Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-28 / 308. szám

Szered, 1916. d&eember 11. Í1ÉLM A G Y A R0R6&1 ö 3 a király beszéde után, majd előlépett Bárczy polgármester és engedélyt kért arra, hogy Irén nevü leányát bemutathassa, aki egy pompás gyöngyvirágcsokrot nyújtott át a királynénak. A királyné ráhajolt egy pilla­natra a virágcsokorra, azután magyarul igy szólott: Nagyon szépen köszönöm; majd ke­gyesen csókra nyújtotta kéziét. A fogadás ezzel véget ért. Folytonos éljenzés és az ováció zugó megismétlődése közben a királyi Pár a miniszterelnök kíséretében a váró­terembe ment és anélkül, ihogy ott időztek volna, az állomás előtt fejszállottak az ud­vari fogatba. A királyi pár kísérete. A királyi pár kíséretében a következő udvari méltóságok érkeztek meg: Montenuovo Alfréd herceg első föszál­lásmester, gróf Berclhtold Lipót második fő­udvarmester, herceg Lobkowitz vezérőr­nagy, főhadsegéd, báró Catinelli, gróf Ledor chowski és Brougier alezredesek, szárny­segédek, gróf Hunyady kapitány, parancs­őrtiszt, Margutti lovag vezérőrnagy, őfelsé­ge katonai irodájából, Marterer lovag altá­bornagy, Kary Béla alezredes, Ottrubay és Pintér századosok, Qrollmann Nándor kor­mánytanácsos, Beszédes Sándor és Graffius Károly titkárok, ő felsége kabineti irodájá­ból: báró Nagy Géza udvari tanácsos, Pápay István osztálytanácsos és dr. Kray István udvari titkár, dr. Eisenmenger kormány­tanácsos, udvari orvos, Mares udvari fő­számtanácsos, udvari utazási pénztáros, gróf Esterházy Sándor főudvarmester, Esterházy Andrássy hercegnő helyettes főudvarmester nő, Nostitz grófnő és Kállay Erzsébet ud­varhölgyek, valamint Gross százados, titkár. A bevonulás. A nyugati pályaudvar elől 2 óra 8 perc­kor indult meg a hosszú kocsisor. A mene­tet egy fehér parókás udvari csatlós nyitotta meg, aki hófehér lovon ült. A Berlini-téren felhangzott e. pillanatban a katonai kürtjel, amire a hatalmas tömeg egetverő éljenzése volt a visszhang. A király és a királyné négy fehér ló által vont fogatban ültek, a fogai után két fehér parókás csatlós lovagolt. A legelső kocsiban Boda Dezső főkapitány ült, utána következett a polgármester kocsija. A királyi pár kocsija után a miniszterelnök ko­csija haladt, akit Bródy alpolgármester és a törvényihatósági bizottsági tagok követtek. A Teréz-köruton és az Andrássy-uton ötös sorokban álltak .a főváros polgárai és sza­kadatlanul hangzott az éljen-riadalom. A királyi pár 2 óra 25 perckor érkezett meg a várba. , .. ' Az elhelyezkedés. A királyi pár a nyugati pályaudvarról a Teréz-köruton, Andrássy-uton, Marokkói­és Fürdő-utcán, Szédhenyi-lánohidon, Clark Ádám-téren, Albreciht-uton. Disz-téren, Szent György-utcán és Szent György-téren át vo­nult a királyi palotába. A rendőrség intéz­kedései folytán a közönség a bevonulás ide­jén a gyalogjárón foglalhatott helyet. Dél­után félkettőni tul azonban már az elhelyez­kedett tömegen kivül a rendőrség az ujab­ban érkezőket nem engedte fel a járdákra. A Marokkói- és Fürdő-utcák járdáit a tanuló ifjúság számára foglalták le. A pályaudvar érkezési oldalálhoz vezető kapukat a rendőr­ség már egy órakor lezárta és ezentúl az érkezési oldalon csak a fogadtatásra meg­jelenő hivatalos személyeket és azok kocsi­jait bocsátották be. A bevonulási útvonalon a rendőri kordonon belül 2 órakor elzárták a kocsik és villamosok közlekedését. Az ün­nepélyes fogadtatáshoz a ,pályaudvarra ko­csik az e célra a Clark Ádám-téren, a Fe­renc József-téren, a Vilmos császár-ut és Andrássy-ut sarkán, az Oktogon-téren és a Berlini-téren nyitva hagyott kapukon hajt­hattak be az ntvonalra. Ezen kapuk csak fél 2 óráig maradtak nyitva. A Lánchidat a kocsiközlekedés elől már 1 órakor elzárták. Tribünöket, állványokat az utvonalakon fel­állítani nem volt szabad, úgyszintén tilos volt j kocsikra, póznákra, kerítésekre vagy padlá­j sokra felkapaszkodni a menet elvonulása i idején. A kordonon belül a rendőrség a fény­j képezést nem engedte meg. Az ablakok ki­nyitása meg volt engedve, azonban virágot dobni nem volt szabad. A koronázási hitlevél átnyújtása. Délután félhatkor a budai vár fogadó­termében megjelentek a főrendiház és a kép­viselőház kiküldöttei: 64 képviselő és 30 fő­rend, hogy a hitlevelet átnyújtsák a király­nak. Pontban hat órakor a főudvarmester háromszori kopogtatása jelezte őfelsége ér­kezését. A szárnyas ajtók megnyíltak és ha gárdatiszt után bevonult a király. A gárda­tisztek kivont karddal a trón két oldalán állottak fel. őfelsége huszártábornoki egyen­ruhában foglalt helyet és miután föltette kal­pagját, előlépett Csernoch János esztergomi /hercegprímás és a következő beszédet mon dotta: ö császári és királyi Felség, legkegyel­mesebb Urunk! — A magyar országgyűlés, amelynek képviseletében van szerencsénk Felséged legmagasabb trónjának zsámolyánál megje­lennünk és legmélyebb alattvalói hódolatot tolmácsolnunk, örömmel értesült Felséged akaratának legelső megnyilvánulásából, hogy fenkölt lelkének sugallatát követve és a tör­vény rendelkezéséhez képest mielőbb meg koronáztatni óhajtja, ami a leghőbb vágya Felséged hü magyar nemzetének is. Az or­szággyűlés készséggel sietett a koronáztatás előtt kiadandó királyi hitlevelet, a magyar alkotmány legfőbb biztositékát és az alkot­mányos uralkodás biztosító zálogát elkészí­teni. Ezen alkotmánybiztositó oklevelet va­gyunk boldogok és szerencsések a jelen or­szággyűlés küldöttsége által Felséged elé terjeszteni, a legalázatosabb bizalommal kér­ve annak legkegyelmesebb elfogadását és kiadását, mert a királyi hitlevél legmagasabb kibocsátása alkotmányunk sarkalatos törvé­nye szerint a koronázást megelőzendi. Az alkotmánybiztositó oklevéllel ünne­pélyesen megujitjuk és, ha lehet, megszilár­dítjuk a Felséges Uralkodóház és a magyar nemzet közti széttéplhetetlen kapcsot és ren­dületlenül szilárd alapkövét rakjuk le Felsé­ged trónjának és áldásos uralkodásának, ami ugyan a világháború véres viharában kez­dődik, dé Felséged bölcsességéből már az első napokban felragyogott hazánk borús egén a békés engesztelődés első remény­csillaga. Jobbágyi hódolattal kérjük Felsé­gedet, hogy a koronázási hitlevelet, a nem­zet bizalma és alkotmányos hűsége, szere­tete és áldozatkészsége kezességéül ás tekint­se, azt elfogadás és majdan szentesítés je­léül a legkegyelmesebb királyi aláírásával ellátni, az országgyűlésnek kiadni, magát Szent István király koronájával megkoronáz­tatni és koronázásakor az alkotmányos eskfit letenni kegyeskedjék. Egyben alázattal könyörgünk Felséged előtt, méltóztassék azt a forró óhajtásunkat legkegyelmesebben teljesíteni, hogy őfelsége, legkegyelmesebb Úrnőnk és Asszonyunk Fel­ségeddel egyidőben Magyarország királynő­jévé koronáztassák, hogy aki Felségeddel odaadó hitvesi szivivel az uralkodás gond­jait megosztani kész* a magyar nemzet előtt oly hagyományos tiszteletben álló királynői méltóságban álljon mindenkor Felséged ol­dalán, kivévén részét Felséged uralmának dicsőségéből, népeinek szeretetéből és örö­méiből. Károly király a következőket válaszolta: — Megelégedéssel fogadjuk a koroná­zási hitlevél elkészítését. Erre vonat­kozó elhatározásunkat már holnap ki fogjuk nyilvánítani. Teljes szivünkből reméljük, hogy a koronázási hitlevél megerősítésével teljesíthetjük megkoro­náztatásunk törvényes előfeltételeit. A koronázás napjának 'kitűzése iránt 'ha­ladéktalanul rendelkezni fogunk és öröm­mel engedünk az országgyűlés azon kérésének, hogy egyszersmind felséges hitvesünk magyar királynővé koronáz­tassék. (Hosszantartó, megujuló lelkes éljenzés.) A király beszéde után levette kalpag­ját, lejött a trónról és cerclet tartott; először Csernodhhoz lépett, megszorította a kezét, majd gróf Tisza István miniszterelnökhöz ment, aki bemutatta az országos bizottság tagjait. A király megszólította gróf Khuen­Héderváry Károlyt, Berzeviczy Albertet, bá­ró Tallián Bélát, gróf Pejacsevidh Tivadart, Mang.ra Vazult. Élénken társalgott gróf Andrássy Gyulával, gróf Zidhy Aladárral és Nóvák János püspökkel. Zugó éljenzés ki­sérte az uralkodót, amikor lakosztályába visszavonult. j Részletek a cercleről A király a cercle alkalmával Ferenc Józ,sef unitárius püspöknél élénken érdeklő­dött az erdélyi állapotok iránt és kifejezést adott azon reményének, hogy a háború okozta károk rövidesen .helyreíhozatnak. Gróf Andrássy Gyulával feltűnő sokáig beszélge­tett a király. Andrássy nem mondotta el, hogy miről volt köztük szó, de a körülállók egyes kijelentést hallottak. A király állító­lag azt mondotta: Remélem, hogy a béke közel van. Gróf Zichy Aladárnál aziránt érdeklődött, hogy milyen háborús szolgála­tot teljesít. Zichy, mikor megmondotta, hogy a Vörös Kereszt főmegbizott-helyettese, azt válaszolta: Ott is akad elég munka. Cser­nochhal sokáig társalgott a király. Meg­dicsérte szép beszédét és kifejezte háláját az országgyűlés bizalmáért. Gróf Khuen. Héderváry Károlytól azt kérdezte őfelsége, hogy sokat dolgozik-e. Khuen azt felelte, t

Next

/
Thumbnails
Contents