Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-31 / 311. szám

Szeged, 1916. december 31. dfilma q y miosszáö Kéf minta ipari-szövetkezet. (Saját {tudósítónktól.) A i Szövetkezeti Naptár, amelynek megszerkesztésénél bizonyára nem dominálok a szegedi lokális szempontok,, ezen a cimen bennünket közelről érintő cikket közöl. A következőkben bő szemelvényeket közlünk ebből a cikkből, nézzük, mint értékelik egyik, közgazdasági alkotásunkat másutt: Két igen kiváló ipari szövetkezetünkre kívánjuk felhívni a közfigyelmet. Ezek a maguk szakmájukban, de talán általában véve is a legnagyobbak, legerősebbek a magyar ipari szövetkezetek között s nemcsak nálunk jelentenék büszkeségét egy tudatos iparfejlesztési akció igen szép sikerének, hanem másutt, a fejlettebb iparú nagy nemzeteknél is, ahol! a szövetkezeti eszme s az állam iparifejlesztési tevékenysége már régebben hozott becses .gyümölcsöket. iE két szövetkezet egyike a „Szegedi bőripari szövetkezet", másika pedig az „Első szegedi cipő, csizma és papucsipari szövetkezet". A Szegedi bőripari szövetkezet bőranyag beszerző üzletet tart fenn. Tagjainak száma a szegedi cipész, csizmadia, papucsos ós szíjgyártó iparosok köréből 214. Üzletének áruforgalma az 1915. év folyamán 413,895.23 korona értékűt tett s közvetítette a társszövetkezet 4.812:970 korona 07 fillér értékű anyagszükségletének beszerzését is. A borpiacon, mint vásárlló 5,226.865 korona 30 fillér forgalmait bonyolított telhát le, amely forgalom a maga nemében pélckmélküli a® ipari szövetkezetek életéten. Üzletrésztőkéje, hozzászámítva az 1916. évi várható s ezúttal már megbecsülhető gyarapodást is: 70.000 korona körüli. A tartaléktőkéi meghaladják a 80.000 koronát. Évenkint 10000 koronán felüli nyereséget mutat ki, de a tartalékjait előzetesen növeli s a tagoknak a vásárlásuk aiitbiyábicm jieldoitákdny vUsmiéritAspkeb nyújt. A szövetkezet a háború folyamán önálló iparostagjait jelentékeny vállalatokhoz s keresetthez juttatta, háborús jótékony célokra több, mint 10000 koronát áldozott s a hadikölcsön jegyzései is meghaladták a 100.000 koronát. Emellett a szövetkezet már régebben tett egy 5000 koronás alapítványt elszegényedett iparosok gyámolit ásóra s ezt az 1916. év folyamán 10.000 koronára egészítette ki. Megalakulásónak célját, eltekintve az eleinte átélt' nehézségektől1 kb. 17 óv óta a legfényesebben és legpéldaadóbban tölti te: tagjait az iparuk folytatásához szükséges nyersanyagok beszerzése körül minden vonatkozásban gyámolitja. Őket szolid és elsőrendű beszerzési forráéhoz juttatja » hitellel támogatja. Jelentékeny forgalmával árszabályozó tolatással is van a szegedi ó» környékbeli bőrbeszerzési viszonyokra. Mind e szerepéket tekintéllyel, biztonsággal, előrelátással, tudatos programm szerint és megfelelő hatásossággal tölti be. (Ezekkel jellemezhetjük a szövetkezet jelenét. Múltjának küzdelmeiben a szövetkezeti eszme forrongásának! minden jelensége fellelhető. Az 1891-ben történt alakulást a kisiparosok szorult anyagi helyzete s a rossz ipari viszonyok idézték elő. Az érdekeltek jó része mentőeszközt keresett a szövetkezésben, a jobhmódlu iparosok aggodalmaskodtak! kishitűek és tartózkodóak voltak. Kevés egyetértéssel, gyönge erővel s a szakmabeli kereskedők féltékeny áskálódásainak hatásaival indult meg a kezdő működés. Az erő hiányát egy kevés államkölcsön (8000 kor. 4%-ra) és egyik helybeli takarékpénztár kisebb hitel© némikép pótolta, azonban a tapasztalatlanság, az erős verseny s az eüső üzletvezetők] visszaélései' már-már rombadöntottek minden elszánt igyekezetet. Az első 8 év folytonos válsággal telt el, a szenvedett veszteségek húszezer koronát is meghaladtak, de mindannyiszor, akráhányszor összetornyosultak a bajok: ujult erővel tört ellő a vezetőségben az elszántság, Ihogy megmenti a szövetkezetet s az ebben tömörült kisiparosok exisztenciális érdekeit. Az Országos Központi Hitelszövetkezet 1898-ban történt megalakulása épen a legziláltabb állapotokban találta e szövetkezetet. ,Az igazgatóság két legtörekvőbb és legszívósabb tagja: Schaffer Márton elnök és Menning Miibály tartották már csak a leiket az intézménybe,n. Az ő utánjárásuk, bizakodó magatartásuk és eréílyük hozta az eredményt, hogy a szövetkezet beléphetett az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe, mely időtől kezdve azután a szövetkezet életében először ,a multak hibáit helyrehozó, később pedig az etrőgyrtijtö és alkotó tevékenység korszaka nyilot meg. E munkálkodásban az előbb emiitetteken kivül iSzabó Gyula titkár, az üzletvezető és Kosóczky Pál ellenőr vették ki legderekasabban a részüket. Buzgó és kitartó munkatársiak voltak még ebben a tevékenységben dr. Becsey Károly szövetkezeti ügyészi, Szabó Ferenc, Tóth Jakab igazgatósági tagok, Gáspár Imre, Barna István és Vékes Bertalan felügyelő-bizottsági tagok, ujabban pedig, mintegy bat év óta Flamm lArthnr üzletvezető. A haladás ettől kezdve fokozatos és biztos volt. A szövetkezet nemcsak kiheverte a bajait, de 17 évi ernyedetlen, egyetértő munkássággal a szövetkezésben rejlő minden erőt felszínre hozott és értékesített. A rnult e munkájában egyik legkiemelkedőbb eredményű volt az „Első szegedi cipő, csizma és papucsipari szövetkezet" létesülésének és fejlődésének előmozdítása. E szövetkezet kb. 10 évvel ezelőtt Menning iMiháfy kezdeményezésére egy kisebb katonai bakancskészitő alkalmi csoportból alakult. lAz alapítók heten, voltak s Menning iMitoály jóhirü csizmadia ipari műhelyének fiatal alkalmazottaiból (Adorján János, Báló Ferenc, ökrös Lajos, Répásy János, Sebulder Péter, Schuszter Mihály) kerültek ki. A háború kitörése á szövetkezetet már teljes erőben és virágzásban találta és hamarosan nagy termelőképességre rendezkedhetett te a hadsereg lábbeli szükségletének ellátása körüli, melynek azon eredménye feljegyzést érdemek hogy a szövetkezet több mint négySJá»ezd{r pár kdtcmaí MbbeUt tudott a háború eddigi folyamán szállítani. Ennek megfelelően természetesen fokozódott a szövetkezet erőgyűjtésén ele az etredménye is s a mai helyzetet már a következő adótok jellemzik. A vállalat ingatlan befektetése 300.000 korona, gép és egyéb felszeretései 100.000 korona értéket képviselnek. Az üzem fönntartásához tölbb mint egy; millió korona forgó tőke szükséges. A vállalat kb. 300 munkást foglalkoztat s az .1915. év folyamán 5 millió korona értéket meghaladó forgalmat ért el. Ezúttal az üzem legnagyobbrészt a hadiérdekek szolgálatában áll, azonban a legnagyobb anyag,beszerzési nehézségek mellett is iparkodik a kir. csendőrség, pénzügyőrség és más közintézetek érdekeltjeinek lábbeli szűkBOLDOG ÚJÉVET kívánok b. megrendelőimnek és ismerőseimnek :-.LUCZAJÓZSEF kelmefestő és vegytisztád iparteleptulajdonos Szeged. ségletét kielégiteni, mely munkássága olyan arányú, hogy évenkint 12—14000 postacsoma got expediáll az ország különböző helyeire kész csizmákkal, cipőkkel és papucsokkal. A szövetkezet üzem© tehát igen jelentős, de az anyagi ereje is a legszámottevőbb a magyarországi szövetkezetek között: Üzletrésztőkéje ezúttal már 300.000 koronát meghaladó, a tartaléktőkék összege több mint 700.000 koröna. A szövetkezet által kezelt tagjóléti atapáji összege mintegy 300.000 koröna. Már 1909-ben (működésének elején) olykép építette föl a szövetkezet az intézeti házát, hogy abban nemcsak a műhelyek és raktárak nyerjenek elhelyezést, hanem egyébként a tagok s a munkások is kitűnő laikóhel|yet kapjanak. Az intézeti házban tényleg 14 családos tag kapott kisebb, nagyobb lakást modern berendezéssel, olcsó pénzért (2 nagy utcai szobai, konyha, kamra, előszoba, fürdőszoba stb. évi bére 400 korJ). Ugyanitt berendezett a szövetkezét egy 50 munkás kényelmes lakásául szolgáló segédotthont és 20 tanonom tonóncotthont. A tagok és a munkások szórakozása céljából tágas kantin is áll rendelkezésre, ahol egyes alkalmakkor a szövetkezet népesebb családi összejöveteleket is rendez. A családi lakások továbbépítését a háború szakította meg, a szövetkezetnek e célból mintegy 1200 négyszögöl telek áll rendelkezésére, melyet erre való számítással szerzett meg. A tagok etxisteuciális érdekeit a szövetkezet méltányos fizetések és munkabérek meg,állapításával (minden rendes tag állandóan bent kell, bogy dolgozzék a szövetkezet műhelyében), az éwégi haszonból adott igen jelentékeny összegű munka jutalékokkal, lakbénpátMkdkkal, drágasági pótlékkal, az élelmezési és fodiósabb szükségleti tárgyak közös beszerzésével és más jóléti inézkedésekkel szolgálja. Ez utóbbiak közé tartozik az is, hogy a szövetkezet már 1910-ben teljesen a maga költségére életbiztosítást kötött az öszszes tagjai és nős munkásai számára a házastárs javára 2000 korona és minden családtag után 1000—1000 korona erejéig, olymódon, hogy minden család 15 év elteltével, vagy ha a családfő időközben elhalna, ezt követőteg azonnal megkapja a biztosított összeget. Ugyancsak az éJetbiztoaitás behozatalával egyidejűleg a szövetkezet nyugdíjalapot is léteisitett a tagjai számára. Á szövetkezet társadalmi és hadi jótékonyságokat is igen nagy mértékben gyakorolt. A bábom folyamán ily célokra több mint 100.000 koronát költött s a tagokkal egyjütt az eddigi hadiköücsön,Ökre 1 millió 200.000 korona névértékű kötvényt jegyzett lombardmüveletek igénybevételével csak azért, bogy erején felül is szolgálhasssa a fontos hazafias célt. Mindezek oly derék dolgok, melyek rendkívül dicsérik a vezetőemberek munkáját, akik sorában, Szabó Gyula szegedi kereskedelmi és iparkamarai titkár a szellemi vezető, Az ő szervezőképessége, agilitása és ügyszeretete érlel meg minden fontosabb előrelépést, az ő tapintata állán dÓBitja az összetartást s neveli a Szegeden rendkivül erős szövetkezeti szellemet, A munkában, mint alelnök, buzgó munkatárs Schaffer Márton, a bőripari szövetkezet elnöke is, akiknek érdeméről már előbb szólottunk. Külön kell kiemelni Menning Mihály szövetkezeti igazgató érdemeit, Ö volt a megalapító s a kezdettől mindvégig igen nagy ügyszeretettei működő műszaki és kereskedelmi vezető. Nagy akaraterővel, szaktudással, rendszeretettel és fegyelem tartással intézi az üzemigazgatással, szállításokkal és anyagbeszerzésekkel járó igeni sokirányú munkát és sikereiért a szaktársai megbecsülésén tul, királyi kitüntetést is nyert: a koronás arany érdemkeresztet. Az üzemvezetés oszlopai még: Gáspár Imre b. üzemigazgató,