mivel csak ilyen módon lehet a kivitelt meg­akadályozni és a helyi szükségletet ellátni. Kérelmünk mielőbbi elintézését ugy a ma­gunk nevében, mint a ifogvasztóközönség ér­dekében tisztelettel kérjük. Teljes tisztelet­tel Paml Pál, a szegedi Húsvágók és Ser­téslhizlalók Egyesületének elnöke. Balogh Károly közli, hogy a ma meg­állapított árak nem fedezik a kicsinyber.i darusítással kapcsolatosan előálló költsége ket. A ihusiparosok a mai kicsinvbeni árak mellett csak ráfizetéssel dolgozhatnak. A nagybani eladási ár szinte aránytalanul ked­vezőbb. Ezért van az, hogy a hentesek és mészárosok szívesebben foglalkoznak a nagyiban való dadással. A kereskedő pedig szívesen megveszi igy a sertéseket, mert ki­viszi Szegedről, oda, ahol kedvezőbb áron értékesítheti. Az árfelemelés iránti kérés; indokoltnak tartja. Az a helyzet, hogy a városnak magának 10 koronába kerül a zsir kilója. Ha ennyiért árusíthatná is el majd a zsírját, csak az önköltségi árát kapná vissza P4ral Pál amellett érvel, hogy a nagy­bani és kicsinybeni árak között nagyon csekély a különbség. így inkább eladja min­den husiparos az áruját nagyban. Olyan árat kell találni, hogy az azzal foglalkozók kicsinybeni árusitásnál is megtalálják szá­mításukat és szívesebben adják a közönség­nek. mint a kereskedőknek, akik azt ki­viszik á városból. Kéri a bizottságot, hogy tizenegy koronában állapítsa meg a zsir kilcnkinti árát. A zsir előállításához szük­séges érett szalonna ugyanis ma már csak álom, az éretlen szalonnáiból előállított zsir pedig 11 koronánál is töhbe kerül, Kiss Gyula tiz koronára hajlandó 'len­ne felemelni a zsir' árát. Nincs igaza Parai­nak. Az éretlen szalonna csak tepertőt ad. de tessék zsirszalonnából kisütni a zsirt. És abból is csinálják!, mert éretlen szalonnát senki sem hajlandó felhasználni erre a célra. Jövedelmezőbb eladni, mint szalonnát. Somogyi Szilveszter nem hiszi, hogy volna valahol az országban olcsóbb a ser­téshús ára, mint éppen Szegeden. Mégis alig fogy a. sertéshús. A közönségnek drága és csak a zsirt igyekszik vásárolni mindenki, Balogh Károly javasolja, hogy a sertés­zsír árát 9.20-ról 10, a friss olvasztani való szalonnáét 8-róJ 9, a friss olvasztani való szegedi árának emeléséről. Az ármegállapitó bizottság ülése. — hájét 8.40-rő.l 9.40, a sózott szalonnáét 8-ról 9, a lüüstölt szalonnáét 9-ről 10, a paprikás, főzött, vagy csemegeszalonnáét 9.40-ről 10.40, a nyers hazai sonkáét 9.50-ről 10.50, a főzött hazai sonkáét 12-rő!l 13, a füstölt karmonádliét és füstölt sonkáét 9-ről 10, a füstölt lapockáét, oldalasét és a friss kol­bászét 8-ról 9, a füstölt kolbászét 9.60-ról 10.60, a friss karmonádliét, combét és ka­rajét 7.40-ről 8 és a friss oldalasét 6.80-ról 7 korona 40 fillérre emelje fel a bizottság. A tepertő kilónkinti ára marad 7 és a fej­lábé 4 korona. Dr. Teme&váry Géza helyettes-főkapi­tány ellene van az emelésnek. Azt hiszi, a városnak nincs is joga az árakat felemelni. Az ármegállapítást ugyanis junius 15-én fel kellett terjeszteni a belügyminisztériumnak. Ez meg is történt, uj miniszteri rendelet pedig nincsen. Egyébként szükség sincs az áremelésre, mert annyi hízott sertést kap­hat a város, amennyi csak kell. Ezeket pe­dig — ha a husiparosok keveslik a hasznot — levágathatná maga a város és a zsirt is előállíthatná 'házilag.­Rózsa Mihály Balogh javaslata mellett szólalt fel. Alexander Lajos főállatorvos a leghatá­rozottabban tiltakozik az áremelés ellen. Ha a husiparos rossz szertéseket vesz, csak a saját ügyetlensége, amit nem lehet a kö­zönséggel megfizettetni. Nincs is áremelés­re semmi szükség. Mikor a kormány maxi­málta az árakat, tudatában Volt az elkövet­kező helyzetnek. Ehhez mérten történt az ármegállapítás a nagybani árusításra, ami ellen nincs is semmi kifogás. Újlaki Antal: Nem elég milliót szerez­tek már a hentesek? Ez nem áremelés: rabláS. Alexander Lajos: De ehhez mérten ad­ta meg a kormány az instrukcióit is a ki­csinybeni eladás áraira, amelynek alapján a ma érvényben levő árakat megállapította ugyanez a bizottság. Wimmer Fülöp közli a bizottsággal, hogy gyára munkásainak zsirszükséglete biztosítására 52 darab hizott sertést vásá­rolt. A hust azonban nem vásárolták meg és ennek következményeképpen 6700 koro­na volt a ráfizetés, hogy a zsirt a maximá­lis áron adták oda á munkásoknak. Leg­fontosabb cél, hogy a közönség hozzájut­hasson zsirnemüekhez, hogy jól elláthassa magát a szükséges mennyiséggel. Olcsón igaz, jobb lenne, de ha másképp nem megy, a magasabb árat is meg kell adni. Alexander Lajos: A sertéshúst mindig lehet értékesíteni. A szalámigyár is meg­veszi. Balogh Károly: A főállatorvos ur könyv­ből szakácskodik. Én 300 sertés vágatásá­nak tapasztalataiból tudom, hogy a hus ked­vezőtlen értékesítése következtében a sza­lonna egy korona 50 fillérrel többe van, mint a maximális ár. Weiner Miksa: Nem lehet a katonaság­nak eladni a hust? Balogh Károly: A katonaság is eladja a hust, ha tudja és zsirt akar. A hus érté­kesítése ügyében én nagyszabású tárgyalá­sokat kezdtem, közvetve még Konstantiná­pollyal is tárgyalásokat folytattam, de alig bírom értékesíteni. Ennek következménye, hogy minden vaggon szalonnánál 10.000 és minden vaggon zsírnál 35.000 korona lenne a vesztesége a városnak, ha a mai árak mellett értékesítenénk. A város még meg­tehetné ezt, de a husiparosok ilven veszte­séget nem győznének. Ha nem emelik föl az árakat, el lőhetünk készülve rá, hogy egyáltalán nem lesz* szalonna és zsir.

Next

/
Thumbnails
Contents