Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-08 / 290. szám

Szegőd, 1916. december 8. DÉLMAGYAKOKSÍÜÁii A megvert románok kelet leié vonulnak vissza. 9100 ujabb foglyot ejtettünk, — Sikeres harcaink az orosz fronton. BUDAPEST, december 7. (Közli a mi- I Bukaresttől délre indított orosz támadások niszterelnöki sajtóosztály.) Az oláh síkságon előnyomuló szövetséges haderők tegnap elfoglalták Bukarestet és Ploestit. Osztrákmagyar csapatok hatalmukba kerítették Campináí és Szinajától délre üldözik az ellenséget. Falkenhayn tábornok szövetséges haderői tegnap 106 román tisztet és 9100 fónyi legénységet szállítottak be. A Kárpátokban az orosz nyomás jelentékenyen csökkent. Csak a Trotus-völgytől északra és Dornavatránál került gyengébb orosz előretörésekre a sor, amelyeket simán viszszavertünik. Terstyánszky vezérezredes hadseregénél bécsi landwehír és német osztagok áttörve az orosz tábori örsvonalat, egészen az ellenséges főhadállásíg nyomultak előre és öt orosz ellentámadás kivédése •dán 40 fogollyal, továbbá 3 géppuskából és egy aknavetőből álló zsákmánnyal tértek vissza. A Romániában elért sikerek révén december 6-ika szembetűnően a leggyalázatosabb árulás megtorlásának napjává lett. Fényes diadalok során jutottak el a szövetségesek Románia szivébe, a világháború kitörése óta immár 4-ik ellenséges fővárost hódítottuk meg. Ausztria-Magyarország hadereje büszkén tekinthet azokra a csapatokra, melyeknek a német-bolgár és török haderőkkel vetélkedve részük van: a leg fitalabb ellenségünkkel szemben kivívott dicső tettekben, a gyorsan összeszedett osztagokra, amelyek a román háború kezdete alkalmával Erdélyben az első lökésl felfogták, hegyi danidárainkra, amelyek az erdélyi atpesekben a legnehezebb feladatokat megoldották, azokra a csapatokra, amelyek az Oláhországban Indított offenzívában részt vettek; de büszke lehet egyúttal Erdély kelet részének és az Erdős-Kárpáfoknák vitéz védőire, akiknek ellenállásán minden orosz roham szétzúzódott; kiválóknak bizonyult albumai utászainkra, alkik a történelem egyik legnagyobb hadi technikai teljesítményét vitték véghez; tüzérségünkre és a dunai flottilára, amely legutóbb a elhárítása alkalmából újból kitűnt. Mindannyian méltók hálánikra. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, december 7. A nagy főhadiszállás jelenti: Lipót bajor herceg vezértábornagy arcvonala: Lucktől nyugatra a Luga mentén német és osztrák-magyar osztagok benyomultak egy orosz tábori örsáílásba; a negyven főből álló legénységet elfogták. Éjszaka öt támadás ellenében megtartottuk az állást. Járőreink Zalos.eetöl és Tarnopoltól nyugatra is 19, illetőleg 20 foglyot szállították be visszatérésük alkalmával az orosz vonalak elfoglalt részéből. József főherceg vezérezredes arcvonala: Az Erdős-Kárpátokban és Moldovának határhegyein, időnként fokozódott tii térségi tüz és előtéri csatározások. Ezekből Dornavatrától északra és a Trotosul-völgyben orosz támadások fejlődtek ki, amelyeket visszavertünk. Mackensen vezértábornagy kódcsoportja: Hatalmas siker koronázta tegnap azt az erőfeszítést és azokat a harcokat, melyekben Mackensen vezértábornagyunk és a céltudatosan vezetett 9-ik és dunai hadsereg csapatai a román ellenséget és a segítségül hozott orosz erősítéseket gyors csapásokkal leverték. A vezér ós csapatai el nyerték a „győző" jutalmát. Bukarest az antant-politika ezidöszerinti utolsó áldozatának fővárosa, Ploesti, Campina és Szinaja birtokunkban, a megvert ellenség pedig az egész arcvonalon kelet felé visszavonul. Az előre rohanó csoport harci vitézsége és rendíthetetlen győzelmi akarata leküzdötte az tsjból és újból ráhárult erőfeszítéseket. Német főerők mellett a vitéz osztrák-magyar, bolgár és török csapatok fényes teljesítmenyre tekinthetnek vissza. A 9-ik hadsereg tegnapról jelenti, hogy 106 tisztet és 9100 főnyi legénységet fogott el. A hadmüveletek és harcok tovább folynak. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A 304-es magaslatot ismét elfoglalták a németek. BERLIN, december 7. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: A Miaas nyugati partján a westfáliai 16. számú gyalogezrednek osztagai, a "Vári harcokból ismert 304-es magaslaton, Malacourttól keletre, tüzérségi előkészítés után betörtek a francia árkokba és a magaslat kúpját birtokukba vették. 5 tisztet és Í90 főnyi legénységet szállították be. Ro ihamcsapatainik a Mort Homme-on levő el fenséges vonalak ellen intézett előretörés bői 11 foglyot hoztak magukkal. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Repülőink sikeres támadása olasz repülő-állomás ellen. BUDAPEST, december 7. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Egyik tengerészeti repülörajunk december 6-án a belignai rópüiöállomásra és a Sdobba-ütegre a 'ködös időjárás dacára igen sikeresen dobott bambákat. Három hangárt telibe találtak. Valamennyi repülőgépünk, heves elhárító tüzelés dacára, sértetlenül tért vissza. HAJÓH/ADPARANCSNOKSÁO. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály) Bratianu mái* nem táplál hamis illúziókat. A berlini Germánia stockholmi levelezője részletesebb jelentést küldött lapjának arról a beszélgetésről, amelyet nemrégen Braticmu folytatott az Odeszki Vjedomoszti úiiön tudósítójával. Bratianu, aki Románia sorsáért a felelősséget másokra iparkodik áthárítani, a többi közt ezt mondta: A román kormánynak szemére vetik, hogy készületlenül kezdte meg a háborút. Ez a szemrehányás jogosulatlan. Mi eléggé föl voltunk készülve a háborúra, de természetesen abban a hitben, hogy a mi beavatkozásunk a háború végső fejezetét fogja jelenteni. Hosszú háborúra, egyáltalán tél: hadjáratra nem számítottunk és ebben a véleményünkben szövetségestársaink is megerősítettek bennünket. Oroszország a leghatározottabban biztosított bennünket arról, hogy sem Németország, sem Ausztria és Magyarország nem képes már semmiféle támadásra. Azt mondták nekünk, hogy a háborút azonnal szinte teljesen védtelen országba vihetjük át. Az angol és francia kormány sürgősen azt ajánlotta nekünk, hogy augusztus végén kezdjük meg a háborút. Határozottan állították, hogy a Somme mellett folyó csata energikus folytatásával minden meglévő német erőt le fognak kötni, ugy bogy Németország az osztrákoknak egyáltalán nem tud emhtésremléltó segitséget küldeni. Ezek a biztosítások és Ígérgetések megtévesztettek bennünket. Azt hittük, bogy kimerült ellenséggel lesz dolgunk és e helyett rettenetes és erős ellenségre akadtunk. A középponti hatalmak irtózatos erőkifejtlése i eglepte az egész világot. Soha senki sem hitte volna, hogy ezek az államok még ekkora csapásokat tudnak osztogatni. Romána most áldozata azoknak a hamis ilhiziók• íak, amelyekben a mi szövetségeseink éltek. A tudósitó ama megjegyzésére, bogy Románia szerencsétlensége bizonyára csak itmeneti dolog, Bratianu igy felelt: A mostani 'helyzetet illetőleg nem élek hamis optimizmusban. Legjobb, ha az ember olyannak látja a helyzetet, aminő valóban cs nagy könnyelműség lenne, ha elzárkózunk ama lehetőség elől, hogy -a helyzet Romániára nézve meg is rosszabbodlhatik. A mikor a rnult év őszén a németek és az oszi rákok ágyúi közös támadással 'Belgrádot bombázták, sem Párisban, sem Londonban, sem Pétervárott, sem Rómában nem hitték, hogy kilenc héttel később egész Szerbia és Montenegró és Albánia nagyobb része is mostani ellenségeink kezében lesz. Akkor is lekicsinyelték a központi hatalmak erejét. A német hadigépezetet nem tóhet utolérni ama képességében^ hogy mindegyre ujabb hadseregeket tud előteremteni. Eddig még sohasem késett el, mindig idejében érkezett arra, hogy a bizakodó ellenséget szétzúzza. Sajnálni való, hogy a nagyhatalmak Angolország, Franciaország, Oroszország, Olaszország egyetlen egy esetben sem tudták kisebb barátaikat és híveiket a szerencsétlenségtől megvédeni. Szövetségeseink legjobb akaratát a tervek megvalósítására a németek mindig idejében meg tudták akadályozni.