Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-19 / 14. szám

hmh ppümh _ DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1917. január 19. Hattyúdal. A rcímán parlament tudvalévőleg ta­nácskozásra ült össze Jasi'ban. A parlamen­tet Ferdinánd király trónbeszéddel nyitotta meg. A válaszfelirati vita alkalmáVal első­nek Bratfamu szólalt fel, aki frázisoktól hem­zsegő beszédében kijelentette, ihogy ia román népnek nincs szégyenkezni Valója vereséige­ért, mert a roimán hadsereg tovább küzd a nemzeti ideálokért. Még azt is mondotta Bratíamu, bogy ha nem lenne biztos a vég­ső győzelemben, akkor is fölemelt fővel vállalná a felelősséget Románia beavatko­zásáért, ímert ennek tulaj donitható, hogy egész Európa kénytelen elismerni Romániá­nak jogát Erdélyihez. Tace Joniescu sem maradhatott némán. A nagy román 'vezér­férfíu színpadi pózzal jelentette iki, 'hogy hosszú politikai szereplését hajlandó kitö­rölni emlékezetéiből, csak az utolsó két esz­tendőt <n-etm, amely idő alatt a háiboru mel­lett agitált, mert a mostani nemzedéknek kell szenvedéseivel megváltania a román népnek nagy jövőjét. Igy szónokoltak Jasi'ban a román nép­nek vezérei, akik nemzetük végórájának közeledtét érzik. Pasics, a szerb (miniszter­elnök is igy beszélt a szkupstinának emlé­kezetes ülésén, amikor Szerbia télies össze­omlása előtt <a legszebb .halál jövőjét emle­gette. Azóta Pasics és a szkupstina jmár régen lekerült a szereplés színteréről. Bra­tianu és Taoe Jonesou még szónokol, Ferdi­nánd király beszéddel fogadja ,a képviselő­ház küldöttségét. A 'nagy réJmhlet és pánik miatt a roimán parlament tanácskozását hir­telen félbe kellett szakítani, A lakosság riad­tan menekül az Oroszország felé vezető országutakon, de Ferdinánd királv szónok­latot tart a szent ügyről és a nehláz'küzde­lemről, amelyet siker fog koronázni. A ro­mán parlament küldöttségét biztosította Ferdinánd király, hogy a végleges győze­lemről ,mélyen meg van győződve, mert a román hadsereg együtt harcol a szövetsé­gesek hős hadaival. Hát ezért; ezt jó volt hangsúlyozni és Ferdinánd ,királv nem is mulasztotta el. Bezzeg, Wa a vitéz román csapatok mlég Erdély földjén állanának, mi­lyen másként hangzott volna ez a beszéd! Az utolsó mondat el is maradt volna és nagy szerénységében azt mondta volna Fer­dinánd király, hogy a .szövetségesek meg lehetnek győződve a végső győzelemről, mert mellettük áll la hős román (hadsereg. Hiszen azért vártak a beavatkozással szá­mító ravaszsággal, hogy ezt mondhassák. Hogy a nagy román hadsereg .hozza meg az antant számóra a végső győzelmet. És ak­kor az antant esengett volna a hatajmas Románia kegyeiért! Milyen szép, de 'buta álom volt mindez? iMost menekülőik raja riasztja föl ,a bűnhődő országot és Ferdinánd Mrály már csak abban bizik, hogy hadsere­ge egvütt harcol a szövetségesek hős hadai­val. Mintha azt mondotta volna: ne féljetek, a román hadsereget leverték ugyan, de az antant hadai megvédelmeznek benneteket. Szomorú vigasztaláis ez azoknak, 'akik kegyeket akartak osztogatni szövetsége­seiknek és most életük megmeintéseért kell könyörögniöik. De a szavaknak nagy alkal­mazkodási képességük van. Az eseménye­ken változtatni nem lehet, azt a beszédet azonban, amelyet Ferdinánd királv Románia beavatkozása előtt bizonyára egészen más­ként (gondolt el, a helyzethez illőre lehetett szabni. Ferdinánd király tehát szövetsége­seiben bizik, ,akik Románia beavatkozásától retmélték a végleges (győzelmet. Az antant­nak ép az a baja, ihogy egyik „sem a saját erejében bizik, mindegyik a szövetséges tár­sától vár .segítséget, a Vállalt feladatot pe­dig egyik 'sem tudja elvégezni. Telhermen­t'esitő offenzívaikkal kísérleteznek, ami tulaj­donkép mindannyiukra állandó teher. Most Románia is ily tehermentesitő offenzívára szorult, tmínt jóval előbb Szerbia, nagyon sokszor Franciaország, nemrégibein Olasz­ország lés ne,m egyszer maga Oroszország is. Végeredményben azitán mindegyikőjük segítségre szorul és zavarukban, kétségbe­esett dühökben .a még .semleges államok tá­mogatását erőszakolják ki megmentésükre. De vájjon van-e még semleges állani, ame­lyik vállalkoznék erre az áldatlan szerepre és kedve lenne ahhoz, hogy osztozzék Bel­gium, Szerbia, Montenegró és .Románia sor­sálban, amelynek királya rövidesen szintén azoknak a szövetséges társainak .sorába lép. akik .abbén a (háborúban országukat elvesz­tették és akik, mint ő, ugyancsak az antant hős 'hadaitól várják a végleges győzelmet. •sas9e»ezaasb>b Anglia jegyzéke Wilsonhoz, — Egyet ért abban, hogy hamarosan békét kell kötni. Rotterdam, január 18. Balfour külügy­miniszter a washingtoni angol követséget táviratban megkérte, hogy a távirat szöve­gét .adja át az Egyesült Államok kormányá­nak. Az antant Wilsonhoz intézett jegyzé­kének függelékéül tekinthető ez a távirat, amelyben Balfour kifejti, hogy Anglia telje­sen egyetért abban, hogy hamarosan békét és tartós békét kell kötni, de Wilosn nem közölte azokat a feltételeket, amelyek alatt ilyen béke létrejöhetne. Az angol 'kormány Wilson ideájával teljesen egyetért, de meg van győződve arról, hogy a béke tartóssága nagyimértlékben annak karakterétől függ. — Világos, — mondja Balfour, — ha a mostani háborút előidéző okokat keressük, a'zo'kat Csak Németország háborús felszere­lésében találjuk -meg. Ennek a karos tény­nek részben azzal lehet útját vágni, ha Európa térképét megváltoztatjuk. Azt is mondták, hogy Törökországnak Európából való elüzetése ellenkezik a/ antant nemze­tiségi elvével. Most azonban, amikor Tö­Munkában a német tengeralattjárók a dél­amerikai vizeken. — 40.000 tonna antant-hajót süiyesz­tettek cl. — London, január 18. 'A tengernagyi hiva­tal közli: Bizonyos idő óta abban a föltevés­ben voltunk, bogy a következő kereskedelmi hajók, amelyek már régen esedékesek voltak, német tenger a i at tj árókmak áldozatul estek. Angol hajók: 'Drcimalst, Radnorshire, Mi­nieh, Netherby Hall, Mount Temple, Kinn George, Voltaire. Francia hajók: Georgie, Nanes és Antiens. Pcrnabuooóbál végleges jelenlés érkezett róla, bogy föltevésünk alapos volt. Január 15-én este a Húson Maru nevü japán gőzös Pernabucco magasságába érkezett néhány elveszet hajó kapitányával és 237 emberével Hajóikat december 12-ike és január 12-ike között sülyeszteúték el. Azonkívül a St. Teodo­re nevü gőzöst ós a Yarowdate nevü gőzöst is lefoglalták és körülbelül 400, más elsii­lyesztetá hajókról való emberrel együtt to­vább küldték. E két hajó útjáról semmi (kir. (M. T. I.) i(A Dramat ist 5415 tonnás liverpooli, a Radnomhire 4303 tonnás londoni, 'a Minich 2890 tonnás londoni, a Mount Temple 9792 tonnás liverpooli, a King George 3852 tonnás glasgowi, a Georgie 6869 tormás havrei, a Voltaire 8818 tonnás liverpooli. A Nantes és Amiens neve nem fordul elő .a Lloyd-jegy­zék ben. A két utóbi hajótól eltekintve tehát 36497 antant-tonna veszett .el; vagyis ezek beszámításával körülbelül 40.000 tonnára le­helő az antant vesztesége. rökország a kulturniemzeték ellen fordul, okvetlenül ragaszkodni kell a török biroda­lom kiszorításához. A spanyol király - béke­hírnök. Zürich, január 18. A párisi Exceüsior jelenti Madridiból: Politikai körökben nagy feltűnést keltett az a beszéd, amelyeit Dato, volt spanyol miniszterelnök mondott a kon­zervativek által tiszteletére rendezett lako­mán. Dato többek közt ezt mondta: — Valami többé, vagy keviésbé távoli napon királyunk nagy tekintélyt fog magá­nak szerezni, amennyiben az emberi nem üdvére béketór nőikként fog szerepelni. Tá­mogassa az ég a királyt nemes és hazafias tervében. > Az Excelsior hozzáfűzi tudósításához, hogy Dato tartózkodó magatartásáról isme­retes és hogy ezen. szavainak épen ezért nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Caillaux fellépése az angol háboruspárti sajtó eüen. Genf, január 18. A Humanité irja: 'Cail­laux .levelet intézett lord No.rtholiff.ehoz, ele a levelet a 'lapok nem adták ki. A Humanité közli a levelet is, .melyben Caillaux az angol háboruspárt egyik vezérének ezt irja: ' — Milyen joggal beszél ön Franciaország nevében? Talán már elfelejtette, 'hogy miket irt a Daily Mail-ban 1899 december - 9-én, amikor önt még Harmswor thnak hívták? Azt írta, begy „a franciák John Bulinak leggyülöletesebb ellenségei és bogy 'Anglia hosszú ideig habozott, hogy Németország vagy Franciaország mellé álljon-e? Anglia mindig 1respektálta a német jellemet, mig a franciát rendszerint, már szokásához Mven is meg vetette. Megelégeltük Franciaországot, amelynek sem elég bátorsága, sem politikai szellelme, érettsége nincs." Megfeledkezett-e róla, bogy egy belga diplomata miket irt önről? Ha .megfeledkezett, emlékezetébe idé­zem: „ezeknek az olcsón ' meg vesztegethető lapoknak a kiadója az ország hazug szelle­mét tükrözi vissza." A levél! óriási feltűnést keltett mindenfelé. Szocialisták Caillaux mellett. Genf, január 18. A francia radikális szo­cialista kamarai csoport Caillauxot, aki most Olaszországban állítólag békeagitáciét foly­tat, újra 'meg akarja ^választani a párt elnök­ségébe.

Next

/
Thumbnails
Contents