Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-29 / 255. szám

4 DÉLMAG YÁRÖRSZÁG 'Vasárnap, 1916. október 29. Semleges megfigyelések a háborús Angliában. A Berliner , Tageblatí 'tudvalevőleg egyik semleges állambeli tudósítóját Angliába küldte ki. Erről iaz érdekes útról szólnak ezek az 'értékes sorok: iAz angol kormány ós a nép 'között fennálló viszony most sem lényegesen más, mint a békeidőben. A liberális kormány tulajdon'képen sohasem volt népszerű, különösen nem a mindenkor konzervatív Londonban. A háború kitörése előtt akut ir kérdésben a liberális kormány alaposan leszerepelt. Ha nem ütött volna ki közben a háboru, uj választások következtek volna, amelyek a kormányt aligha juttatták' volna többséghez. Ép azért magától értetődőnek vette -a választók többsége a koalíciós kormányt. Az unionisták befolyása a kormányban állandóan növekvőben van. Lloyd /George teljesen az ő karjaikba vetette magád és As•quithot ő és hívei egészen falnak szorítják. Alsquitihot széles körökben még mindig inkább ügyvédnek tekintik, és nem államlférfiunak. A sajtó magatartása vele szemben megoszlik. iSok lap nyíltan hangoztatja: „Asquith mus go." Az utcai szónokok közül is sokan nem ép ildomosán támadják. /Kétségtelen, bogy a liáBoru befolyása alatt a konzervatívok pártja gyarapódéban van. A kereskedelmi háboru propagandája az üzleti világ köreiből sokakat a konzervatívok /táborába bajt. Nem csekély azoknak az üzleti ágaknak a száma, amelyek részére a háboru egyáltalán nem jelent nyereséget és virágzást. Ezeknek a képviselőd sokat ramélnek ai. -unionisták' által kilátásba helyezett kereskedelempolitikai változástól. (A liberálisok pedig elvileg még mindig kiitartanak a szabad kereskedelem mellett. S szinte az a benyomás, hosry a liberális /miniszterek és /Asquith egyáltalán nem hisznek „a háboru utáni kereskedelmi háborúban." Azonban a konzervatívoknak magas védvámclkra vonatkozó Ígérete sok /iparosra esábitólag hat. (Azt híresztelik, bogy a központi hatalmak iparosai már most is óriási árutömegeket termelnek, hogy azokat mindjárt a háboru után, ha továbbra is megmarad a szabad kereskedelem!, Angliának és gyarmatainak a pia-cra dobja. Állítólag ezen „dümping" ellen akarnak védekezni. Amidőn a valóságban titkon bevallják, hogy ez a háboru egyáltalán nem Ifogja tönkretenni a német versenyt, az Amerikától való félelem is, sokat nyom a latban. Ment természetes, hogy az angol milliárdok által megtermékenyii te 11 amerikai ipar a háboru után Angliának nem lesz épen kellemes. A németellenes propaganda még most is a legjobb anyagot szolgáltatja a kormány megkritizálásához. .Bizonyos /agitátoroknak még egy Lloyd George-kormány sem, elég németellenes. Nemcsak a német, árak elől akarják elzárni a brit földet, hanem amellett is agitálnak, hogy a központi hatalmak' polgárai, sőt azok utódai se tehessék többé a lábukat angol /földre. Kedvenc témája taz utcai szónokoknak a hadd /foglyokkal való bánásmód. jSzerin/tük ugy az internált ellenséges, polgári személyekkel, mint a hadifogoly ka fonákkal túlságosan jól bálinak Angliában. Azt követelik tehát-, hogy ezekkel is ép oly rosszul bánjanak, mint ahogy a iNémetor/szágban! internál/t, illetve Ihadilfctglyólkkal bánnak. lEgyes lelkiismeretlen sajtóorgánumuknak sikerült még a műveltebb elemekkel is elhitetni, Ihogy az angol internáltakat és hadifoglyokat tényleg éheztetik Németországban és hogy a legcsekélyebb okok miatt is imagánzárkával büntetik. A kormány jól tudja, hogy nem igy van s azért nem is nyúlhat az oly sokat követelt megtorló rendszabályokhoz, de az sem jut eszébe, hogy ezeket a vádakat dementálja. Az az állítás, hogy sok ellenséges külföldi nincs internálva, egyáltalán nem igaz. Még nem rég egy csomó német pék /folytathatta ugyan a mesterségét, de ha valamelyikük ellen -egy tiltakozás hangzott is el, rögtön /internálták. A naturalizálás jogától is megfosztották az ellenséges külföldieket. Csak néhány német származású nagytőkés kerülte el az internálást, mert az angol pénzügyi körök üzleti okokból nem találták ezt kívánatosnak. Ezek .naturálizáltatihatják is magukat-. Erős agitáció folyt a némie/t hangzású névvel bíró hivatalnokok ellen is és -akkor is nyngdijaztótk őket, ha Angliában születtek. A hadvezetés kritizálásában nem nagyon tartózkodók az angolok. Sokáig volt kedvelt jelszó: Németország blokádjának a szigorítása. A hadsereg -liiány-os szervezettsége ellen már /Kiteheűer idejében is sokat kiabáltak. -A tóborzó-rendszernek annyi ellensége volt, hogy az annyira félt védőkötelezettség végül megkönnyebbülést jelenített, mivel a sorozás bizonyos pártatlanságra vezetett. A Dardanella-kaland miatti vita még most sem jutott teljes befejezésre. Egyesek annak idején az ellen protestáltak, am:i,ért csapatokat vittek a Gallipolifélszigetre, mások az onnan való visszavonn 1 ás t kárhoz t akták. ŰÉ/p igy oszlanak meg a vélemények a skagerraki tengeri ütközet miatt is. Sokan különösnek találják, liogy Jellicoe tengernagy nem volt személyesen jelen a hadszíntéren. A cenzúra a hadvezetésre vonatkozó kérdésekben ma kevésbbé szűkkeblű, mint kezdetben. A bábom első évében a közönség meg volt róla győződve, liogy nagyon sokat titkoltak el előle. Most elég részletes leírások jellennek meg az egyes csatákról és napjában többször is adnak ki hadijelentéseket. De azért mindig észlelhető bizonyos bizalmatlanság a hadvezetéssel szemben. Neinzetegyesitő elemimé vált a háboru alatt először: a védkötelezettség. Csak azóta érzi a közönség a nemzeti feladat nagyságát, amellyel szemben minden pártviszálynak háttérbe kell szorulnia. Csak most eszmélnek fel arra, hogy /Anglia győzelme nem épen magától értetődő valami és liogy végül ,is a háborúnak nem kedvező kimenetele is elképzelhető. •izzótestek és üveghengerek In vert és Auerégőkre legjobb minőségben FONYÓ SOMA, világítási-vállalatnál, Kölcsei-utca 4. Telefon 165. Ami késik, nem múlik. (Saját tudósítónktól.) Az eset. korszerűen sertés vásárlással kezdődik és 'bürokratikus, ólomlábon járó lassúsággal, mondhatnók hanyagsággal végződik. Ugy történt a dolog, liogy Ketter Józse/f, a rókusi állomás vendéglőse, — általánosan ismert jótékony ember — szeptember 4-én nyolcvankét darab sertést vásárolt. Ketternek esze ágában sem volt disznót vásárolni és mégis vásárolt, mert Kalmár József, /vájd a hunyadi vasgyári alkalmazott megkérte erre. Ivilónkint négy koronát fizetett a sertésekért. Ketter nem sokáig tartogatta a disznókat, — ugyan miből etette volna őket'? — még aznap eladta mind; részben a Hus- és Vásárpénzt árnak, részben a vasutasok jóléti bizottságának. Háromezer korona haszna lett az ügyletből. Ketter azonban nem /rakta a ropogós ezreseket a bugyellárisába, hanem gondolt egyet. Nem is .sokáig gondolkodott, nála természetes dolog az ilyesmi. Hamarosan elhatározta, hogy a 3000 koronát jótékonyeélra adja. Akkoriban kezdődött az erdélyiek menekülése a román betörők elől, akkoriban facsarodott el az érző emberek szive a pusztuló javak és az ellenség elől menekülő polgári lakosság láttán. Az egész ország szive megdobbant, mindenki velük érzett, velük érzett Ketter is: A háromezer koronából ezer koronát átadott a polgármesteri hivatalban erre /a céla, nyugtát is kapott róla. Kétezer koronát feladott az 1113. és 1114-es számú postautalványon a Budapesten székelő m. kir. vasgyári hivatalnak, a következő levél kíséretében: — F. bó 4-én Kalmár József, vajdahunyadi vasgyári alkalmazott /egyenes kérésére megvettem 82 db. különböző nagyságú sertést kilogramonkint 4 koronáért. Aggódva a kimerült és összetört sertések esetleges elhullása, vagy az élelem hiánya stb. következtében engem érhető veszteségek miatt a sertéseket még aznap sikerült a Szegedi Hus- és Vásárpénztárnak és a vasutasok jóléti bizottságának eladni. Mai napon eszközölt végleges elszámolásoknál kiderült, hogy a vétel és eladásiból kifolyólag előre nem látott hasznom származott. Ennélfogva pillanatig sem Ih ahova, lelkiismeretein szavára hallgatva elhatároztam, bogy ezen haszon körülbelül 90%-,át (a /felmerült költségeket is beszámítva), vagyis 3000 koronát az erdélyi menekültek segélyezésére fordito-m. E •célból 1000 koronát a Szegeden levő menekültek segélyezése végett a szegedi polgármester urnák átadtam, 2000 koronát pedig postautalványon a Vasgyári hivatal címére has öncélra feladtam. Fentieket szíves tudomásukra hozva vagyok kiváló tisztelettel Ketter József v. vendéglős. Elküldte a pénzt, elküldte a levelet, aztán várta, hogy elismervényt kapjon a kétezer koronáról. Nagyon türelmes ember Fjptter, várt egy hétig, két hétig, várt egy hónapig, a válasz •;A^TUNGSRAM"-!ámpa gazdaságos, mert tökéletes és hosszú élettartamú. A minőségért a gyár szavatol. Kérje •'mindenütt a „Tungsram" védjeggyel ellátott lámpát, Gyártja az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T Újpest 4,