Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-24 / 306. szám

fezeged, 191:6. december 24. délmagy-áror-szág * sári bontakozó alkotmányos érzékkel vezetni kezdette, a zsidók egyenjogúságát sürgette. (Deák IV. 379.) Előkészítette már az előző évek­ben jóindulatának fokozódó nyilvánulásaival az egyenjogúsítást, amelynek részeseivé az örökös tartományok zsidó alattvalóit az alkotmánnyal tette. Megnyitotta- a birtok-szerzés., település el­zárt sorompóit. Még itt működnek közéletünk te rén, akik előtt az ügyvédi díszes pályát kirá­lyi kegyelme nyitotta meg. A kiegyenlítés első törvényei közé sorozta,tta az egyenjogúsítást és ennek nyomán az országos szervezés első kísér­letét királyi jóváhagyásával látta e-1. (1869 VI 14) Tanítóink, papjaink képzéséről bőkezűen gondoskodott: királyi -szive neon ismert válasz­falat alattvalói irányában! (1894 IX. 17.) V. Láttál -férfiút, .aki- mestere munkájának, királyok előtt kezd állani (22. 29). Mestere volt munkájának Deák Ferenc. Nem lehet megem­lékeznünk királyunkról anélkül, hogy a haza bölcsének alakját ne lássuk előtte. Férfias ön­tudat komolyságával áll királya élőtt, a maga egyszerűségében a nemzetet, a koirona egye-n­sulyu felét képviselve. Mestere volt -munkájá­nak s a felség felismerte benne -a mestert, É-s niestermü volt, amit együtt alkottak: megold­hatatlan helyzet mesteri megoldása. De maga a király is mestere lett az uralko­dás, alkotmányos uralkodás súlyos, tövises -m-unkájának s királyok előtt példaképül fog állani. Legyőzte érzelmeit, öröklött hajlamait. A kormány rúdját kezébe adta annak, akinek képmását nevében bitóra szegezték s utána azok hosszú sorának, akik a nemzet bizalmából, vezérlő szerepet válthattak és vállalhattak. Hány -közférfiut őrölt meg mellette a közélet taposó malma! Ö maga mindig megmaradt a helyrét mestere. Megváló,gátasuk köziben nem múltjuk ellentéteit nézte, hanem a jelen >s jövő sokágú föladásait, Őre volt az alkotmánynak, gondozója az állami faládátok ezer ágának, Gondjaiba fogadta a fejlő tudományt, az alkotó művészetet, melyet bőkezűen istápolt és hozzá­értéssel birált. A monárkia hány uj főiskolája, tudós intézete, mindenifoku egyéb tau-itóhelye létesült az ő koirában az ő parancsára! A -szép­urüivészeteknek és a teremtés leirásának legra­gyogóbb hajiékáit ősi várlakával szemben nem-e az ő nagy lelkének paza-r bőkezűsége emelte? A közgazdaság sejt,etilen fejlődésének, ipar s kalmárkod-ás méltánylásának kora ő alatta virult -föl. A béke munkájának áldásait felismeré. A kiváltságosok császárja az egész, munkában izzadó népnek atyáskodó királya lett, VI. A királyuknak kedvesek legyenek az igaz beszédek és az igazmondókat szeresse a ki­rály .16, 13). Az önkény csak -a tráfálkodó 'bal­gaságnak engedett .szabad .szólást. Az a szeren­csétlenségük a koronás főknek, -hogy nem akar­ják hallani az igazságot! Igy jajdult föl a -po­rosz nép küldötte királyának hallatára (1818 XI). A mi nagy királyunk -szerette az igazmon­dókat, Jeruzsálemi király cknét viselte- és Sa­lamon tanításait követte. Amit Deák mondott meg nem hunyászkodó nyíltsággal a nemzet jogáról, homlokegVenest ellenkezett a főhercegi nevetés egész irányával. És a király mégsem zárkózott el megértése, igaznak ismerése elől. És micsoda ellentétes uj nézeteknek s igazsá­goknak szerzett érvényt uralkodói érlelődő bölcs belátása! Annak a Rauschernek tanítványa volt, aki a konkordátumért, ez irott Canossáért, (1855 VII 18) biborois lett és a tanítvány az uj hit­elvnek, a osallhatatlanságnak kihirdetése után eltörölte a konkordátumot (1870 VIII 30). És ugyancsak Rau-s-öher tanítványa szentesitette az érett ko-r böl-csesógtével és hitbéli buzgóságá­nak kára nélkül huszonöt évvel később az utol­só magya-r szabadelvű föllendülés fényes alko­tásait. | '' Másik ellentétek! Metternich végrendelet­szem intelmeinek -letéteményese alkotmányt teremtett odaát, alkotmányt állitott- helyre ná­lunk. A frankfurti fejedelmi tanácskozás (1863 VIII 17) összehívója és elölülője, akinek német Vezióiihatalomra váló törekvése meghiusult, akit a poro-sz háború végleg kiz rt az egyesülni in­dult nagy Németországhói, a német egység el­lenlábas v-eziérhatalmával megkötötte azt a -szö­vetséget, amely ma mindkét államnak létét 'biz­tosítja. Feledve a multat, megalapozta a jövőt! Nálunk csak egy forrongásra kellett -fátyolt borítani, amott évszázados történelem eseané­nyes korait kellett feledni. A német fejede-llmek hódolnak ma emléké­nek, -amint hódoltak császárjuk vezetése alatt most nyolc éve az élőnek. * Eszményi fejedelem voltál, öreg királyunk! Ur voltál, na,gyúr, előkelőség képviselője, aki­nek idegzetébe edződött a fölényes föllépés a tartás biztonsága, -a sodrából ki nem zökkenthető önu-ralom. Szigor-u szolgálat kato­nai fegyelmezettségét vállalt nagyúr voltál. A régi nagyúri vonásokból csak -a biztos kezű céh lövőnek férfias vadászszenvedólye maradt meg. Kimerítő gondban üdülés jótéteménye, bufeled­tető élv-ezet volt a szökellő zenget célba venni, a nemes szarv-ast várni, az őslényszerü, bozon­tos agyarast, a vadkant lesni. Azután vissza­tértél az uralkodás nehéz igája alá. Hajnal előtt kelve a nagyúri lél-ek munkavállalásával dolgoztál, királyi robottal intézve, ítélve, jutal­mat, kegyelmet osztva, csodás emlékező erőddel soha semtoit nem -feledve, atyaias szived melegé gév-el mindenkinek baját felölelve. Ezért volt a -mii érzésünk n.em az alattvaló hideg hódolata az állam feje iránt, a király eszméje iránt, ha­nem jobbágyi, igaz családi raga-szkodás hozzád, az .eszményi királyhoz, akihez gyerekkori he­nyomás, férfikori -meggyőződés, kajlókoni hála fűzött bennünket. Fájdalmas tanúságokból le­szűrődött megfontoló bölcseséged, a tárgyila­gosság e netovábbja, fejedelmi királlyá ava­tott. A becsület és -megbizhatóság e netovábbja, fejedelmi királlyá avatott. A becsület és 'meg­hízhat ós ág királyi képviselője voltál! Rétk-a. alkalommal nyilatkozott királyiunk a nyilvánosság előtt tanácsosaival előre nem is­mertetett mód-on. Egyik ily kivételes alkalom volt, mikor (1866 II 27) az országgyűlés Válasz­feliratának átnyujtásakor igy szólt: ,„A fölira­tot fontolóra veendőm és válaszomat közölni fo-gom. Teeindem ezt azon tartalékifilan nyílt­sággal, amely eddigi eljárásomat jellemzi.. (De­ák III 603). Ez a „tartaléktalan nyíltság" Volt jeleimének gerince. A nyíltság e fensége ter­mészete volt és nála vált .megengedetté, mert nála lépett az uralkodóház egyoldalú gondjá­nak helyélbe a közhaza gondja, Gandolatainak vezérlő eszméj-e monarkia volt és népe, neon pusztán a monarka és háza. Rengő, ro-skadozó trónt örökölt és világren­gés közepette sziklaszilárd trónt hagyott utód­jára. Középkort sinlő- országokat örökölt és megifjodott, újkori kettős birodalmat hagyott népeire Hajnalpír vérében kél a nap, esthajnal pír­ján a-k vérében áldozik l-e, d-e ragyogó fény élet­keltő melegével emelkedik, delel, béke áldása fakad nyugatra szálló -égi útjából: Igy kelt I. Ferenc József napja, igy áldozott .le vérben, de -béke áldása fakadt delelő hevéből, hosszabbodó méla. árnyakat keltő, estére hajló alkonyi pom­pájából. Nem resteljük, ihogy ,a szeretet méla­buja a megilletődés könyüjével köszönti pihenő helyét, megdicsőülő emlékét, hazatért hűséges, hivő lelkét annak, akiin teljesült az irás igéje: Oly királyi dicsőséget szerz'e néki az Ur, amely­hez hasonló egy királynak is nem volt ő előtte. (Kr I 29, 25) Arnen. Lengyel ünnep. Irta: Köhrer Erich (Lodz). -Fél esztendő bőségesen elegendő idő arra, hogy az ember -megszokja a lengyel nemzeti ünnepeket. Minduntalan hirdetik nőkön és férfiakon a piros-fehér jelvények; hirdetik a zárt üzletek, használatlan villamos vasúti sí­nek, hogy megint valami lengyel emlékünnep van. A leigázottnak a jogával szenvedélye­sen ragaszkodik a lengyel történelméhez és megünnepel minden eseményt, amely fejlődé­sének és szenvedéseinek a történelméből va­lami módon nemzeti mivoltára figyelmezteti. Ünnepli avval a csaknem .megható bensőség­gel, amelljrol általában minden dolgot, ese­ményt- és müvet csakis nemzeti szempontból értékel. Ezt a lelkesedést, -amely most annál hevesebben lobog, mivel eddig állandóan orosz nyomás alatt állott, mint német nem tudja az ember mindig velük együtt- érezni, sőt az ünnepek gyakorisága (folytán az em­ber egy kissé el is tompul. Május 3-ika azon­ban, amelyet egész Lengyelország hangos uj­jongással ünepelt- meg, olyan megiható volt, hogy német ember som zárkózhatott el hatása elől. Mój-us 3-ának a napjára a lengyelek bizo­nyára nem ok nélkül lehetnek büszkék. 1791. május 3-án, Lengyelország első felosztása után tizenkilenc évre, Poniatovszky Szaniszló Ágost uralkodása alatt, Lengyelország alkot­mányt kapott. Ennek a napnak volt az idén a százhuszonötödik évfordulója. Ez az alkot­Juszticz Dezső Nagy óra-és ékszerjavitó-mühely. Dus választék mindennemű órákban és ékszerekben. 3>20 tizei un í. órás, ékszerész Kölcsey-utca 2. a ROYAL-kávé­házzal szemben

Next

/
Thumbnails
Contents