Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-21 / 302. szám

DÜUÍ Aö -íA«0A6Zj.if Az antant tudni akarja békefeltételeinket. — Lloyd George nagy beszéde. — Mára megérkezett Lloyd Georgenak, Anglia uj háboruspárti miniszterelnökének nagy beszéde, melyet az alsóháziban béke­javaslatunkról tartott. A beszéd rövid ki­vonatát már tegnap ismertettük, sok lénye­ges rész azonban csak most kerül a nyilvá­nosság elé. Lloyd George visszautasítása nem olyan szigorú, (mint ahogyan ezt a megelőző tudósításokból, Briand beszédéből és a semleges sajtó beharangozásából tehe­tett várni. Az angol miniszterelnök beszédének kétségkívül egy hatalmas előnye van kollé­gáinak beszéde fölött: diplomatikus. Nem zárja el az utat a további tárgyaiásók elől. Részben sejtteti az angol feltéteteket: tel­jes helyreállítás, teljes elégtétel és a hatásos garancia alapján; részben kifejezi azt a kívánságot, hogy álljunk már mi elő pozití­vummal és terjesszük elő a mi feltételein­ket. E két dolog közül bármelyik is meg­történik, már megindulhatnak a tárgyalások és remény lehet arra, hogy elsimulnak az ellentétek. Az antant válasza különben ha­marasona megérkezik és akkor teljesen tisz­tán láthatjuk, hogy a továbbiakban mi kö­vetkezik. ' / Az orosz és az olasz hivatalos nyilat­kozatokat nem kell egész komolyan venni. Oroszországban a dumát is megcenzuráz­ták, — az ellenzéki duma-tagokat nem en­gedték be és a helyük üresen maradt, — Olaszországban pedig forrongani kezd a nép és békét követel. Békejavaslatunk vissz­hangját itt a belső állapotokban kell keres­nünk. Lloyd Gerge beszéde, melyet1 tegnap mondott az angol alsóház ülésén, részlete­sen igy hangzik: — A legborzalmasabb felelősségtől ter­helve jelenek meg az alsóház előtt. Ez a legnagyobb háború, melyet yalaha folytat­tak; a suly a legnehezebb, amely valaha a világra hárult. A kérdések, amelyekért fo­lyik, a legmélyrehatóbbak, mint bármi vi­szály, amibe az emberiség belebonyolult, kapcsolatos volt. — Kommentár nélkül közvetítették a központi hatalmak jegyzékét, amelyre szö­vetségeseinkkel teljes egyetértésben fogjuk megadni a választ. Rendkívüli örömmel je­lenthetem ki, hogy a szövetségesek mind­annyian és teljesen függetlenül a másiktól, ugyanarra a következtetésekre ju­tottak. Majd beszédének során kijelentette Lloyd George, hogy nagyon örül annak, hogy az első választ Franciaország és Oroszország adta. Kétségtelenül nekik van joguk első­sorban a szükséges választ megadni, mert az ellenség az ő területükön áll és az ö ál­dozataik a legnagyobbak. Olyan férfiú, aki a mostanihoz hasonló borzalmas harcok meghosszabbításáért ele­gendő ok nélkül a felelősséget magára vál­lalná, oly bűnnel terhelné meg telkét, ame­lyet egy óceán sem moshatna le. Viszont az olyan férfiú, aki kimerültség, vagy kétségbeesés miatt kérné abbahagyni a küzdel­met anélkül, hogy a célt, amelyért megkezdő­dött a küzdelem, elérte volna, a legsúlyo­sabb következménnyel járó gyávaságot kö­vetné el. Ezt a háborút világcélért indították és ainig ezt a világcélt el nem érték, reméli, hogy nem is fogják befejezni. Nem először történik, hogy Anglia se­gédkezet nyújt arra, liogy Európát katonai despotizjmustól megszabaditáák. Németor­szág, ha a terve ugy kívánta, szívesen je­lent meg mindig a békeangyal álarcában. Elődeinket egyszer lépreosalták és ezt egész Európának keservesen meg keltett fizetni. Felhasználta a nyert időt arra, hogy csa­patait ujább támadásra szervezze és egész Európárt megtámadja. Ezután igy szólt Lloyd George: Belépni egy konferenciába Német­ország felhívására a javaslat isme­rete nélkül annyit jelentene, mint nyakunk egy huroikba illeszteni, a melynek két vége Németország kezében van. Visszaemlékezhetünk a despoták egyik leg­nagyobbikára, aki hogy csapatait uj hódí­tásokra reorganizálhassa, az emberiségre apellálva kivánta a vérontás befejezését, a melynek okozásáért ő volt felelős. Elődein­ket egyszer már megcsalták, ők maguk is utána keserűen megbánták, mert a nyert időt arra használta fel, hogy csapatait Euró­pa szabadsága ellen még halálosabb táma­dásra reorganizálja. Ilyen példák következtében ezt a jegyzéket emiékeink által indokolt nyugtalanság jelentős mértékével vissza kell utasítanunk. Tudnunk kell tehát, mielőtt ilyen felszólítást fontolóra veszünk, hogy Németország kész-e hozzájárulni ama kizárólagos feltételekhez, amelyek között Európában a béke elérhető és fentarlhatö. Teljes helyreállítás (restkufiion), teljes elégtétel (reparaition) és hatá­sos garanciák a feltételek, amelye­ket követelünk. Használt-e a kancellár olyan szólásmódot, amely arra mutat, hogy kész ilyen béke el­fogadására. Ez a jegyzék és az a beszéd azt igazolják, hogy még nem tanultak meg mások jogának tiszteletére tanító, egysze­rű abc.-ét. Elégtétel nélkül a béke lehetetlen. Ne feleljenek a németek azért a sok bűnért, amelyet szárazföldön és tengeren emberi­ségről megfeledkezve elkövettek. Bármen­nyire vágyunk is mindannyian a békére és bármilyen mélyen iszonyodunk is mind­annyian a háborútól, ez a jegyzék és az a beszéd, amelyről itt szólottam, nem nyújtanak nekünk nagy báto­rítást ós reményt a tisztességes és tartós békére. Micsoda reményt nyújt nekünk ez a beszéd arra nézve, hogy e nagy gyötrelem igazi oka, a porosz katonai kaszt fenhéjázó szelleme nem fog ugyanugy uralkodni, mint valamikor, ha mi most egy békét össze­iSaeged, 1916, december 21. kalapálunk. (Tetszés.) Tekintetünk szilárdan arra a célra irányul, amelyért belementünk a háborúba, mert különben a hozott áldo­zatok hiábavalóak tesznek. A német jegy­zék frázisai azokra sújtanak, akik aláírták. A német népet arra akarják csábítani, hogy elviselje a porosz katonai kaszt terveit, a mely mindig azt kivánta, hogy gátat vessen Németország nemzeti léte és szabadsága fejlődésének. A fejlődést, amely a béke ös­vényén ment végbe, szívesen láttuk. Amióta azonban Poroszország a katonai kaszt ke­zébe jutott, rossz szándékú, kevély, fenye­gető, szerződéseket tetszés szerint tiszte­letben nem tartó szomszéd lett. Egyik szép ferületet a másik után vette el többi szom­szédjaitól. Felhasználta kardosörtetésre a fegyverét. Minden pillanatban készen volt arra, hogy azt hirdesse, hogy fegyverét használni fogja. Rettenetes botorság volna, ha nem törekednénk arra, hogy ezt a kard­csörtetésé Európa utcáin, az ártatlan és bé­kés polgároknak eme nyugtalanítóját, most ugy kezeljük, mint támadókat a nemzetközi jog elten. Németország szava, mely Belgiumot kitette a pusztulásnak, Európát többé nem fogja kielégíteni. Mi hittünk és bíztunk ben­ne, de engedett az első kísértésnek és Európát vérözönbe merítette. Mi várai akarunk, ami* meghall­juk, hogy micsoda feltételeket és biztosítékokat ki vámnak a németek; más és jobb biztosítékok keltenek, mint a melyeket oly könnyen megszegtek. Adcffg helyezzük bizalmunkat inkább egy törhe­tetlen hadseregbe, minit egy megszegett szóba. Nem hiszem, hogy tanácsos volna bármit is hozzáfűzni egy ilyen meghíváshoz. Formális válaszukat a szövetsége­sek a legközelebbi napokban fogják átadni. A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy meggyőződése szerint a kormány újjáala­kításának módja a háború szempontjainak a legmegfelelőbb. A háború folyamán a hajózást, amely az ország legfőbb éle tere, a szó valódi értelmében állaimositani fogják. Annak a reményéneik ad kifejezéist, hogy nemsokára nemcsak terveket terjeszthet elő a megtevő hajópark teljesitőképességé­nek fokozásáról, hanem uj hajók építéséről is beszámolhat, amelyekkel pótolni fogják a hajótérveszteséget. Lloyd George ezután áttért az élelme­zés kérdésére. Fölszólítja az angol nemze­tet, hogy ugy ossza el az élelmiszereket, hogy senki ne éhezzen azért, mert más bő­ségben van. Határozzák el, hogy a háború idején nemzeti böjtölt tartanak. A kormány a nemzeti szolgálat élére haladéktalan a' diktátort fog kinevezni, aki az általános nemzeti szolgálat polgári és katonai része* fogja vezetni. Az antant békefeltételei' Genf, december 20. Á Matin értesülése szerint az antant-hatalmak most készítik e' a békefeltéteteket és karácsony után ' semlegesek közvetítésével a központi ha­talmakhoz juttatják.

Next

/
Thumbnails
Contents