Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-23 / 17. szám

2 DELMAGYAROBSZAG Szeded, 1917. január 23. Az angol társadalom a békéért. Az antant -válasza, amelyet a központi hatalmak békeajánlatára és Wilson jegyzé­kére küldött, a békereménvek halvány suga­rait a háború komor felhőivel borította be ismét. Az antant hadicéljai, amelyeket vála­szaiban nagyihangon a világ tudomására adott, a központi hatalmak államaiban fel­háborodást, a józan semleges közvélemény­nél visszatetszést keltettek. Vilmos császár a német néphez intézett proklamációjában már megadta a méltó írásbeli választ az antant vakmerő békefeltételeire, ami nem lehetett más, mint a további harc bejelentése a végső győzelemig. A béke ügye tehát a központi hatalmak népeinél lekerült a napi­rendről, a diplomácia munkája háttérbe szorult és ismét ugy látszik, hogy a béke ügyének a harctereken kell eldőlnie. A had­müveleteket Hindenburg intézi. Ha tehát az antant nem akarja abbahagyni a vérontást, mert a háború folytatásától tavaszkor, ami­dőn, mint hirdetik, a nagy offenzíva meg­indul, döntő eredményeket remél, a köz­ponti hatalmak bizalommal és nyugodtan várhatják he ezt az ujabb erőpróbát is. Az antant népei azonban, ellentétben Lloyd George és iBriand nagy háborús ked­vével, más véleményen vannak. Oroszország­ban a nép elkeseredése és türelmetlensége nyilt forrongásban tör ki, Olaszország is súlyos belső válsággal küzd. Franciaország­ban pedig a háborús akaratot a terror és kétségbeesés tartja össze. Az antant államai közül kezdettől fogva Anglia volt az, amely a legjobban tüzelt a háború folytatása mel­lett, különösen addig, amig a háborúiban neki nem kellett komolyabb áldozatokat hoz­nia és reprezentációs szerepet tölthetett be szövetségeseinek hadseregeiben. Mióta azon­ban a háború borzalmaiból Angliának is egyre nagyobb mértékben kell kivennie a részét és a szenvedések, a nélkülözések az angol népet i sérzékenyen sújtják, a hagyo­mányos angol hidegvért idegesség és az affektált háborús elszántságot aggodalom váltotta fel. • Anglia, mint a háború kezdetekor be­vallotta, nem akart tétlen szemlélő maradni, mert a beavatkozástól több hasznot remélt. (De akkor azt hitte, hogy csupán a véres 'színjáték főrendezőségét vállalja el és a há­ború végzetes szinpadán csak statiszta-sze­repe lesz. Azt hitte, hogy szövetségesei nem szorulnak segítségére és a főrendezői pá­holyból nem rántják le magukhoz a cselek­vés szinterére. Most a gőgös Albion is ott vonaglik szövetségeseivel együtt a küzdő­téren, de Lloyd George még most is gör­csösen kezében akarja tartani a főrendezői pálcát, amelynek varázserejében azonban már a saját népe sem bizik. Egyre sűrűbben érkeznek jelentések ar­ról, hogy az angol társadalom vezető körei sürgetik a békét és felszólításokat intéznek Wilsonhoz, hogy a béketárgyalások érdeké­ben megkezdett akcióját folytassa. Ujabban egy egyetemi tanár, egyik parlamenti kép­viselő és mások fordultak kérelmükkel Wil­sonhoz, amelyben a béketárgyalások sürgős megkezdését kívánják. Ezek a jelenségek azt mutatják, hogy az angol társanalom értel­misége békét akar és nincsen egy vélemé­nyen az antant válaszjegyzékével, amely lehetetlen feltételeivel eltorlaszolta a béké­hez vezető utakat. Az angol társadalom lelkiismeretének megmozdulása és az antant •többi államában tapasztalható zavar és elé­gedetlenség egyengeti az utiát a megértés­nek és a helyzet valódi felismerésének. Az angol társadalom föllépésének azért kell nagyobb jelentőséget tulajdonitanunk, mert az, hogy már a háború értelmi szerzői kö­zül is akadnak sokan, akik nviltan föl merik emelni szavukat a béke érdekében, biztató jel arra nézve, hogy a béke ügye mégsem egészen reménytelen. Etőtírí karcol; a Keleti Kárpitokkan. - A wolhyniai Mielnicátó! keidre megtámadtuk az oroszok állásait. - 1 tisztet, 109 főoyl legénységet, 1 gépfegyvert és 1 aknavetőt zsákmányoltunk. ­Kölcsönös tüzérségi tüz az Ojtozi-szoros körül. ­BUDAPEST, január 22. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Az odobesci hegységben visszavertünk ellenséges fel­derítő csapatoikat. Volhín'ában, Mtelfticától keletre a brümű nyolcadik számú gyalog­ezred osztagai meglepő támadással benyo­multak az oroszok árkaiba és egy tisztet, ? 09 főnyi legénységet, egy gépfegyvert és egy aknavetőt szállítottak be. Jól irányzott 'gyutűzünk az ellenségnek nagy és véres veszteséget okozott. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, január 22. A nagy főhadi­szállás jelenti: Lipót bajor herceg vezér­Clemenceau akciója Briand ellen. — A franciák aggódnak Sarrail expe­díciójának sorsa miait. — Genf, január 22. Glemenceaunak Briand elleni akciója egyre komolyabb jelleget ölt. Clemenceau azzal vádolja Briand-t, hogy elmulasztotta kötelességét teljesíteni a nem­zettel szemben. Ugy ihirlik, Clemenceau azért avatkozott a szalonikii expedíció kér­désiéibe, mert Sarrail értesítette, hogy jelen­legi haderejével a központi hatalmak eset­leges támadásával szemben képtelen a vé­dekezésre. Zürich, január 22. A párisi lapokból ki­tűnik, 'hogy Franciaországban nagy az ag­godalom Sarrail expedíciójának sorsa miatt. A hadsereg demoralizálódott. A legsúlyo­sabb fegyelemsértések napirenden vannak, A katonák civakodnak és csak kíméletlen büntetéssel lehet féken tartani őket. Sarrail rendes csapatokkal való sürgős megerösité­tését követeli. Meghiusult ellenséges előretörés a macedóniai fronton. BUDAPEST, január 22. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Ochranától dél­re csapataink tegnapelőtt meghiúsítottak egy ellenséges előretörést. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, január 22. A nagy főhadi­szállás jelenti: Macedón arcvonal: Szórvá­nyos felderítő összecsapásokon kivül nincs különös jelenteni való. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) tábornagy harcvonala: Friedrlchstadíól nyu­gatra visszavertünk éjjel támadó orosz por­tyázó különítményeket. József főherceg vezérezredes harcvo­nala: A Keleti-Kárpátokban több helyen előtéri harcokra került a sor, amelyek ránk nézve kedvezően folytak le. Az ojtozi völgy­től északra a kölcsönös tüzérségi tevékeny­ség időnkint élénk volt. Mackensen vezértábornagy hadcsoport, ja: Pancíutól nyugatra egy ellenséges szá­zad megtámadta Putna melletti biztosító csapatalinkat, die visszavertük. LUDENDORFF, első föszállásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Visszavert aogul támadás a nyugati harctéren. BERLIN, január 22. A nagy főhadi­szállás jelenti: Leusnél kézigránátharcbau visszavertünk egy gyengébb angol táma­dást. Bezdiívaimiál, Pont a Monsontól ke­letre, felderítő osztagaink az ellenség árkai­ba intézett rövid előretöréseikből több fran­cia foglyot és egy gépfegyvert hoztak vissza LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az olasz harctéren nincs újság. (BUDAPEST, január 22. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Olasz harctér: A helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Tistenöt millió értékű hadianya­got zsákmányolt a Möve Bécs, január 22. A Neue Freie Presse jelenti: Az uj Möwe által zsákmányolt hadi anyag értékét 15 (millió koronára becsülik. Angliát minden esetre legérzékenyebben sújtja a gabonaveszteség, amelyet az uj Möwe okozott neki. Hatvanezer métermázsa gabonát és húszezer métermázsa lisztet zsákmányolt a feltartóztatott hajókról az uj Möwe. Ebből a gabona- és lisztmennyiség­ből London kenyér- és liszt sz ii k sé gle tét egy hétig el lehetett volna látni. Genf, január 22. A Petit Párisién jelen­tése szerint az amerikai biztositó társasá­gok az uj Möwe működése következtében eddig mintegy 10 millió dollár kárt szen­vedtek. A biztosítási dijak emelkednek. Stockholm, janpár 22. A washingtoni angol konzul jelenti, hogy a Yarrowdale személyzete között három amerikai polgár is volt.

Next

/
Thumbnails
Contents