Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-28 / 308. szám

4 DeLMaG Y A RoRSZÁG Szeged, 1916. december 31. hogy jótékony egyesületek munkásságát támogatja, mire a király azt mondta, hogy akkor a mai viszonyok közlött sok dolga tehet. — Feltűnt, hogy gróf Apponyi Albert és gróf Károlyi Mihály távolmaradtak. A hitlevél bizottság a királynénál. A hitlevél-bizottság a királynét is felkereste, aki rózsatermében a trónusán ülve a főudvarmestere és magyar udvarhölgyek között, magyar díszben fogadta a küldöttséget. Csernoch János hercegprímás beszédében arra kérte a királynét, hogy kegyeskedjék a nemzet kívánságát, hogy Magyarország királynéjává megkoronáztassa magát, teljesíteni. A királyné tiszta magyarsággal a kővetkező választ adta: — Örömmel teljesítem a nemzetnek az önök által nyilvánított kívánságát, amely saját forró óhajtásommal találkozik. Áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos percet megérni engedte. Vigyék megbízóiknak őszinte köszönetem és szives üdvözletemet. Harsogó éljenzés fogadta a királyné beszédét, aki ezután udvarhölgyeivel visszavonult lakosztályába. Kihallgatások. ' Budapestről jelenték; A király kihallgatáson fogadta Budapest helyőrségének tisztikarát. A tiszteket báró Karg János honvéd főparancsnok vezette. A tisztek közül többet bemutatott a királynak. A király elbeszélgetett a tisztekkel. Délután négy órakor Zita királyné a palotaihölgyeket fogadta kihallgatáson, akik Auguszta főhercegnő vezetésével átnyújtották a koronázási ruhát. Budapest készül a koronázásra Budapest, december 27. A tegnapi enyhe téli napon nagy népvándorlás indult a budai vár felé. A Lánűhid végénél a sikló kis házikójában libasorban állottak az emberek és a forgalom annyira feltorlódott, hogy egyidöre megszüntették a jegyek kiadását. A déli napsütéses időben ezrével tolult a közönség a Szent György-tér felé, ugy, hogy a várkapitányság intézkedésére tegnaptól kezdve a várba már csak azokat engedték felmenni, akiknek a koronázási alkalomra jegyük van. A miniszterelnöki palota felöli feljárónál, valamint a várnak a Színház-utca és Szent üyörgy-utca felőli bejáratánál a rendörök kordont vontak és jegy nélkül most már a koronázás befejezéséig egyáltalán nem engednek be senkit a várba, ezeket az intézkedéseket, az eredeti tervektől eltérőleg azért kellett életbe léptetni, mer a kíváncsi közönség nagy tömege állandóan zavarta a várban folyó munkálatokat. A Szent György-téren a koronázási domb munkálatait hatalmas fabódéban végezték. Szemben a nagy tribün már teljesen készen áll, csak a diszitések 'hiányzanak még róla. Zöld fenyőgalyakkal takarták el a tribün rikitóan fehér deszkáit és gerendáit. A honvédelmi minisztérium 'épületének homlokzatát zöld girlandok övezik. A felvonulási vonalon, a Tárnok-utcában harminc lépésnyi távolságra egymástól fehér oszlopokat emeltek az ut mindkét oldalán. Ezeken helyezik el a diadalkapu-szerü diszitményeket egészen a koronázó-templomig. A Tárnok-utcában az üzletek portáljait fehér vászonnal vonják be és ugyanilyen szinü díszítés kerül a tribünökre is. Itt egészen a templomig a fehér szin dominál, ami kellemes összhangba kerül a házakra aggatott zöld girlandokkal. A Szentháromság-téren különösen mozgalmas élet van. Tegnap délután kezdték meg a pénzügyminisztérium uj épületének di szí lését. A munkások százai dolgoznak a templom külsejének rendbehozásán és a belső díszítésen. Itt a Jezsuita-lépcsőn lemenve, az Albrecht-ut házainak díszítése tűnik szembe. Különösen festői képet nyújtanak a kereskedelemügyi minisztérium Albreoht-uti épületeinek sok apró zászlói és címerei. A postaigazgatóság épületét végig vörös drapériával vonták be. Ugyanezen szin disziti a kereskedelemügyi minisztérium főépületének Clark Ádám-téri részét is, amelyen keresztül a ma délután érkezett királyi pár átvonul és befordult az Albrecht-utra. A Lánchídon a zászlók hatalmas szines csoportját lengeti a Duna fölött átsuhanó hideg szél. Két diadalkapu készül a LánChidon. Egyik a hid elején, másik a vége felé. A Lánchíd oszlopait dus fenyőlombok borítják. Rendelet a koronázás megünnepléséről. A hivatalos lap szerdai száma rendkívüli kiadásban közli a kormány rendeletét a koronázás megünnepléséről. A rendelet a következő: iA m. kir. minisztérium a koronázásnak mint a nemzet nagy ünnepének megünneplése érdekében a következőket rendeli: 1. A koronázás napján, vagyis 1916 évi december hó 30. napján hivatalokban a hivatalos órákat az ország egész területén ugy kell megtartani, mint vasárnap. Az e napra kitűzött bírósági és egyéb tárgyalásokat, ha csak megtartásuk fontos ókból nem múlhatatlanul szükséges, hivatalból el kell halasztani és a kitűzendő uj határnapról vagy arról. hogy a hatóság a tárgyalást a koronázás napján is meg fogja tartani, az érdekelteket hivatalból értesíteni kell. A mulasztás jogkövetkezményei nem állapíthatók meg azzal szemben, aki a koronázás napjára 'kitűzött tárgyalásról elmarad anélkül, hogy a hatóság őt a kitűzött tárgyalási határnap fenntarásáról idejekorán éresitette volna. 2. Kereskedelmi üzletekben, ipari és egyéb üzemekben a munka végzésére a koronázás napján a vasárnapi munkára vonatkozó megfelelő szabályok irányadók. Nyilt árusító üzletek (boltok) a koronázás napján nyitva tarthatók; azonban ilyen üzleteket (boltokat) — kivéve az ételek és italok kiszolgáltatására rendelt helyiségeket — Budapesten a koronázási ünnepély tartama alatt délelőtt 9 órától délután 2 óráig, vidéken pedig délelőtt 9 órától 12 óráig zárva kell tartani. 3. Aki a 2. §. valamely rendelkezését megszegi, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 4. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A Lloyd koronázási alapítványa. — Szeged a koronázási ünnepen.— (Saját tudósítónktól.) Ismeretesek azok az intézkedések, amelyeknek a koronázás napján való foganatosítását a város tanácsa elhatározta. Nem bővelkedik ez a határozat nagy leleményességben, viszont tagadhatatlan, hogy túlságosan óvatos is, inert például szünetet rendelt el az összes iskolák számára a — karácsonyi szünetben. A diákok bizonyára bosszankodással hallottak a tanács döntéséről és nagy részük nagyon megneheztelhetett Tiszára, amiért a koronázásnak a karacsonyi szünet alatt való rendezésével őket egy ujabb szüneti naptól fosztotta meg. A regenerálás útjára lépő Lloyd gondoskodott arról, bogy a koronázásnak — ha talán szerény méretekben is — emléket állítson a szegedi társadalom. iKöztudomásu, hogy a Lloyd komoly és agilis munkásságra készült föl. Emelte a tagdijakat, bizottságokat alakiiott. A tagdijak emelésének az volt a céljá, bogy a növekvő kiadások számára biztos fedezetet találjanak. iA bizottságok megalakitását azért határozta el a Lloyd, hogy tagjainak minél szélesebb rétegét vonja be az alkotás munkájába. Ezeknek a bizottságoknak egyike a társadalmi bizottság, amely Wimmer Fülöp vezetésével működik. Ez a bizottság munkásságát azzal kezdte, hogy koronázási alapítvány megteremtésére mozgalmat Lnditott. Az alapítványi összeget a Lloyd tagjai, a nagyobb szegedi pénzintézetek és vállalatok adják öszsze. A tőke minden valószínűség szerint 10000 korona lesz és kamatait évről-évre Károly király koronázásának napján a Lloyd vezetősége itéli oda. Szegény szegedi vagy a Szeged székhelylyel megalakítandó megyebeli iparosok olyan fiai pályázhatnak, akik a szegedi kereskedelmi akadémiát akarják elvégezni. A Szeged székhelylyel alakitandó megyére vonatkozó rendelkezést programszerűen illesztenék a föltételek közé, mert az a vélemény alakult ki, hogy a város társadalmának a megyére vonatkozó igényét minden téren tettekkel kell dokumentálni és készülni is kell arra az .időre, amikor Szeged megye-székhely lesz. A Lloyd idejében kezdeményezett mozgalma folytán Szegednek is lesz tehát korona zási alapitványa. örvendetes és a városra diszt hárit, hogy az egyesület működése uj korszakát ezzel a stilszerü alkotással vezette h®. Dr Cicatricis Lajos főiispán csütörtökön délben Szegedre érkezik. A főispán délután dr. Somogyi Szilveszter polgármester és dr. Pálfy József árvaszéki elnök társaságában tovább utazik Budapestre, a koronázási ünnepségekre. Dr. Pálfy József mint a törvényhatóság zászlóvivője vesz részt a koronázáson Szeged képviseletében és egy 1806-ból származó, gyönyörű selyemhimzésü zászlót visz magával Budapestre. iA polgármester az iktató hivatal kivételével hivatalszüinetet rendelt el a koronázás napjára minden városi hivatalra nézve. A polgármester felszólítja a háztulajdonosokat, hogy december 30-án lobogózzák fel házaikat. A koronázás napján délelőtt 10 órakor a rókusi templomban hivatalos istentiszteletet tartanak. Az ünnepi misét Várhelyi József prépost-kanonok fogja celebrálni fénye9 papi segédlettel. Az istentiszteletre meghívja a város a katonai és polgári hatóságokat, valamint az állami hivatalokat. A koronázás emlékére a város népkonyháiban és jótékony intézeteiben ünnepi ebédet főzet és megnagyobbítják az adagokat. iSzeged képviselői diszmagyarban jelennek imag a koronázáson,