Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-07 / 235. szám

Szombat, 1916.. október 1. DÉIMAGtA-BÖRSfélÖ Magyarok szerepe Törökország fejlesztésében, — Torday Imre törökországi tapasztalafai. — (Saját tudósítónktól.) Toidlay Imrét, a szegedi {elsőipariskola igazgatóját tudvalevően körülbelül félév előtt szabadságolták, teert a kormány rendeletéből Konstantináolyba kellett utaznia, hogy a török felsőIpariskolai oktatást szervezze. Félévi konstantinápolyi tartózkodás után Torday a napokban Szegedre érkezett; családja ugyanis még Szegeden lakik, igy szabadságát itt tölti. Torday a háború legmozgalmasabb idejéből töltött eddig mintegy hat hónapot a török fővárosban. Érthető érdeklődéssel és fogékonysággal figyelte a háborúban, megújhodó szövetségesünk minden életnyilvánulását, 'fölötte értékes és becses dolgookat mondott el a török hadsereg nagyszerű felkészültségéről, az ottani élelmezési viszonyokról, a gazdasági vonatkozásokról és a törököknek a magyarság iránt való általános rokonszenvéről. Itt adjuk részletesen mindazokat, amiket az igazgató ur szives volt elmondani: — A mai Törökország már nem a keleti fantasztikumok, hanem az európaiasodás utján biztosan haladó okos reformok országa. Hadserege kitűnő. Anatóliában és Ázsiában óriási embeMdríafékakkal rendelkezik még, amelyek pompásan fölsze- liai köszénbányákat igazgatja. — Amióta az összeköttetés a központi hatalmakkal helyreállt, jelentékeny segítésben részesül a török birodalom annak érdekéből, hogy fogyatékos állami szervezetét kiépíthesse. Ebből a célból német, magyar ás kisebb számban osztrák államférfiak állanak a török kormány rendelkezésére. A németek erejében és szervező tehetségében való bizalom a törökökben igen nagy. [Magyarország 1 iránt Törökország összes mérvadó köreiben a legnagyobb rokonszenv és bizalom mutatkozik. Egész Törökországban nagy örömmel üdvözölték a magyar kormánynak azt az elhatározását, hogy a maga részéről is szervező tisztviselőket bocsájt a török kormány rendelkezésére. A magyar kormány részéről a török földművelésügyi és kereskedelmi minisztériumba ujabban kirendeli négy tisztviselőn kivül már a háború előtt is több magyar főtisztviselő állott a török kormány szolgálatában. Igy például a két Jankó-testvér, akiknek egyike a dohányjövedék igazgatója, másika pedig a török államadósság nemzetközi bizottságának igazgatója. A közismert Széchenyi pasa, aki tudvalevően a konstantinápolyi tűzoltóságot szervezte. Hegyei kiváló zongoraművész, a szultán kamarai zenésze. Dr. Vellisz. a kultuszminisztérium egészségügyi osztályának főnöke. Strausz Aurél, főbányamérnök, aki a herakA bácskai relve .vonulnak [Konstantiriáipolyon 'át az európai harcterekre. A török nép hangulatát a háború alatt legtalálóbban azzal jellemezhetem, hogy rendület lén kötedésségtudássai végzi náluk mindenki a dolgát. — A közélelmezés szervezete a mienké hez hasonlónak mondható. Hus sok van és olcsó. Rengeteg mennyiségű dohány felett rendelkeznek, csak egy szmirnai konzorVondm Béla, aki műszaki tanácsos a közmunkügyi minisztériumban. És még mások sokan. A imagyar pénzvilágot Konstantinápolyban a Magyar Bank és Kereskedelmi rt. fiókja képviseli. Az ottani pénzintézetek egyik legtekintélyesebbje ez. Igazgatója Baumgartm Izidor, aki egyébként is kiváó érdemeket szerzett a török-magyar gazd.irendelkeznek, csak egy szmirnai konzor- c JrÁÁI/ ö, róú:té és megszilárcium például ii millió okká (1 okka - ^ kg.) sági psszekottetesek élénkítésé es dohányt hozott a piacra. Felkínálta készletéi I dltaSa Korul—..j v uuwh a ijía'^-ia. j, ^írviliaiut iw.sz.lt-i^i a konzorcium a magyar kincstárnak is, de a dohány jövedék nehézkessége miatt nem jöhetett létre az üzlet. Lisztnek, cukornak, ká vénák, pemlüiimnak és ruhának nagyon szükiben vannak a törökök. A román háború kitörése előtt Romániából kaptak gabonát, Bulgária állandóan szállít nekik terményeket. Főéleterük természetesen az a vasútvonal, amely birodalmukat a központi hatalmakkal közvetlenül összeköti. A kereskedő lem nagy részét a nemesek tartják kezükben. Magyarországból különösen cukrot kaptak. A kereskedelmi forgalomban nagv hátrány A magyar elem a monarchia hivatalos diplomáciai képviseletében is igen tekintélyes számban van képviselve. Maga a nagykövet, gróf Pajlavicini János igen derék, lelkes magyar ember. Mellette gróf Csekanics működik. A konzulátuson a magyar ügyeket Illés Zsigmond kereskedelmi attasé intézi, a ki egyúttal a konstantinápolyi magyar egyesület elnöke. A külügyminiszteri sajtótudósitó Barabás Albert, aki szívvel-lélekkel és állandóan a magyarság érdekeiért buzgólkodik. A konstantinápolyi magyar egyletnek "wwni-uumi mi&aiuiuuan na^v ucuian.y ./-v • •yp-p. a mi részünkre, hogy a pénzünk mintegy 40 mintegy 130 tagja van es altaiaoan ™egat százalékkal csökkent a török fonttal szem- lapiható, hogy az °ttam magyarság Kozott ben. Egy török font ugyanis a háború előtt ~ ' ^ vy i vy i v l w f/;60 korona volt, mig ma 34.35 korona, ugyanígy csökkent a német márka árfolyama is. A korona értékcsökkenése nem áll öszvfJUgg!sben a közös monarchia harctéri az m, P^12"2^ helyzetével és kizárólag az kaf t a'-, 2V a Törökországban vásárolt áru mi nTrok fontíal kell fizetni, amit előbb ott a vs7nmÍ'!lké,;t keU megvásárolni. A kél pénz nvek f tJfllát a közismert piaci körülmégy api utlyozzák- A törökök különösen tiUruká/1^1, c*frzö anyagot, bőröket, texkünk a hábor igy6pillmot szállítanak ncvompá&a*, o alatt. A kávéhiányon már Pörkölt « törökök. Kafanáikban melv ízletes i ,,zült kávét árusítanak, a kávé káros ko® " llincs me2 benne a UlpilliUU, IIUH.V Íiu ...... „ , harmonikus együttműködés uralkodik. A román betörés első hirére több mint 2000 koronát adtak össze az erdélyi menekültek javára. — Az aprópénz-hiány Konstantinápolyban is rengeteg. A bajon ugy segítenek, hogv hid-, villamos- és tunell-jegvekkel fizetnek aprópénz helyett. Az erélyes rendeletek — mint mindenütt — íéleredménvt szültek. A legközelebb egy- és két és fél piaszteres papírpénzt bocsájt ki a kormány. Még egy fontos és érdekes dolgot: 'Görögország aktiv beavatkozásában nem hisznek a törökök A török birodalom területén ugyanis több mint másfél millió görög él. akiknek helyzete Görögország beavatkozása fölötte bizonytalanná válnék. Ezek tehát, a kik Törökország legvagyonosabb és legkulturáltabb népelemei és akik görögországi rokonaikkal állandó összeköttetést tartanak fenn, mindent elkövetnek, hogy Görögország bele ne avatkozzék a háborúba. ..eascbbakabhababbbbbaaaababaababiaaaaekeaaa&cgaaeHi* Nem lesz tejutalvány. — Szakvélemények a tervezett uj utalványrendszerről. — (Saját tudósítónktól.) A Bélmagyarorszüg pénteki számában jelentettük, hogy dr. Somogyi Szilveszter polgármester a városi tanács csütörtöki ülésén azt javasolta, liogy hozza be a hatóság a lisztutalványok mintájára a tej-, zsir- és cukorutaiványokat. A polgármester szerint ugyanis csakis ilyen módon lehet meggátolni, hogy egyik-másik fogyasztó jogtalanul ne jusson több tejhez, zsirhoz, vagy cukorhőz, mint a többi. A tanács tagjai helyeselték a polgármester javaslatát. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a részletes tervezet kidolgozásával dr. Szalay József főkapitányt bizta meg. A Üélmagyaronszág munkatársa kérdést intézett ebben az ügyben dr. Sonnogyi Szilveszter polgármesterhez, ki a következő felvilágosítással volt szives szolgálni: — Tekintettel arra a,, körülményre, liogy a cukornál és a zsirnál ugyanazokat a jelenségeket, — bár kisebb mértékben — tapasztaltuk, mint a lisztnél, arra gondoltam, hogy talán az utalványrendszerrel meg lehetne akadályozni azt hogy az élelmesebb emberek több cukorhoz és zsirhoz jussanak. A tejutalvány behozaialát azonban magam sem tartom helyesnek, mert félő, hogy ezzel elriasztjuk az eladókat a piacról. A tejvásárlást legfeljebb korlátozni fogjuk, de a tejutalvány életbeléptetését nem tartom helyesnek. Amikor ezekre az utalványokra vonatkozó tervezet elkészül, akkor fog a tanács részletesen foglalkozni a kérdéssel. A tejutalványok behozatalára vonatkozólag Kőrös Albert, a Központi Tejcsarnok igazgatója a következőket mondta: — Csak a lapokból ismerem az iigyet, igy azt sem tudom, hogyan képzeli a hatóság ezeknek az utalványoknak az életbeléptetését. A tejutalvány behozatala, — ez meggyőződésem, — nem fogja növelni Szöged tejkontingcgisét. Különben is azt hiszem, hogy ez a terv kivihetetlen, mert csak ugy lehetne a kérdést igazságosan megoldani, ha a Szegeden levő, illetve Szeged rendelkezésére álló tejet koncentrálnák, azaz egy helyre összegyűjtenék. Ez viszont lehetetlen, mert nemcsak a tejcsarnokok, hanem mozgó-árusok is árusitanak tejet. esetén A zsirutalványokra vonatkozólag kérdést intéztünk a Papai Pál és fia céghez, a hol ezt a felvilágosítást kaptuk: — Az a véleményem, hogy a zsirutalványoknak akkor van értelme, ha a város a szükséges zsirmennyiséget a kereskedők rendelkezésére bocsátja. Jelenleg ugyanis 9ramm°nkénf FISCHER ULTI Aranyért Korzó-kávéház km "ST