Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-03 / 285. szám

Vasárnap, 1916. november 26. DÉLMAGY ARORSZ aG 3 mondotta, hogy a szalagon azért nincs rajta a korona, mert őfelsége még nem megkoronázott királya Magyarországnak. 'Ujabb intézkedés szerint Thaliőczy holttestét nem az egyetem, hanem a Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokából temetik december 4-ikén, délután 4 órakor. Miksa főherceg a sebesülteknél. Budapestről jelentik: Miksa főherceg, Károly királyunk öccse, reggel udvari külön vonaton gróf Htmyady József huszárkapitánynak, a király szárnysegédének kíséretében Budapestre érkezett. Miksa főherceg a király megbízásából érkezett Budapestre, hogy a herceghalmi vasúti szerencsétlenség áldozatainak koporsójánál koszorút tegyen le: egyet Thallóczy Lajos szántára, egyet Pedig a katasztrófa többi áldozata számára. A két hatalmas babérkoszorút a főherceg Bécsből hozta magával. A főiherceg a Dunapalota-szállóban lakik. A király nevében, akit lelkéig megrendített a borzalmas vasúti szerencsétlenség, öccse, Miksa főherceg szombaton délelőtt meglátogatta azokat a kórházakat, ahol a katasztrófa sebesültjeit ápolják. Legelőször a városligeti Műcsarnok-hadikórházat kereste fel. Kíséretében voltak gróf Hunyady József százados, a király szárnysegéde és Consolati gróf, őfensége kamarása. Ebben a kórházban huszonhét sebesült fekszik, köztük olyanok is, akiknek súlyos a sérülésük. Lumnitzer József parancsnok, törzsorvos, udvari tanácsos és Kdllay Lenke, a volt közös miniszter leánya, a kórház főnökasszonya vezette körül a termekben a főherceget. Őfensége minden beteg ágyánál hosszabb időt töltött, egyenként megszólította a sebesülteket és megvigasztalta őket. Távozásakor megelégedését nyilvánította ellátásuk fölött és arra kérte Lumnitzer tanárt, hogy továbbra is különös gondja, legyen a katasztrófa áldozataira. A Műcsarnok-hadikórházból Miksa főherceg kíséretével autón a Rókus-kórház'ba ment. A Rókus-kórházlban délelőtt tiz órakor dr. Ángyán Béla igazgató, egyetemi tanár és a főváros részéről Márkus Jenő tanácsos fogadta a király öccsét. A főherceg részvéttel tudakozódott a vasúti katasztrófa sebesültjeiről, majd sorra járta őket a 3t)-as, 32-es cs 33-as körzetekben. Átadta nekik a király részvétét és vigasztaló szavakat intézett hozzájuk. A főherceg a Rókusból a inorgueba hajtatott autóján, hogy a király koszorúját letégye Thallóczy koporsójára. Miksa főherceg elutazott. Budapest, december 2. Miksa főherceg este visszautazott Bécsbe. A király által küldött koszorút a herceg megbízásából a miniszterelnökség egyik tiszltviselője vitte ki Herceghalomra. A herceghalmi katasztrófa Herceghaíom, december 2. A katasztrófa színhelyén ma újból megjelent a vizsgálóbizottság. A közeli községekiből százával Jönnek a katasztrófa színhelyére az asszontek és körülállják az összemorzsolt lio.lttésteket. Vida János főmozdonyvezető felesége és leánya az egész éjszakát Vidával töltötték. Vida sirva esküdözött, hogy ártalan. Testileg és lelkileg teljesen meg van törve. Dr. Komlós Gyula, Vida védőügyvédé beadványában azt fejtegeti, hogy a katasztrófa főoka a kivilágitatlan szemafor, amely a fák között ugy van elhelyezve, hogy nem lehetett idejekorán észrevenni. Vida még idejekorán fékezett, majd amikor a fék nem működött, ellengőzt adott és működésbe hozta a homokszórőt is ,de a szédületes sebességgel haladó gyorsvonatot a csúszós pályán nem lehetett néhány másodperc alatt megállítani. Budapest, december 2. Vida János főmozdonyvezetőt letartóztatták és átszállították az ügyészségi fogházba. A vizsgálatot abban az irányban is folytatják, hogy miként került a széndarab az előjelző lámpába. Valószínűnek tartják, hogy aki hilbás volt a szerencsétlenség előidézésében, az csempészte be utólagosan a széndarabot a lámpásba. A koronázási ünnepség programja. Budapest, december 2. Hétfőn délután négy órakor ül össze a koronázást előkészitnagybizottság, amelyen báró Hazai Samu honvédelmi miniszter elnököl. Az igazságügyminiszteriumban készült terv részletes programját állapítják meg. A koronázást megelőző napon délután Szent István koronáját átszállítják a Mátyás-templomba. A koronázás reggel nyolc órakor kezdődik. A király és kirlyné reggel kilenc órakor indul a templomba. Az ünnepélyes eskütétel a halszbástyán fog végbemenni. Az eskütétel után a király kíséretével a Szent István-térre megy, áhol megtörténik a négy kardvágás a világ négy tájé felé. A koronázási ünnepség lefolyása után a királyi pár visszatér a várba, ahol koronázási ebéd lesY A király asztalánál a királyné, a nádorhelyettes, az esztergomi hercegprímás, a kalocsai érsek és a pápai nuncius foglalnak helyet. A királyi párnak az ebédnél gróf Csekonics Gyula főasztalnok és herceg Eszterházy Miklós főpohárnak fog felszolgálni, ezenkívül a képviselőháznak és főrendiháznak a király által kiválasztott tagjai. A koronázás után három napon át a koronát és a koronázási jelvényeket közszemlére teszik ki. Közvetlenül ezután felavatják a sarkantyús vitézeket, Az Országos Közélelmezési Hivatal rendelete a cukorról. — A fejenkint és havonkint kiszolgáltatható cukormennyiséget jóval egy kilogrammon alul kell majd megállapítani. — (Saját tudósi tónktól.) Báró Kürthy Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke szombaton nagyfontosságú körrendeletet intézett a polgármesterhez. A rendelet, amely a cukorhiány leküzdésére tartalmaz energikus intézkedéseket, a következő: — A polgári népességnek cukorellátását illetőleg mind sűrűbb panaszok érkeznek hozzám. A panaszok egyrészt hiányról szólnak, másrészt arra vonatkoznak, hogy a cükorforgalcm lebonyolítását végző keres be delem egy része az árut különböző okokból nem juttatja a fogyasztókhoz. Bár a hiány jórészt főként a fenálíó nehéz szállítási viszonyokra vezethető vissza s a szállítási helyzet megváltoztatásával e tekintetben is javulás fog bekövetkezni, az áru viszszatartásával szemben pedig a fenálíó rendelkezésekben is eléggé hatásos eszközök állnak rendelkezésre, mégis a visszaesőkként cükortermelés, — minek folytán országbs átlagban személyenkint havonta egy kilo gratn cukor fogyasztása sem lehető, — valamint a már emlitett szállítási nehézségek és a közönség vásárló erejének egyenlőtlen volta miatt szükségesnek látom olv intézkedéseket életbeléptetni, ámelvek biztosítják a népességnek 'cukorral minél tervszerűbb ellátását és ennek folytán elejét is veszik a ma fenálíó panaszoknak. Ez lévén a helyzet és szem előtt tartván a tényt, hogy a cukorfogyasztás vidékenkint és foglalkozási körönkint élesen eltérő, az egyénenkénti cukorfogyasztás mérvének országosan egyöntetű szabályozása és a készleteknek országos érvényű cukorjegyek alapján való fedezése —- ami talán legegyszerűbb megoldás volna, — nem keresztülvihető, Ennélfogva a cukorforgalom és cukorfogyasztás természetéhez képest legcélszerűbbnek látszik, a polgári fogyasztás rendelkezésére álló cukorkészletekből. kiindulva, az egyes törvényhatóságoknak a cukorközpont részéről a megfelelő kontingenst rendelkezésre bocsájtani. a 'törvényhatóságoknak juttatván azután a feladatot, hogy a részükre kontingentált cukormennyiség keretében vagy közvetlenül önmaguk, vagy ami még célszerűbb, az erre alkalma* kereskedők és a fogyasztási szövetkezetek utján gondoskodjanak a fogyasztók jogosult cukorfogyasztási igényeinek kielégítéséről. Ehhez képest a cukorellátásnak minél zavaratalanabb lebonyolítása érdekében ezen szabályozás részleteit illetőleg, tudomásul és alkalmazkodás végett a következőket közlöm1: 1. Felhívom mindenek előtt a cukorközponíot, hogy a polgári népesség ellátására előreláthatólag rendelkezésre álló készletek és a normális idők 'helyii fogyasztásainak figyelembevétele mellett, illetve ennek arányában az egyes törvényhatóságoknak juttatható cukormennyiségek tekintetében tegyen hozzám sürgősen előterjesztést. A vett je'entés beérkezte után a törvényhatóság részére kontingentált mennyiséget azonnal közölni fogom. 2. A törvényhatóság köteles gondoskodni a kontingentált cukormennyiség forgalomba-hozataláról, illetve a törvényhatóság állapítja meg a cukornak a fogyasztókhoz való juttatásának további módozatait. Ezen eljárásnál a törvényhatóságnak szem előtt kell tartania a kapott cukor-kontingenst, az ellátandók számát, valamint ezek különböző életviszonyait és azon tényezők figyelembevételével kell a cukornak a kereskedelemhez, illetve ennek révén a fogyasztókhoz való eljuttatásáról gondoskodnia. A 25.000 lélekszámot meghaladó nagyközségekben legcélszerűbb cukorjegy-rendszert behozni, a kenyér- és lisztjegyek rendszeréhez hasonlóan. A cukorjegyek behozatalánál, illetőleg