Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-05 / 260. szám

4 i MM AG YÁ ROfrSZÁÖ Vasárnap, Í916. november 5. A tanyai népoktatás rendezése. (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország szombati számában beszámoltunk a vallás- és közoktatásügyi miniszternek arró a leiratáról, amelyet a tanyai népoktatás végleges rendezése érdekében intézett a város közönségéhez. A miniszter tudvalevőleg az iskolák építési költségeinek fedezésére te temes anyagi hozzájárulást ajánl fel, ha a város a költség többi, még pedig nagyobbik részét vállalja, a tárgyalásokat idejében le folytatja, az előkészítő munkálatokat megteszi, hogy az iskolák építését közvetlenül a háború után megkezdhessék. A miniszternek az az intenciója, hogy a tanyai népoktatás rendezésével az alföldi magyarságot erősítse és hogy a helyi iparnak és munkás ságnak a háború után az építkezéseknél ke wyérkeresetet biztosítson. A kulturális és szociális szempontból jelentős íig.yben érdeklődtünk dr. Somogyr Szilveszter polgármesternél, aki munkatár sunknak tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a maga részéről nagy örömmel fogad ta a miniszter leiratát, amely Szeged iránt való szeretetről és a kormánv jóindulatáról tanúskodik és rajta lesz, hogy a város a tárgyalásokat mielőbb megkezdje. Mielőtt a város a minisztbri leirat ügyében érdemlegesen döntene, természetesen tanulmányozni kell a városnak régebbi szerződését, r melyet akkor kötött az állammal, amidőn a tanyai iskolák állami kezelésbe mentek át. A miniszter ajánlata — mondotta a polgármester — minden esetre igen kecsegtető, a régi és uj szerződés között az összehasonlítást azonban föltétlenül meg kell tenni. Minden tekintetben helyeslem — fejezte be nyilatkozatát a polgármester — a közoktatásügyi miniszter intencióit és hiszem is, hogy a tárgyalások eredménnyel fognak végződni, aminek érdekében a város természetesen meg fog hozni minden olyan áldozatot, a mely anyagi teherbíró képességének megfelel. Jánossy Gyula tanfelügyelő a következőkben nyilatkozott a miniszter leiratáról: — Amidőn a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése 'folytán átvettem a szegedi tankerület vezetését, legelső feladatomnak tekintettem, hogy Szeged iskolaügyének akkori állapotát megismerjem és ahoz mérten elkészítsem azt a népnevelésügyi programot, amely Szeged nemzeti hivatásának, mint az ország második legnagyobb városának és a Délvidék kulturközpontjának megfelel. Tanulmányaimi alapján javaslatot tettem a közoktatásügyi minisz temek első sorban a külterületi iskolák rendezésére, mert személyes tapasztalataim arra a meggyőződésre vezettek, hogy a tanyai iskolák ügye gyökeres reformra szorul. A miniszter több izben tett felterjesztésemre az általam kidolgozott népoktatási progra rnot most elfogadta. Az a rendelet, amelyea miniszter a város közönségéhez és hozzám intézett, arról tanúskodik, hogy meleg szeretettel és nagy jóindulattal karolja fel Szeged népnevelésügyét. — Részemről meg vagyok győződve arról, hogy a város a tanyai iskolák végleges rendezésére most felajánlott igen kedvező alkalmat örömmel meg fogja ragadni és a miniszter propozicióinak elfogadásával elő fogja segíteni azt is, hogy a helybeli iparosság és munkásosztály az iskolaépítkezések révén közvetlenül a háború után megfelelő kenyérkeresethez jusson. — A tanyai iskolák rendezése után rá fog kerülni a sor a belterület iskolaügyének rendezésére, inert ez is sok tekintetben vár fejlesztésre. Erre vonatkozólag is a legapróbb részletekig kidolgozott javaslatomat a miniszterhez már fölterjesztettem. Remélem, hogy rövid időn belül a miniszternek a várossal szentben eddig is tapasztalt jóindulata e kérdés eldöntésénél újból meg fog nyilatkozni. öh nök, ti drága nők . . . # Oh nők, ti drága nők, mily édesek vagytok ti gyönyörűséges, sóhaj-finom, lepkekönynyü — csak olykor kilencvenkilós — városi nők. Ti csupa egyetlen szőkék, barnák, feketék és langyosak, sok habbal a nyakatok körül a lá Stuart, — el kell végre mondanom, mennyire imádlak benneteket, mert versben nem mondhatom el. Versben tiz esztendő óta nem illik szerelemnek lenni, különösen most tíem, mert a Dunántúli bácsi nagyon haragszik, ha valaki rövid, beosztott sorokban hódol a kedvesének. Prózában talán szabad. Drága óanzor bácsik, maguk fiatalok és főleg katonák, hát megértenek engemet. Tudjátok-e ti drága nők, kegyelmesek és méltóságosak, nagyságosak és nagyságák, hogy huszonhét hónapja háború van? Persze, hogy tudjátok. Azt is észrevettétek, ugyebár, hogy azok a komisz férfiak — akiket közületek soklan a hősi halál után is kecsesen följelentettek mint bujikálókat — olyan szemtelenek, hogy állandóan magukról beszélnek. A Karcsi elmondja, hogyan sebesült meg, a Béla elmondja, hogyan operálták meg, a Pista elmondja, hogyan verekedett egymaga öt taljánnal, — szóval nagyon szerénytelenek és önzők ezek a férfiak egy idő óta. Rólatok, édes kicsi és nagy nők, akik pedig apáitok és férjeitek utolsó csepp vérét s mi több (vagy kevesebb?) — pénzét sem kiméivé, kétszázötven koronás osizmácskatopánkat vagy cipeflőtcskebakanceócskát és több ezer koronás állati szőrieteket vesztek magatokra, rólatok, akik tegnapról mára változtatjátok a divatot, akik rajokban vonultok ki a korzóra, akik megostromoljátok a színházakat (ahol aprO kurtizánok hálószobáit mutogatják), rólatok, óh bűbájos, hallatlanul íinomlelkü nők, senkisern akar beszélni. Nem ákiar, — disznóság: — Komolyan mondom és őszintén, veletek érzek. Emlékezzetek csak: három évvel ezelőtt elég volt, ha egy derék úriember fölött dölyfösen elnéztetek, ajkbiggyesztve, mint egy sértett királynő. Micsoda esemény volt az! tiz szalonban, busz kávéházban csak erről Elfordítottátok fürtös fejecskéteket - s este beszéltek a férfiak. Akárcsak valamelyik primadonna (primadonna? — mely ismeretlen fogalom!) uj nadrágszerepéről. Azóta sokszor próbáltatok elnézni a férfiak fölött. Sokszor eregettétek szemetekből a mérges kis tüznyilakat, (azóta talán uj fogásokat is kisütöttetek, hogy észrevegyenek benneteket a háború buszon hetedik hónapj ában. A hetvenedik 'toalettet rendeltétek meg — mert ebben a vérviharban lemondóknak és áldozatkészeknek kell lennünk, nemde? — ésf ölliáboritól — még mindig nem számittok anyny.it, mint Keszeg András vagy Kohn Bernát, aki a frontról jön haza rongyosan, véresen, csonkán. Nohát ez tűrhetetlen. Oh nők, oh pesti .nők, ka tudnátok, mit érez ilyen igazságtalanság láttán a költő! A költő ugyan, a szamár, megérdemli, hogy szenvedjen, sőt azt is megérdemelné, hogy megköveztessék, mert a költő volt az, ki évezredeken át rátok rakott holdsugarat, csillagot, aranyat, selymet, bíbort, 'drágakövet, illatot, fényt, habot, a költő volt az, aki megzavarta elméteket, elhitetvén veletek, oh, szerencsétlen szép lányok, hogy ti valóban csupa holdfény, bíbor, arany, selyem stb. vagytok. S hogy tehát tőletek függ élet és halál. A költő összeszűrte a lírát a női hiúsággal s ez a kettő leteperte (az igaz férfiak légióját. Most itt a megtorlás. Hasztalan töveitek megsemmisítő pillantásokat, hiába akar kificamodni bársonyos nyakatok a gőgtől, szegény nők, be vagytok pácolva a különféle vezérkarok jelentéseibe. Oh, azök a gyilkos katonák ! De ez nem tarthat igy örökké. Hölgyeim, ti drágák, ne hagyjátok magatokat. Esküdjetek meg, hogy igenis, kivívjátok régi jogaitokat: a veletek való kizárólagos foglalkozást, a szeszélyeiteknek való (föltétlen kódolást, a férfinem alávetettségét és akarattnlanságát. Az életekre állok, visszavívom királynői rangotokat, minden doktoraiéból hercegnőt, minden kishivatalnoknéhól grófnőt, minden hentesnéből bárónőt esinálok, ha megígéritek, hogy hetenkint csak egyszer változtattok divatot, ha megesküsztök letagadott éveitekre, hogy egészen közönséges, az Isten képére teremtett emberek akartok lenni ós ha külön megesküdtök a még letagadandó éveitekre, hogy nem akarjátok férjül venni e sorok bátortalan, reszkető Íróját. Molnár Jenő. t-ssBHBEiiBaaEBcaBaaEBüsaBaBBBBBMBMaagsBHaasaHaDBiia mozgó színház I I I í I I I I I I I I > 4 Előadás d. u. 2. órától kezdve. — Gyermek- ^ (f jegyek csak az első előadásokra érvényesek | j <8 § | 1 i I i ~ Vasárnap, november 5-én izgalmas amerikai börzetörténet! A pénz ördöge. Dráma 3 felvonásban. ¥188 MOZGÓ-SZÍNHÁZ :-: TELEFON 807. :-: Vasárnap, november 5-én Az amerikai kinematográfia remeke! Dráma 5 felvonásban. Előadások délután 2 órától kezdve. — Gyermekjegyek csak az első előadásra érvényesek.