Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-19 / 14. szám

hmh ppümh _ DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1917. január 19. Hattyúdal. A rcímán parlament tudvalévőleg tanácskozásra ült össze Jasi'ban. A parlamentet Ferdinánd király trónbeszéddel nyitotta meg. A válaszfelirati vita alkalmáVal elsőnek Bratfamu szólalt fel, aki frázisoktól hemzsegő beszédében kijelentette, ihogy ia román népnek nincs szégyenkezni Valója vereséigeért, mert a roimán hadsereg tovább küzd a nemzeti ideálokért. Még azt is mondotta Bratíamu, bogy ha nem lenne biztos a végső győzelemben, akkor is fölemelt fővel vállalná a felelősséget Románia beavatkozásáért, ímert ennek tulaj donitható, hogy egész Európa kénytelen elismerni Romániának jogát Erdélyihez. Tace Joniescu sem maradhatott némán. A nagy román 'vezérférfíu színpadi pózzal jelentette iki, 'hogy hosszú politikai szereplését hajlandó kitörölni emlékezetéiből, csak az utolsó két esztendőt <n-etm, amely idő alatt a háiboru mellett agitált, mert a mostani nemzedéknek kell szenvedéseivel megváltania a román népnek nagy jövőjét. Igy szónokoltak Jasi'ban a román népnek vezérei, akik nemzetük végórájának közeledtét érzik. Pasics, a szerb (miniszterelnök is igy beszélt a szkupstinának emlékezetes ülésén, amikor Szerbia télies összeomlása előtt <a legszebb .halál jövőjét emlegette. Azóta Pasics és a szkupstina jmár régen lekerült a szereplés színteréről. Bratianu és Taoe Jonesou még szónokol, Ferdinánd király beszéddel fogadja ,a képviselőház küldöttségét. A 'nagy réJmhlet és pánik miatt a roimán parlament tanácskozását hirtelen félbe kellett szakítani, A lakosság riadtan menekül az Oroszország felé vezető országutakon, de Ferdinánd királv szónoklatot tart a szent ügyről és a nehláz'küzdelemről, amelyet siker fog koronázni. A román parlament küldöttségét biztosította Ferdinánd király, hogy a végleges győzelemről ,mélyen meg van győződve, mert a román hadsereg együtt harcol a szövetségesek hős hadaival. Hát ezért; ezt jó volt hangsúlyozni és Ferdinánd ,királv nem is mulasztotta el. Bezzeg, Wa a vitéz román csapatok mlég Erdély földjén állanának, milyen másként hangzott volna ez a beszéd! Az utolsó mondat el is maradt volna és nagy szerénységében azt mondta volna Ferdinánd király, hogy a .szövetségesek meg lehetnek győződve a végső győzelemről, mert mellettük áll la hős román (hadsereg. Hiszen azért vártak a beavatkozással számító ravaszsággal, hogy ezt mondhassák. Hogy a nagy román hadsereg .hozza meg az antant számóra a végső győzelmet. És akkor az antant esengett volna a hatajmas Románia kegyeiért! Milyen szép, de 'buta álom volt mindez? iMost menekülőik raja riasztja föl ,a bűnhődő országot és Ferdinánd Mrály már csak abban bizik, hogy hadserege egvütt harcol a szövetségesek hős hadaival. Mintha azt mondotta volna: ne féljetek, a román hadsereget leverték ugyan, de az antant hadai megvédelmeznek benneteket. Szomorú vigasztaláis ez azoknak, 'akik kegyeket akartak osztogatni szövetségeseiknek és most életük megmeintéseért kell könyörögniöik. De a szavaknak nagy alkalmazkodási képességük van. Az eseményeken változtatni nem lehet, azt a beszédet azonban, amelyet Ferdinánd királv Románia beavatkozása előtt bizonyára egészen másként (gondolt el, a helyzethez illőre lehetett szabni. Ferdinánd király tehát szövetségeseiben bizik, ,akik Románia beavatkozásától retmélték a végleges (győzelmet. Az antantnak ép az a baja, ihogy egyik „sem a saját erejében bizik, mindegyik a szövetséges társától vár .segítséget, a Vállalt feladatot pedig egyik 'sem tudja elvégezni. Telherment'esitő offenzívaikkal kísérleteznek, ami tulajdonkép mindannyiukra állandó teher. Most Románia is ily tehermentesitő offenzívára szorult, tmínt jóval előbb Szerbia, nagyon sokszor Franciaország, nemrégibein Olaszország lés ne,m egyszer maga Oroszország is. Végeredményben azitán mindegyikőjük segítségre szorul és zavarukban, kétségbeesett dühökben .a még .semleges államok támogatását erőszakolják ki megmentésükre. De vájjon van-e még semleges állani, amelyik vállalkoznék erre az áldatlan szerepre és kedve lenne ahhoz, hogy osztozzék Belgium, Szerbia, Montenegró és .Románia sorsálban, amelynek királya rövidesen szintén azoknak a szövetséges társainak .sorába lép. akik .abbén a (háborúban országukat elvesztették és akik, mint ő, ugyancsak az antant hős 'hadaitól várják a végleges győzelmet. •sas9e»ezaasb>b Anglia jegyzéke Wilsonhoz, — Egyet ért abban, hogy hamarosan békét kell kötni. Rotterdam, január 18. Balfour külügyminiszter a washingtoni angol követséget táviratban megkérte, hogy a távirat szövegét .adja át az Egyesült Államok kormányának. Az antant Wilsonhoz intézett jegyzékének függelékéül tekinthető ez a távirat, amelyben Balfour kifejti, hogy Anglia teljesen egyetért abban, hogy hamarosan békét és tartós békét kell kötni, de Wilosn nem közölte azokat a feltételeket, amelyek alatt ilyen béke létrejöhetne. Az angol 'kormány Wilson ideájával teljesen egyetért, de meg van győződve arról, hogy a béke tartóssága nagyimértlékben annak karakterétől függ. — Világos, — mondja Balfour, — ha a mostani háborút előidéző okokat keressük, a'zo'kat Csak Németország háborús felszerelésében találjuk -meg. Ennek a karos ténynek részben azzal lehet útját vágni, ha Európa térképét megváltoztatjuk. Azt is mondták, hogy Törökországnak Európából való elüzetése ellenkezik a/ antant nemzetiségi elvével. Most azonban, amikor TöMunkában a német tengeralattjárók a délamerikai vizeken. — 40.000 tonna antant-hajót süiyesztettek cl. — London, január 18. 'A tengernagyi hivatal közli: Bizonyos idő óta abban a föltevésben voltunk, bogy a következő kereskedelmi hajók, amelyek már régen esedékesek voltak, német tenger a i at tj árókmak áldozatul estek. Angol hajók: 'Drcimalst, Radnorshire, Minieh, Netherby Hall, Mount Temple, Kinn George, Voltaire. Francia hajók: Georgie, Nanes és Antiens. Pcrnabuooóbál végleges jelenlés érkezett róla, bogy föltevésünk alapos volt. Január 15-én este a Húson Maru nevü japán gőzös Pernabucco magasságába érkezett néhány elveszet hajó kapitányával és 237 emberével Hajóikat december 12-ike és január 12-ike között sülyeszteúték el. Azonkívül a St. Teodore nevü gőzöst ós a Yarowdate nevü gőzöst is lefoglalták és körülbelül 400, más elsiilyesztetá hajókról való emberrel együtt tovább küldték. E két hajó útjáról semmi (kir. (M. T. I.) i(A Dramat ist 5415 tonnás liverpooli, a Radnomhire 4303 tonnás londoni, 'a Minich 2890 tonnás londoni, a Mount Temple 9792 tonnás liverpooli, a King George 3852 tonnás glasgowi, a Georgie 6869 tormás havrei, a Voltaire 8818 tonnás liverpooli. A Nantes és Amiens neve nem fordul elő .a Lloyd-jegyzék ben. A két utóbi hajótól eltekintve tehát 36497 antant-tonna veszett .el; vagyis ezek beszámításával körülbelül 40.000 tonnára lehelő az antant vesztesége. rökország a kulturniemzeték ellen fordul, okvetlenül ragaszkodni kell a török birodalom kiszorításához. A spanyol király - békehírnök. Zürich, január 18. A párisi Exceüsior jelenti Madridiból: Politikai körökben nagy feltűnést keltett az a beszéd, amelyeit Dato, volt spanyol miniszterelnök mondott a konzervativek által tiszteletére rendezett lakomán. Dato többek közt ezt mondta: — Valami többé, vagy keviésbé távoli napon királyunk nagy tekintélyt fog magának szerezni, amennyiben az emberi nem üdvére béketór nőikként fog szerepelni. Támogassa az ég a királyt nemes és hazafias tervében. > Az Excelsior hozzáfűzi tudósításához, hogy Dato tartózkodó magatartásáról ismeretes és hogy ezen. szavainak épen ezért nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Caillaux fellépése az angol háboruspárti sajtó eüen. Genf, január 18. A Humanité irja: 'Caillaux .levelet intézett lord No.rtholiff.ehoz, ele a levelet a 'lapok nem adták ki. A Humanité közli a levelet is, .melyben Caillaux az angol háboruspárt egyik vezérének ezt irja: ' — Milyen joggal beszél ön Franciaország nevében? Talán már elfelejtette, 'hogy miket irt a Daily Mail-ban 1899 december - 9-én, amikor önt még Harmswor thnak hívták? Azt írta, begy „a franciák John Bulinak leggyülöletesebb ellenségei és bogy 'Anglia hosszú ideig habozott, hogy Németország vagy Franciaország mellé álljon-e? Anglia mindig 1respektálta a német jellemet, mig a franciát rendszerint, már szokásához Mven is meg vetette. Megelégeltük Franciaországot, amelynek sem elég bátorsága, sem politikai szellelme, érettsége nincs." Megfeledkezett-e róla, bogy egy belga diplomata miket irt önről? Ha .megfeledkezett, emlékezetébe idézem: „ezeknek az olcsón ' meg vesztegethető lapoknak a kiadója az ország hazug szellemét tükrözi vissza." A levél! óriási feltűnést keltett mindenfelé. Szocialisták Caillaux mellett. Genf, január 18. A francia radikális szocialista kamarai csoport Caillauxot, aki most Olaszországban állítólag békeagitáciét folytat, újra 'meg akarja ^választani a párt elnökségébe.