Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-20 / 301. szám

1 Szeged, 1916. V. évfolyam 301. szám. Szerda, december 20. LEGÚJABB. A Tamps jelenti Jassyból: Jassyból és más városokból szakadatlanul érkeznek menekültek Oláhországba. Barlat lakossága a háromszorosára emelkedett. Barlat és Braila tul vannak zsúfolva. A menekültek főleg városi lakosok, a parasztok megmaradnak a falvakban és a behatoló ellenséggel szemben nagy közömbösséget tanúsítanak. LONDON: (Reuter-jelentés.) Tarnovszky nagykövetnek csak az amerikai kormány előterjesztésére engedélyeztek szabad utazást. Az utazást nieim engedélyezték volna, ha csupán az osztrák-magyar külügyi kormány előterjesztését közli az Unió az angol kormánnyal. PÉTERVÁR: Az uj orosz és román offenzíva előkészületei befejeződtek. A viszszavonuló orosz és román csapatok még Réni előtt megkísérlik eldönteni Románia és Besszaráibia sorsát. Besszarábiát és az egész fekete-tengeri partvidéket haditerületnek nyilvánították. Odessza január 1-től kezdve mint megerősített kikötő fog szerepelni. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti este: Egyik fronton sem volt jelentősebb esemény. GENF: A Frankfurter Zeitung jelenti: Ismeretlen hajó az Adrián akilába ütközött és elsülyedt. A hajón volt az albániai olasz hadsereg főparancsnoka is. A Novosti jelenti Jassyból: Bratianu a pártvezérekkel tanácskozott a háborúról 'és a békéről. A pártvezérek többsége a háborít mellett döntött. Mindamellett nincs kizárva, hogy a kormányban változás áll be. Ez esetben az uj miniszterelnök valószínűleg Continesou lesz. GENF: Diplomáciai forrásból nyert értesülés szerint számos előkelő orosz diplomata a béke mellett foglalt állást. A cár környezetében is erős békepárt van, amely agitációt fejt ki a békéért. A Journal de Jaine jelenti, hogy Briand aligha éli. tul a holnapi ülést mint miniszterelnök. Ferri képviselő javasolja, nyitváiio«an""szólitsák fel lojális szövetségeseiket, hogy haladéktalanul segédkezzenek a hadsereg állapotának megerősítésében. lloyd George és Sonnino beszéde békejavaslatunkról. (Saját tudósitónktól.) A központi hatalmaknak nem kell képzelt veszedelmekre hivatkozniok, ha arról van szó, hogy ki, vagy mi idézte fel ezt a rettenetes világégést, vagy arról, hogy miként lehetne a harmadik éve duló rettenetes emberirtásnak végét vetni. Bennünket megtámadtak. Nekünk nem voltak támadó céljaink. Ha valaha ehhez kétség férhetett, nem lehet kétséges azolk után a beszédek után, amelyek az antant államaiban békejavaslatunkról elhangzottak. Kedden az angol alsóházban elmondta világszerte feszült érdeklődéssel várt beszédét a háború legfőbb uszltója, Lloyd George. Amint előrelátható volt, ez a beszéd sem szolgál semmi bizonyossággal a béke sorsa felől, a porosz katonai kaszt ellen természetesen még mindig erősen ágál, ha a kifejezései szalonképesebbek is, mint a minőkhöz a harctéren helyüket páratlanul megálló németeket a tehetlenségében tüzet okádó Albion a háború alatt szoktatta. Az ember szinte azt hihetné, hogy Lloyd George már is diplomáciailag tárgyal. Jellemző, hogy az angol miniszterelnök beszédét körülbelül ugyanazok a külsőségek előzhették meg, mint a német birodalmi kancellárét. Feszült és ritkán tapasztalt érdeklődés és zsúfolt ház. Talán szólt valami ebből a nagy várakozásból annak is, hogy hátha gondol egyet Lloyd George ur és nem lesz egészen a béke ellen. Ugylátszik, Angliában sem neheztelnének meg nagyon, Iia a háború véget érne. Érdekes, hogy Lloyd George nem haragszik annyira, mint az orosz államférfiak. Igaz, hogy mi tudunk egy találó közmondást arról a kutyáról, amelyik nem harap, de közmondás ide, közmondás oda, ismerjük el, liogy az oroszoknak sok okuk van haragudni. Amennyit őket elnáspágoiták! Egy másik összehasonlítással folytathatjuk. Sonnino ur nyilatkozatát is megtalálja az olvasó, amelyben a többi között ezeket mondja: „válaszunkat közölni fogo.ni a nyilvánossággal, amint megegyeztünk a (tartalmában." Lám, lám, tehát még nem egyeztek meg. Vájjon ki miatt? Talán Olaszország miatt, ahol egy ép ma éjjel érkezett távirat szerint újból és most már nagyon erélyesen sürgetik a hadi készenlét kiegészítését. — Angliától? Vagy talán csak Anglia miatt? Mintha nagyon sokat mondana meg az olasz külügyminiszternek ez a mondata arról, ami az antant válaszában lesz! A válasz megoldásáról ugyanekkor Lloyd George igy beszél: „Válaszunkat szövetségeseinkkel való teljes egyértelműséggel fogjuk megadni." Persze hogy nem ad annyit ez a sabolnos mondat, mint a mennyit Sonnino. De hiszen azért beszél most Lloyd George és azért beszél az imént a szegény, a küliügyminiszterséget <ma már bizonyára kényszerűségből viselő Sonnino. A válaszról m'ás mondanivalója nincs is az angol miniszterelnöknek. Amikor azt a kijelentést teszi, hogy a birodalmi kancellár javaslatainak elfogadása azt jelentené, hogy „fejünket hurokra tennők", bizonyára Bethmann-Hollweg beszédeire céloz, hiszen a birodalmi kancellárnak módjában sem volt még azokat a javaslatokat közölni, amelyek békeajánlatunkat követnék. „Elégtétel nélkül a béke lehetetlen", mondja Lloyd George, aki ma már bizonyára nem nevezi •hitvány bitangnak azt, aki békéről beszél, hiszen ő folytatja igy: „Mindenki, aki a háborút könnyelműen meg akarja hosszal)4 bitani, ezért a bűnért magára háritaná a felelősséget." Igaz, hogy nyomban megátkozza, aki elsitett békét köt, de mért ne átkozza meg? Eddig a németeket átkozta. És ki mondja, hogy ő elsietett békét köt? A szégyenletes romániai kudarccal szemben Lloyd George bizonyos görögországi sikerekre hivatkozik. Persze maga sem állítja, hogy ezek a sikerek harctériek, hanem arról van szó, hogy ő Venizelosz kormányát elismerte. Ép ma érkezett jelentés arról, hogy Venizelosz ellen Konstantin király kormánya hazaárulás miatt elfogató parancsot adott ki. Ugy látszik, még ez a siker sem lesz túlságosan tartós, mert mi haszna van Angliának Venizelosz miniszterelnökségéből, ha az angol elismerés dicsfénye csak a börtönben övezheti magas homlokát. Az utolsó akkord előtt jusson szóihoz még egyszer Sonnino. Azt mondja, hogy semmi jelét sem Látja jegyzékünk magasztalt feltételeinek. Tehát Olaszországban magasztaló szavak gyakoriak a békétől. Végül: Lloyd George szerint néhány nap alatt megkapjuk az antant válaszát békejavaslatunkra. Mind a négy ellenséges nagyhatalom kormányférfiai nyilatkoztak már a békéről. Beszédeik együtt véve sem mondanak so) kat. A központi hatalmak és szövetségeseik! Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre K 24-— félévre . . K 12-— negyedévre K 6-—egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre K 28-— félévre . . K 14-— negyedévre K T— egy hónapra K 2-40 Ki a d ó h I v a t a 1 Kárász-utca 9 Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér.