Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-23 / 17. szám

4 Sz*!**], 1917. .Január 23. n Ház elfogadta a koronázási törvényjavaslatokat. Dr. Temetsváry Géza: Le kell zárni a várost és nem szabad hagyni egy darab sertést kivinni innen. Dr. Sztaíay József rendőrfőkapitány: Most is ezer darab sertés Hízik a városban. Reitzer Lipót: Ha Szegeden nem lehet maximális árért kapni, Pestről kell hozatni szalonnát és zsirt. Somogyi Szilveszter; Kérdés, hogy a második rekvirálás milyen hatással volt a sertéshizlalásra és lehet-e számitani arra, hogy mégis hizlalnak? Felkiáltások: Nem. Ki van zárva. Somogyi Szilveszter: Hoznak-e most sertéseket és milyenek azok? Felkiáltások: Közepesek. Zsirsertések nincsenek köztük. Kiss Gyula: Meg kell állapitani. hány ellátatlan emlber él a város területén. Ezek részére — az egész körülbelül 40.000 emberre tehető — kell aztán gondoskodni zsírról és szalonnáról. Dr. Temesváry Géza szerint rövid hirdetményben kellene felszólítani a lakosságot, 'hogy mindenki, aki zsiradék tekintetében közellátásra szorul, jelentkezzék. Balogh Károly a budapesti vásárcsarnoki árjegyzékből megállapítja, hogy Budapesten a zsir kilogramja 9 korona 40 fillér. A bizottság nagy többsége ezután nagy szótöbbséggel elfogadta Balogh javaslatát és igy az áremelést javasolja a polgármesternek. Dr. Szalay József rendőrfőkapitány közölte a bizottsággal, hogy a közönség köréből igen sok panaszt hallott, ihogy egyes vendéglőkben, különösen a másodranguakban, az ételnemüek ára túlságosan magas. \ panaszok következtében ő beszerezte az összes szegedi vendéglők déli és esti étlapját és megállapította, hogy néhány másodrangú vendéglőben ugyanaz az ételnemű jóval drágább, mint a nagy éttermek bármelyikében. Néhány városban már történt is intézkedés a vendéglői étlapok szabályozására. Az intézkedés alapelve, hogy a vendéglőket osztályozzák és az olyan élelmiszerekből készült ételnemüek árait, amelyek ára már maximálva van, bizonyos keretek között meghatározzák. Kérdi, szükségesnek tart-e a bizottság Szegeden is ilyen intézkedést? Az ármegállapitó bizottság egyhangúlag szükségesnek,találta a vendéglői étele* arainak maximálását. A főkapitány legközelebb értekezletet tart ebben az ügyben az érdekeltekkel és ennek alapján teszi meg előterjesztéseit * Bolgár hivatalos jelentés Szófia, január 22. A bolgár 'vezérkar jelenti: Macedóniai front: Bitoliától (Monasztir) északnyugatra szórványos ágyúzás és csekély gyalogsági, gépfegyver- és aknaharc. A Cserna könyökében gyönge tüzérségi tevékenység. Egy német járőr behatolt az olasz árkokba s az ellenségnek veszteségeket okozott. A Csernától keletre és Moglenica vidékén egyes pontokon jelentéktelen ágyúzás, gépfegyver-, gyalogsági és aknaharc. A Vardar mentén gyönge tüzérségi tevékenység, a Struma hosszában járőrök csatározása és szórványos ágyútüzelés. Romániai front: Az Aldunán Galactól keletre nem történt figyelemreméltó esett fé.ny. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház hétfőn .kezdte még érdemleges tárgyalásait. A hétfői ülés napirendjén a koronázási javaslatok voltak, amelyekkel az első és második olvasásban végeztek. Az ellenzék majd mindegyik javaslatnál állított szónokot. Az ülés incidensek nélkül folyt le. A Ferenc József emlékének ímegörökitéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál az ellenzék részéről először Polónyi Géza, majd Holló Lajos szólalt föl. Az ő .következtetéseikkel azonban — ami nem először történt meg — szembeszált gróf Apponyi Albert. Balogh Jenő igazságügyminiszter általános helyeslések közben jelentette ki, hogy a kormány is osztozik Apponyi nézetében. Szász Károly elnök háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg a képviselőház ülését. Bemutatta gróf Teleki József levelét, amelyben bejelenti érsekújvári képviselői mandátumáról való lemondását. Az uj választás iránt meg fogja tenni a kellő intézkedéseket. Három összeférhetetlenségi bejelentés érkezett: Musla.V Gyula képviselő összeférhetetlenségi bejelentése önmaga ellen, továbbá báró Dániel Gábor kétrendbeli bejelentése szintén önmaga ellen. Mind a hármat kiadják az összeférhetetlenségi állandó bizottságnak. A napirend első pontja a király megvoronázásáról szóló javaslat általános tárgyalása. lUés József előadó ismerteti és elfogadásra ajánlja a javaslatot. Urmánezy Nándor: Látta a. szent koronát. Mélységes megilletődéssel nézte Mátyás templomában, a Lorettói kápolnában. Lelkét mély megindulás fogta el, amikor látta a magyar nemzet múltjának, küzdelmeinek élő tanuját. Előre odaadta szivét a királynak, a királynénak és annak a kedves kis fiacskának. A képviselők kötelessége őrködni, ihogy árnyék ne essék erre a szeretetre. Figyelmeztetni kell a tanácsadókat, hogy kötelességeiket lelkiismeretesen teljesítsék, 'hogy eltűnjenek azok ,a jelek, amelyek a régi kormányzás szellemének a fennmaradását jelzik. Nem is említve a multat, a jelennek minden igazságtalanságát meg kell szüntetni. Magyarországon csak magyar nemzeti politikát kell és szabad csinálni és a királynak meg kell adni mindazokat a felségjogokat, amelyek alapján ezt a politikát érvényesítheti. Fiatal uralkodónk közvetlenül meggyőződhetett e nemzet szeretetéről. Nyitott szemmel meggyőződhetik hogy két trónjának legbiztosabb támasza a magyar nemzet. (Ugy van, ugy van.) A kormány nagy mulasztást követett el, amikor a trónváltozás és a koronázás alkalmával nem törekedett a nemzet vágyait és igényeit teljesíteni. A magyar királyt koronázták meg és mégis a koronázás legtöbb aktusánál a régi copf szerint történt minden, az osztrák esá•szárt helyezték előtérbe, IV. Károly magyar király megérkezik Budapestre a koronázásra ós a vasútnál I. Károly osztrák császár himnuszával fogadják. Honvéd tábornok tesz jelentést a királynak ós a királyt I. Károly néven üdvözli. A királyi pár a koronázó templom elé vonul és a mikor odaér, ott is a császári himnusz hangjaival üdvözlik. Kevés kárpótlás ezért az, hogy később a templomban ós az eskütételnél elhangzik a magyar himnusz is. A hitlevelet az osztrák császár, mint magyar király adja ki. Az esküt az osztrák császár, mint magyar király teszi le. A konfúzióknak valóságos fúziója ez. Magyarországon IV. Károly király az ur, Csakis őt illeti meg minden fejedelmi jog és minden fejedelmi cselekedet. A koronázásnál bebizonyult, hogy nemcsak nemzeti jogainkat, de királyunk felségjogait is ki kell még küzdeni. A mi minden háztulajdonosnak jogában volt, a mit minden polgár megtehetett a koronázás napján azt nem tehette meg a mi szeretett ifjú királyunk, hogy tündérmese palotájára kitűzhesse az ősi nemzeti lobogót, (Viharos helyeslés a baloldalon.) Fel kell világosítani a mi sok jóakarattal eltelt királyunkat, hogy a koronázás alkalmával az 3 tudta nélkül sérelmek estek rajtunk, fel kell világosítani arról, hogy a hadsereg kebelében is a büszke magyarságon súlyos sérelmek estek. Ha őszintén, nyíltan, bátor szivvel informálják a királyt, akkor önként megadja a nemzetnek azt, a mi a nemzeté. A törvény-, javaslatot elfogadja. (Helyeslés.) Gróf Apponyi Albert; Mindenebelőtt azt a reményét fejezi ki, ihogy a most megkoronázott király uralkodása véget fog vetni a régi zavaró jelenségeknek. Együttes érdeke ez mindazoknak a tényezőknek, amelyek ennél a kérdésnél figyelembe jöhetnek. Szivesebben időzik azoknál a jelenségeknél, a melyek azt a reményt alapozzák meg, hogy uj éra következik, amely a tökéletlenségeket és hiányokat kiküszöböli és visszaszerzi a magyar királyi jogok kizárólagosságát és ezze'l visszaadja a királyt magának a nemzetnek. Ennélfogva szívesen átengedi magát annak a magasztos és lélekemelő (benyomásnak, amelyet a koronázás bántó jelenségek dacára is a szivekben keltett. Csak egy körülményre akarja a Ház figyelmét felhívni. Azt szeretné tudni, arra kérne választ, hogy miért nem hinták meg a koronázásra a szövetséges államot: uralkodó családjait is? Minden koronázásra meghivattak a barátságos viszonyban levő uralkodóházak. lAkihez szerencsénk volt és aki iránt az egé?z magyar nemzet szeretettel viseltetik, a bolgár király nem meghívás folytán jött közénk, de amint ő magát kifejezte, mint magyar főúr jelent meg a koronázáson. Kérdésére nézve felvilágosítást kér, nehogy a magyar koronázás nemzetközi jelentőségére bármilyen homály boruljon. (Helyeslés a báloldalon.) (Az igazságügyminiszter a koronázásról.) Balogh Jenő igazságügyminiszter a kormány nevében válaszol az elhangzott észrevételekre. Mindannyian, — mondotta — akik a történelmi tradiciókat tiszteljük, különös elégtétellel tekinthetünk vissza a koronázás szertartására. Meg van győződve arról, hogy egyes zavaró momentumok, amelyek talán felmerültek, teljesen elenyésző jellegűek a koronázás lelkesítő és évtizedekre kiható hatá sához képest. Ilyen történelmi időkben azt hiszi, ihogy akkor tölti be feladatát, hogyha csak a magasztos momentumokra utal és a zavaróakra nem terjed ki. Egyet ért abban Apponyival, hogy a magyar koronázás nemzetközi jelentősége semmivel sem csekélyebb, mint bármelyik más koronázás. Ennélfogva azt, hogy a szövetséges uralkodóházak nem hivattak meg, nem tekintheti más körülményből eredőnek, mint a világliáboTu óriási okaiból. A bolgár király ott voflt! A temetésen ott voltak! A világháborúra való tekintettel arra kellett magunkat elhatározni, liogy a koronázás területileg is szűkebb körben fólyjék le. Mieg van győződve arról, hogy az uj korszakban, amelynek első alapját e törvényjavaslatban teszik le, a király és a nemzet vállvetve, teljes egyetértéssel, teljes megértéssel dolgozik a hazáért. (Helyeslés a jobboldalon.) Ebben a hitben kéri a javaslat elfogadását. A Ház általánosságban, majd részleteiben is elfogadta a javallatot. Következett a hitlevélről és esküről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Illés József előadó