Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-08 / 236. szám

6 BMIMAÖYARORSZAÖ Vasárnap, 1916. október 8. munkát újból meg kell kezdeni, még erőteljesebben képviselik az urakházának a tagjai Sylva-Taruoca gróf vezérlete alatt. Ez a jelenség annyival érdekesebb, mivel az osztrák arisztokráciának ezen tagjai ezzel ép ugy frontot csinálnak a kormány ellen, a mely a korona bizalmát élvezi, mint a magyar mágnások Tisza gróf ellen. A képviselőház és urakházának az egybehivását Goluchovszki volt külügyminiszter felette konzervatív pártja ép ugy követeli, mint a Czedik báró középpártja és a Fiirsieríberg Egon Miksa herceg alkotmányhű nagybirtokos pártja. Ebben a kívánságban csak az urakházának az elnöke Windischgrátz Alfréd herceg és egy csekély kisebbség nem osztozkodik. Stürgkb gróf kormánya azonban ugy a reichsrat, mint a delegációk összehívásával szemben elutasitólag viselkedik. A miniszterelnök ellenfelei természetesen azt állítják, hogy ezzel el akarja kerülni politikai és gazdasági tevékenységének a kritikáját. Minden lépés, amit az osztrák képviselőház és urakházának a tagjai Stürgkb grófnál tettek a parlamenti élet helyreállítása érdekében, kudarccal járt. Arra a roszszallásra pedig, amit az urakháza mind a három pártjának a képviselői a miniszterelnök előtt kifejezésre juttattak, Stürgkh gróf 'állítólag azzal válaszolt, hogy bár nem vitatja az urakházának azt a jogát, hogy nézetét kifejezésre juttassa, de ő nem parlamentáris miniszterelnök s igy neki elegendő a korona bizalma. Vájjon most több eredménnyel fog-e járni az osztrák parlamentáriusok erőteljesebb akciója, egyelőre még kérdéses vagy legalább is még bizonytalan. Azok a hatalmi eszközök, amelyekkjei rendelkeznek, hogy kívánságaikat megvalósítsák, szerények. A nyugalom hosszú.ideje a mindig ugyancsak mérsékelt energiákat éppenséggel ,nem fokozta. A tevékenységre váló talajjal még nem rendelkeznek, azt csak most akarják megteremteni. Áz egyetlen eszköz, amely legalább az urakháza tagjainak a rendelkezésére áll, az, hogy kívánságaikat a korona tudomására hozzák. Ez a kisérlet a legközelebb állítólag meg fog tétetni. Végeredményben is a korona kezében van a döntés. Ferenc József nagy kora dacára még sokkal nagyobb mértékben döntő instancia, mint azt a külföldön általában hiszik és nemcsak óriási tapasztalatokkal rendelkező faktor, hanem minden politikai ügyben meg van a maga nagyon is önálló fölfogása. Mint gondolkodik a korona a rechsrat összehívásáról, nem állapitható meg természetesen. De abból a tényből, hogy Stürgkh gróf egyelőre még birja a korona bizalmát, azt kell következtetnünk, hogy a korona a kérdésben a miniszterelnökkel egyetért. A parlamentarizmus helyreállításáért küzdő osztrák parlamentáriusok kétségtelenül bizonyos támogatást találtak a magyar ellenzékben, legalább ami a delegációk egybehivását illeti. Ezen közös cél szolgalatában állottak azok a tárgyalások is, amelyeket gróf Andrássy Gyula most Fürdtenberg herceggel, Bilinszkivel és más politikusokkal folytatott. Gélt ér-e ez a harc, parlamenthez és uj miniszterelnökhöz segiti-e Ausztriát, eredménitezni fogja-e a delegációk egybehivását és további folyamában a ballplatzi palotába juttatja-e gróf Andrássy Gyulát, a személyi kérdések miatt és amiatt az ellenállás miatt, amellyel Tisza gróf Andrássy akciójával szemben tanusit, nem tudhatni. De elsietett dolog volna ezt a harcot kilátástalannak minősíteni. Az az egy bizonyos, hogy ez az ügy Ausztria és Magyarország parlamenti köreit a legközelebbi időben még sokszor fogja foglalkoztatni. Felebbezés a mozik vigálmi-adója ellen. (Saját tudósítónktól.) A szeptemberi közgyűlés tudvalevőleg azt a határozatot hozta, hogy minden szinház-, mozi- és kabaré-jegy, valamint táncvigalmak és mutatványos előadások után bizonyos százalék vigalmi adó fizetendő a város javára. Ez ellen a határozat ellen a napokban dr. Balassa Ármin adott be fölebbezést a színielőadások megadóztatása miatt, most pedig Bach Jenő törvényhatósági bizottsági tag, a Korzómozi társtulajdonosa felebbezte meg a mozielőadásoknak vigalmi adóval való megterhelését. A felebbezésben kéri a rá nézve sérelmes határozat megváltoztatását és a mozielőadások megadóztatását vagy teljesen mellőzni, vagy pedig — a legrosszabb esetben — a vigalmi adót makszimálisan öt százalékban megállapítani, még pedig ugy, hogy az egy koronás jegyek után 5%-ot kelljen fizetni, a legolcsóbb helyek pedig mentesittessenek a vigalmi adó alól. A felebbezésből a következő fontosabb részleteket közöljük: A mozgószinházak a jelenleg életben lévő szabályok szerint Szeged szab. kir. város közterheihez minden másnerpii vállalattól eltérően különböző cimeken jelentékeny összeggel járulnak, ami lényegileg máivigalmi adó természetével bir. Az érvényben lévő szabályok értelmében a mozgószinházakban tartandó előadásokért engedélyre naponként 3 korona bélyeget kell leróni. A város szegényalapja javára naponkint 8 koronát kell fizetni. A rendőrségi dijra (ügyeleti dij), a tűzoltói díjra. naponkint 2 koronát, ugy .hogy különböző cimeken összesen 21 korona, azaz huszonegy korona szolgáltatandó be naponkint, ami egy évben 7665 koronára rug. A város közönsége tehát akkor, midőn százalékban kifejezve vigalmi adót állapított rneg a mozgószinházakra és egyben az előbb felsorolt különös közterheket nem szüntette meg, a törvényt és általános jogelvet sértett meg, mert nem állott jogában ugyanegy vállalatra különböző cimeken és különböző adókulcs mellett különös (speciális) adót megállapítani és igy amennyiben a százalékban meghatározandó adó jóváhagyva végrehajtatnék, ugyanakkor meg volna állapítandó, hogy az előbb részletesen felsorolt különös közterhek szedésének joga megszűnik. A vigalmi adók történetében példátlan eset az, hogy .a nyersbevétel után, azaz husz % állapíttatott volna meg. Ez nyilvánvalóan a kérdés kellő előkészítésének hiányában, tehát a tények kellő megismerésének, a viszonyok mérlegelésének elmulasztásában leli magyarázatát. Honi és külföldi példa világithatja meg azt a kérdést, hogy a helyes adópolitika, mely a befolyó jövedelem nagyságán kivül a helyesen felfogott közérdeket tekinti, tehát az alkalmazandó adó következményeit is vizsgálja, hogyan alkalmazza a vigalmi adót. Fiume város néhány fillér vigalmi adó behozatalát tervezi, mert lényegileg csak jótékonysági adót tart helyénvalónak. Wien város vigalmi adója esetéből Ausztria belügyminisztere elvileg kimondotta, hogy a vigalmi adó mozgószinház előadásokra legfeljebb 5 százalék lehet. Wien város polgármestere a mozgószinházak egyesületével közösen a vigalmi adó kérdését akként oldották meg, 'hogy pótilleték beszedését határozták el, még pedig 1 koronán aluli jegyek után 2 fillér, 1 koronán felüli jegyek után pedig 6 fillér összegben, ugy azonban, hogy a legolcsóbb jegyek után pótilleték nem szedetik. 0 Az ismeretterjesztés tekintetében a tudomány népszerűsítése körül és az általános műveltség fejlesztésében, tehát a felnőtt ember oktatásában minden más tényező kétségtelenül messze mögötte marad a mozgószinháznak. Kétségtelen tehát, hogy minden illetékes tényező a mozgószinházak jelentőségét a művelődés emelésében felismerte és ezzel egyidejűleg köztudattá vált az is, hogy a mozgószinház látogatása a müveit embernek nélkülözhetetlen. A háború harmadik évében jogos önérzettel mutathatok rá arra a köztudomásu tényre, hogy nem múlt el hónap, amikor mozgószinházam a hadi és az általános közjótékonyság szolgálatában állott és anyagi és erkölcsi eredmény tekintetében minden más hasonló tevékenységet messze felülmúlt. Hangsúlyoznunk kell azt az örvendetes körülményt, hogy a jelen mozgószinházak vonzóerejével az alkoholizmus legyőzésében óriási eredményeket ért el. mert számtalan és mindenütt feltalálható immár általános jelenség az, hogy a legszegényebb osztály szórakozását a korcsma helyett mindinkább a mozgószinházban keresi és igy ünnepnapkor a férj a feleségével a mozgószinházba megy, holott azelőtt a feleségnek nem sikerült férjét a korcsmából kivonszolni, hogy a heti keresményét el ne költse. Épen azon okból, mert a mozgószinház a legszegényebb néposztály szórakozásául is szolgál, az általános emberi jólét és művelődés érdekéből nem engedhető meg ezen olcsó szórakozásnak semmi cimen való megdrágítása, mert az sok embert visszatart a mozgószinház látogatásától és főként azokat, akiknek legnagyobb szükségük van épen művelődés és szórakozás okából a mozgószinházra, mert az őket amellett, hogv reájuk káros szórakozástól vissízatartija, egyben* ismeretüket terjeszti, műveltségűket fokozza és szórakozás közben oktatja is. KASS-szálloda — megnyitás 1916. november. =