Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-31 / 311. szám

I «s 8 iimímyaáörséiáfested, 1016. (kítaw ü. A gyermekmunka védelme. A világháború összes rombolása emberben, anyagban egyaránt a gyermekre száll. A gyermek érzi leginkább a nyomort, a szenvedést, az éhezést, a nélkülözést, a háború összes terlheit a gyermek viseli. A gyermek, aki ma a felnőttek módjára kiveszi részét © nehéz, haircos-iklüzdelmü napákból, sőt talán még többet ad, mint a felnőtt ember, mert emberi életének legszebb tavasza: a gyermekkora ég, pusztul, vesz el a háború vérködében. A gyermekmunka kihasználása Magyarország gazdaság-társadalmi termelésében sokkal hatalmasabb arányú, mint általában hinnők. Elterjedéséről az 1900. évi népszámlálás és az 1906-os üzemstatisztika adiatai nyújtanak némi felvilágosítást. A népszámlálás adatai szerint 1900-ban Magyarország területén 498 ezer 7—14 éves korban levő gyermek állott a nemzeti termelés szolgálatában. Foglalkozási főosztályok szerint a 14 éven aluli gyermekek a következő kereseti ágakban oszlanak meg: szám szer int %-ban őstermelés 350.152 70.4 Bányászat 2.116 0.4 ipar 03.333 12.7 Kereskedelem 9.067 1.8 Közlekedés 1.112 0.2 Napszámos 9.203 1.9 Házi cselédeik 59.908 12.0 Egyéb foglalkozásbfcliek 3.007 0.6 497.798 100.— A mezőgabdaság, amint látjuk, nemcsak abszolút, hanem relatív véve is ,a legtöbb gyermeket foglalkoztatja, ami természetes, tekintve, hogy ,az ország lakosságának túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik. Azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom — sajnos, statisztikánk nincs — hogy a gyermekmunkások száma a háború évei alatt több millára emelkedett Magyarországon. Igen nagy lehet azoknak a gyormiékekinek a száma is, akiík a rendes iskoláztatás mellett az óv és a nap bizonyos időszakában hosszabb vagy rövidebb ideig alkalmaztattak valamely mezőgazdasági munkára. Az 1906-ban felvett üzemstatisztika az ifjú munkásaknak a gyári üzemekben való foglalkoztatásáról — oly üzemekben, amelyeik busznál több munkást foglalkoztatnak, vagy amelyekben motorikus erővel hajtott gépek dolgoznak — a következő képet nyújtja: 14 éven aluli gyermek 2620 14—15 évesek 14336 16—17 évesek a különféle iparágakban 2533 lEz a szám sem tárja fel azonban a valót, amennyiben sokkal nagyobb a gyáriparban foglalkoztatott gyermekek száma, mint itt látjuk. iSok helyütt ugyanis a munkás egész családja a gyárban tartózkodik, (kőanyag, üvegipar stb.) és az üzemszámlálásnál nem lőhet megállapítani, melyik családtag végez keresőmunkát, melyik nem. Egyébként ate ipari gyermekmunka súlypontja Magyarországon nem is a gyárüzemekben, hanem a kisiparban van. A kisipart szorongatja a tő ke, amelynek konkurrenciájáíól ugy akar megmenekedni, Ihogy sok ingyen munkaerőt, illetve tanoncot tart. Az egyes iparágakban a népszámlálás adatai szerint 16 éven aluli munkás és tanonc 130.926 volt 1906-ban. A mezőgazdasággal kapcsolatos munkáknál a gyermeki, munkaerőt mindig alkalmazták könnyebb, kisegítő szolgálatokra (pásztorkodás, hernyózás, fagaly-hordás, csutka verés, aeatolás, könnyebb béres és kocsiszolgálat). A sociologusok leginkább azért tiltakoztak a mezőgazdasági gyermekmunka ellen, mert igen korai felkeléssel kapesola tos, a munkaidő nincs szabályozva és előfordulhat, Ihogy a gyermek foglalkoztatásának körülményei kedvezőtlen hatást gyakorolnak erkölcsi és szellemi fejlődésére. iMa sokká süggesztőbb a mezőgazdasági gyermekimülcások helyzete. Hiteles adatok igazolják, rogy 1914. és 1915. években megtörtént Magyarországon, liogy 7—8 éves gyermekek <> nyári időszakokban éjfél után keltek feli , és ©eső estig munkában voltak. A gyermek ma tehát nem kisegítő munkát végez a mezőgazdaságban, mint régebben, hanem szántvet, arat, szóval mindazt a munkát a gyermek végzi, -amit eddig a felnőttek. Az ipari gyermekmunkát az 1884. évi XVII. t.-c. szabályozza. Az ipar fel ügyelők jelentései .azonban évről-évre arról panaszkodnak., liogy a törvény rendelkezései esak papiroson vannak meg, azokat lelkiismeretesen nem tartják be, amit a sok kivételes intézkedés, melyet a törvény tartalmaz, igen megkönnyit. A háborúval kapcsolatos kivételes rendelkezéseik természetesen még kedve-, zőbb alkalmat nyújtottak a gyermekmunkával való túlkapásokra. 60—70 fillér és 1 korona napi munkabérért dolgoznak reggeltől estig a különféle üzemekben egészségtelen levegőjű helyiségekben, sokszor ártalmas rnyagok között a. magyar gyermickmunkások ezhei. kisiparban Az ifjú munkások és tanoncok sorsa, a a lehető legkedvezőtlenebb. A mimika idejüknek soha sincs vége, egészségigyi, táplálkozási, iskolázási s általában soiális viszonyai igen szomorú képet tárnak lénk. Az iparifelügyelet alá tartozó üzemekben, ha.meg is szűnne egykor ez a rettenetes helyzet, a kisiparban mindaddig megmarad, nig a tanonleofthonok felállítása, a teljes ellátással járó tanonctartást meg nem szünteti teljesen. A gyermekmunka kihasználásánál szerepe van a gyermek családi és -egyéni körülményeinek. Gokler Antal temesvári tani tó 1898 és 1899-ben statisztikát készített a tanköteles gyermekek iskolán kívüli foglalkoztatásáról. Az adatokból kitűnt, liogy az iskola 4756 tanulója közül 495 gyermek foglalkozott valamely kereseti ággal, mint mellékfoglalkozással. (vizihordás, tollfosztás, gyermek'dajkálás, színdarabokban közreműködés, minis trálás, harangozás stb.) A statisztikai felvételi megje lent a Közgazdasági Szemle 1899-i évfolyamában. A háború pszichéjében láttuk legelőször íelbukann-i azt a kedvezőtlen soeiális jelenséget, hogy az iskola, támogatja, sőt elősegíti a gyermekek kenyérkereső miunkáját Sok példát lehetne erről felhozni, .de csak a legközelebbit említem. A pesti diákok az idei nyarakat a csepeli tölténygyárban töltötték. A gyár foglalkoztatta őket s a vezetőség soeiális érzékét dicséri az a tény, bogy a munkaidejüket napi öt órában állapították meg. De ez is sok a fejletlen gyermekeknek, akiknek ia nyári szünet pihenésre és fejlődésbeli lehetőségekre van szánva, azonkívül a gyári munka, bármennyire is javítják annak feltételeit, nem felelhet meg a gyermek szervezetének és érzelemvilágának. A védelem eszközei és a jővö utjai világosak. A so-ciál politika jól ismert és sokszor elhangzott- kívánságainak a teljesítése: tökéletesen végrehajtott msunkásvédelern, az iskolakötelezettség kiterjesztése 14 éves korig, gyermekek ipari foglalkoztatása 14 éves korhatárhoz kötve, fiatalkorú munkások maximális munkaidejének törvényes szabályozása, egészségtelen és éjjeli .foglalkoztatásoknak eltiltása, alkalmazásuk kötelező orvosi vizsgálattól tétessék függővé, az ipariéi ügyelet kiterjesztése, az otthoni munka rendezése, női iparfelügyelők alkalmazása, munkásipurifelügyelői intézmény létesítése, egészségügyi őri állások szervezése, a veszélyes iparágak jegyzékének melgállapitása^ stb. szóval mindaz amit a modern társadalompolitika előír. Vásárhelyi Júlia. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 A király házasodik. A király megkoronáz! atása al kai mából díszelőadást hirdetett a szinház és szinre hozta Tóth Kálmánnak A király házasodik cimü vígjátékát. A darab nem nagy igényű alkotás, vékonyka cselekményének kialakulhatását a magán- és párbeszédek bátrál-atják, a konstrukciója is kezdetleges,, csak a kamarában csillog a derű fénye. Ma már csak irodalomtörténeti szempontból tarthat igényt az érdeklődésre és igy is csak akkor, ha az előadásban hozzá tudják adni a zománcot. Ezt bizony nélkülöztük, sőt egyik-másik színjátszónál a szereptudást is. A színpad kiállítása is szegényes olt, kor hűségről perszo ,nem is lelhet beszélni. Néminemű félrevezetési törekvések is mutatkoztak az alakok beállításában. A Docisn.űst és a Magnificnst lakájszerü fekete ruhába bujtatták, de megengedték, hogy a Magnificus karikagyűrűt és tonzurát viseljen. Vagy hogy koucessiókat akartak tenni?.. Lehet. Itt, ahol a rendező nem érti a mesterségét, minden lehetséges. Meddig kísérleteznek még ezzel az emberrel? Amint e sorokból látható, a díszelőadásból esak az előadás maradt meg, disz nélkül. A díszt- a közönség adta hozzá azzal, hogy zsúfolásig megtöltötte a szinliázat. A darab szerepeinek lényegéhez még legközelebb állt Gömöri Vilma az Erzsébet alakjában. Körmendy Kálmán ábrázolta Lajost, mig Kont érzelmének Almásy Endre adott hangot. Malány Antal „vasmegyei gyereket" mutatott Kcpjni Imre,, a darab legértékesebben megformált .alakjában. Vécsey Ilona, Biró Erzsi, Szegő Endre, Szilágyi Aladár, ihász Lajos vettek még részt az előadásban, amely előtt minden invenciót nélkülöző koronázási élőképeket mutattak be. Igen értékes volt az a bevezető beszéd, amit Vézner Károly kegyesrendi tanár tartott. Szépen elgondolt beszédben font koszorút Tóth Kálmán homlokára és magvas gondolatoktól ékes szavakban festette a koronázás jelentőségét. Érdeklődéssel hallgatták és végezetül intenzív, az igazi elismerést bizonyító tar/sokkal honorálták tartalmas előadását. Miisoron kivül Körmendy Kálmán olvasva szavalta el Juhász Gyulának remekbe készült Kqronázás cimü köíeményét. Ez a vers költészettel van teli és foglalatja egy mélyen szántó lélek magyar érzésének és költői megnyilatkozásának. A vers is, de a poéta is megérdemelte volna, liogy ne olvasva, de betanulva mondják el. Olvasni már csak magunk olvassuk. És olvassuk is, elmerülve a szépségeiben, a nagyszerűségében... Farsang. A színházi iroda jelenti: Január 4-én, csütörtökön mutatja be a szinház Molnár Ferenc legújabb színmüvét, a Farsangot. A Molnár-premierek mindenkor művészi eseményszámba mennek. Azt jelentik, bogy a közönség sablon helyett egészen különleges élvezethez jut. Nem a Bernstein-féle technikai zsonglőr ösködéssel hat egy-egy Molnár darab, cselekménye távolról sem kuszált, bonyolódott, azért mindig megragadja a közönséget s lfog<va tartja az első szótól az utolsóig. A Farsang, amely Fedák Sári drámai szereplésével vált nevezetessé, a mult század rokokó-korszakának hangulatába visz vissza. A szegedi bemutatón Kamillát Gömöry Vilma, Miklóst Körmendy Kálmán, a férjet Szeg-hő Endre, Liszkát Dendvai Lola játszák. A bemutató jegyeit mar árusítja a nappali pénztár. (E rovat folyatása a 12-ik oldalon.)