Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-21 / 302. szám

Szegőd, 1916. deeemíWr 21. MLMAGYARORSZÁG A képviselőház és a főrendiház Tiszát váiaszfotta meg nádorheiyettesnek. (Budapesti tudósitónk telefanjelentése.) A képviselőiház szerdai ülése iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg. Az ülésterem Padsorai és a karzatok zsúfolásig megteltek. Szász Károly alelnök délelőtt tizenegy óra­kor feszült figyelem között nyitotta meg az ölést. Az elsőemeleti karzaton előkelő ihölgy­közönség jelent meg. A karzatokon feltűnően sok vidékit lehetett látni, akik Budapestre jötték, hogy tanúi legyenek a történelmi ne­vezetességű eseménynek, a nádoríhelyettes­választásnak. A választás szavazócédulákkal, titkos zőgazdasági munkások ujaibb felmentése tár­gyában. Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter kijelenti, hogy nyomban a román betörés után érintkezésbe lépett az illetékes ténye­zőkkel ebben a tárgyban, mivel jól tudja, ihogy az országnak milyen fontos érdekei fűződnek a mezőgazdasági munkákhoz. Szukcesszive már történtek is szabadságo­lások ott, ahova a lakosság visszatérhetett. Épen tegnap kapott értesítést arról, hogy rövid idő alatt egész Erdély területére visz­szatérhet a lakosság és akikor visszaengedik szavazás utján történt. A szavazócédulákra j polgári foglalkozásukba azokat, akik rnezö­ezt nyomtatták: A nádornak a koronázás gazdasággal foglalkoznak, körüli teendőkhen való helyettesítésére meg- a Ház a honvédelmi miniszter válaszát bízottul: gróf Tisza István. Az ellenzék Tisza tudomásul vette, nevét törli és József főiherceget irja helyébe. A szavazás elrendelése előtt az elnök bejelenti, hagy a Ház naplójából megállapí­totta, hogy a keddi ülésen Szmrecsányi Ra­kovszky beszéde közben imparlamentáris ki­fejezést használt és ezért rendreutasítja. Ezután megkezdődött a szavazás. Gróf Tisza István miniszterelnök távozott a terem­ből. A jegyző névszerint szólítja a 'képviselő­ket az urna elé. A szavazás háromnegyed tizenkettőig tartott. Közben felfüggesztették az illést. A szavazatokat a .jegyzők össze­számlálták. Fél egy óra után Szász Károly alelnök az ülésterembe lépeti, hogy kiihirdes­se a szavazás eredményét. Az ellenzék za­josan tüntetett József főherceg mellett. Az elnök ezután kihirdette, hogy a leadott 313 szavazat közül gróf Tiszta István 210, József fő­herceg 103 szavazatot kapott. Az elnök jelenti, hogy a képviselőház gróf Tisza Istvánt választotta meg nádorhelyet­tesnek. A munkapárt lelkes éljenzéssel fo­gadta a választás eredményét. Az ellenzék soraiból közbekiáltották: Pfuj! Hoch! Ezután a koronázási bizottságokat vá­lasztották meg, majd az interpellációkra ke­rült a sor. Csemez István a rekvirálások ügyében interpellált. Kifogásolja, hogy a rekvirálások aránytalanul történtek. Gróf Batthyányi Ti­vadar szintén a rekvirálások ügyében inter­pellál. Rámutat arra, hogy a mezőgazdák­tól nagymennyiségű gabonát vontak el, a rekvirálás nem egyöntetűen és arányosan történt és az élelmiszerek sincsenek arányo­san elosztva. Báró Ghilldny Imre földmivftlésügyi mi­niszter válaszol az interpellációkra. Rámutat arra, hogy a termés biztosítva van. A rekvi­rálás a katonaság és a polgári lakosság élelmezésének biztositására^Jörtónt. Ha a rekvirált mennyiségben fölösleg mutatkoz­nék, azt aránylagoson vissza fogják juttatni azokhoz, akiktől elvették. A Ház a választ tudomásul veszi. Schmiát Károly a mezőgazdasági fel­mentéseik tárgyában intéz interpellációt a kormányihoz. Rámutat arra, hogy akik Er­délyben mezőgazdasággal foglalkoztak, azo­kat az ellenség betörése után behívták. Most az ellenséget már kivertük Erdélyből, k^rij hogy a miniszter sürgősen intézkedjék a me­A főrendiház délután 4 órakor báró Jósika Samu elnöklésével ülést tartott. Rad­vúnszky Béla előadó felolvassa a bitfevél­tervezetet. Gróf Hadik János szólal fel, aki a címet kifogásolja. Balt kazár Dezső püspök a javaslatot elfogadja. Gróf Széchenyi Ala­dár szerint a hitlevelet olyképen kellett volna megszerkeszteni, hogy az 1867 óta előállott alkotmányjogi különbözet kitűnjék belőle. Gróf Tisza István miniszterelnök rámu­tat arra, hogy Ausztria és Magyarország el­választhatatlan közössége folytán a király minden uralkodó fényénél a császári és ki­rályi címét is használja. Az ország alkot­mányát, mint magyar király erősiti meg és ez kitűnik a hitlevélből. A cim kérdését ké­sőbb rendezhetjük, de most az osztrák fele­lős kormány hiánya a rendezést lehetetlen­né teszi. A főrendiház ezután elfogadta a hitlevél­tervezetet és rátértek a nádorválasztásra. Gróf Hadik János sérelmesnek találja és ki­fogásolja, hogy a főrendiház a választástól el van ütve és nem vehet aktiven részt a nádorválasztásban. Kifejti, hogy Deák Fe­renc szavaiból és Írásaiból kitűnik, hogy nem okvetlenül a miniszterelnököt kell nádor­helyettesnek megválasztani. A néphangulat nincs Tisza mellett, hanem József főherceg­gel kívánja betölteni a nádori méltóságot, aki a háború eleje óta a nép között él, mig Tisza a parlamentben erőszakoskodik. Gróf Tisza István kijelenti,- hogy a vita személyeskedő részétől távoltartja magát: vissza kell azonban utasitania .azt a felfo­gást, amely szerint Deák Ferenc szavaiba bele akarják magyarázni, hogy ,a miniszter­elnök nem lehet a uádorhelyettes. Tiltakoz­nia kell továbbá az ellen, mintha a főrendi­ház nem vehetne részt a nádorválasztásban. Módjában van elfogadni, vagy elutasítani a képviselőház választását és módjában van elhatározni, hogy a képviselőházzal együt­tesen választja meg a nádonhelyettest. Gróf Ráday Gedeon azt fejtegeti, hogy Tiszát nem mint miniszterelnököt, hanem mint egyént választják meg. (Helyeslés.) Plósz 3ándor és Fiat a Pál helyeslik Tisza megválasztását. Gróf Hadik János válaszolt a miniszter­elnök beszédére. Szükségesnek .tartja kije1 leinteni, hogy a képviselőházban olyan több­ség választotta meg, amelyet korrupcióval hoztak össze, mint .az közismert dolog. Gróf Tisza kijelenti, hogy ezt a szokat­lan, Ízléstelen és imparlamentáris kirohanást­vissza kell utasitania. Az elnök a vitát ezután bezárta. A fő­rendiház nagy többséggel csatlakozott rj képviselőház választásához és gróf Tisza István miniszterelnököt választotta meg ná­dorheiyettesnek. Amikor az elnök kihirdette a választás eredményét, a főrendek általá­nos éljenzéssel vették tudomásul. hgmmamamauumuabbmmmaahaamahmmasgn A Vörös Kereszt "1 választmányi ülése. — A választmány a Vörös Kereszt ellen vezetett vizsgálat iratait kéri a polgármes­tertől. — A főtitkár lemondása. — (Saját tudósítónktól.) A Vörös Kereszt szegedi választmánya szerdán délután ülést tartott, özv. lovag Worzsikovszkv Károly­né elnökölt, aíki bejelentette, hogy az előző két ülés jegyzökönyve még míindiig nem ké­szült el és igy azoikat felolvasni nem lehet. Ezért a választmány elnézését kéri. Közli, hegy dr. Lugosi Döime, az egyesület szegedi főtitkára december 12-én benyújtotta lemon­dását. Kéri a lemondótevél felolvasását. Kiss Ödön titkár felolvassa a lemondólevelet, ' a mely egész terjedelmében itt következük: Mélyen tisztelt Választmánv! Azon ne­héz időkben ajánlottam fel szolgálataimat a mélyen tisztelt választimánynák, amikor sú­lyos terhek és kötelezettségek hárultak a Vöröskeresztre s munkabírásom teljességét hoztam áldozatául a szent célnak, amelynek érdekében a Vörös-Kereszt munkásságot fejtett ki. Ezen idők elmultak már s én ugy vélem, tovább már nincs szüksége a szegedi Vörös-Kereszt választmánynak munkássá­gomra. Nem hiúságból ajánlottam fel szol­gálataimat s a választmány kitüntető bizal­ma, hogy előbb titkárrá, majd főtitkárrá vá­lasztott, csák megerősitik bennem azt a (hitet, hogy kötelességemet, melyet önként vállaltam, hiven teljesítettem. Az idők változásával kénytelen voltam belátni, hogy a szegedi Vörös-Kereszt Egylet tisztikarát és választmányát már kevésbé érdeklik a jótékonyság és emberszeretet ügyei oly mértékben, mint a nagy világhá­ború kitörése alkalmával s tevékenységét a látszat szerint inkább az ünnepies, mint benső hangulat tartja fogva. Nem fölfelé való törekvéseket, hanem vigasznyujtást és nyo­morenyhitést, könnyletörlést akartam a Vö­rös-Keresztnek még a béke-miunkátiában is látni s szivemnek az volt a vágya, hogy a Vörös-Kereszt végtelen emberi szeretettei öleljen magához mindenkit, aki a szeretetre oly nagyon rászorult. Ezt nem találtam, e helyett még elszomoritóan tapasztaltam, hogy abban a munkáiban, amelyet magamra vállaltam, nem volt senki, aki segítene, még a tisztikar tagjai közül sem. Igen gyakran kellett túllépnem a titkári hatáskört, hogy a jó ügy fönnakadást ne szenvedjen s gyakran kénytelen voltam bürokratikus utasítások­nak engedni, amit különben kiizár az egylet szervezetének szelleme. Ezien súlyos indokok alapján visszaadom főtitkári megbízatásomat s ezen állásomról illetve tisztségemről lemondok. Ami csekély erőmtől telik, a jövőben is a Vörös-Kereszt rendelkezésére fog állani s ugy vélem, hogy az, aki a Vörös-iKeresztnek dolgozni akar, dolgozhat anélkül, Ihogy főtitkára legyen. Megkülönböztetett tisztelettel dr. Lugosi Döme főtitkár. i Worzsikovszky Károlyné jelenti, hagy a lemondó főtitkár az utóbbi időiben hanya­gul végezte kötelességeit. Valami különös,

Next

/
Thumbnails
Contents