Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-29 / 255. szám

4 DÉLMAG YÁRÖRSZÁG 'Vasárnap, 1916. október 29. Semleges megfigyelések a háborús Angliában. A Berliner , Tageblatí 'tudvalevőleg egyik semleges állambeli tudósítóját Angliába küldte ki. Erről iaz érdekes útról szólnak ezek az 'értékes sorok: iAz angol kormány ós a nép 'között fenn­álló viszony most sem lényegesen más, mint a békeidőben. A liberális kormány tulajdon­'képen sohasem volt népszerű, különösen nem a mindenkor konzervatív Londonban. A há­ború kitörése előtt akut ir kérdésben a libe­rális kormány alaposan leszerepelt. Ha nem ütött volna ki közben a háboru, uj választá­sok következtek volna, amelyek a kormányt aligha juttatták' volna többséghez. Ép azért magától értetődőnek vette -a választók több­sége a koalíciós kormányt. Az unionisták befolyása a kormányban állandóan növekvőben van. Lloyd /George teljesen az ő karjaikba vetette magád és As­•quithot ő és hívei egészen falnak szorítják. Alsquitihot széles körökben még mindig in­kább ügyvédnek tekintik, és nem államlfér­fiunak. A sajtó magatartása vele szemben megoszlik. iSok lap nyíltan hangoztatja: „As­quith mus go." Az utcai szónokok közül is sokan nem ép ildomosán támadják. /Kétség­telen, bogy a liáBoru befolyása alatt a kon­zervatívok pártja gyarapódéban van. A ke­reskedelmi háboru propagandája az üzleti világ köreiből sokakat a konzervatívok /tá­borába bajt. Nem csekély azoknak az üzleti ágaknak a száma, amelyek részére a háboru egyáltalán nem jelent nyereséget és virág­zást. Ezeknek a képviselőd sokat ramélnek ai. -unionisták' által kilátásba helyezett keres­kedelempolitikai változástól. (A liberálisok pedig elvileg még mindig kiitartanak a sza­bad kereskedelem mellett. S szinte az a be­nyomás, hosry a liberális /miniszterek és /As­quith egyáltalán nem hisznek „a háboru utá­ni kereskedelmi háborúban." Azonban a kon­zervatívoknak magas védvámclkra vonatkozó Ígérete sok /iparosra esábitólag hat. (Azt hí­resztelik, bogy a központi hatalmak iparosai már most is óriási árutömegeket termelnek, hogy azokat mindjárt a háboru után, ha to­vábbra is megmarad a szabad kereskedelem!, Angliának és gyarmatainak a pia-cra dobja. Állítólag ezen „dümping" ellen akarnak vé­dekezni. Amidőn a valóságban titkon bevall­ják, hogy ez a háboru egyáltalán nem Ifogja tönkretenni a német versenyt, az Ameriká­tól való félelem is, sokat nyom a latban. Ment természetes, hogy az angol milliárdok által megtermékenyii te 11 amerikai ipar a háboru után Angliának nem lesz épen kellemes. A németellenes propaganda még most is a legjobb anyagot szolgáltatja a kormány megkritizálásához. .Bizonyos /agitátoroknak még egy Lloyd George-kormány sem, elég németellenes. Nemcsak a német, árak elől akarják elzárni a brit földet, hanem amellett is agitálnak, hogy a központi hatalmak' pol­gárai, sőt azok utódai se tehessék többé a lá­bukat angol /földre. Kedvenc témája taz utcai szónokoknak a hadd /foglyokkal való bánás­mód. jSzerin/tük ugy az internált ellenséges, polgári személyekkel, mint a hadifogoly ka fonákkal túlságosan jól bálinak Angliában. Azt követelik tehát-, hogy ezekkel is ép oly rosszul bánjanak, mint ahogy a iNémetor­/szágban! internál/t, illetve Ihadilfctglyólkkal bánnak. lEgyes lelkiismeretlen sajtóorgánu­muknak sikerült még a műveltebb elemek­kel is elhitetni, Ihogy az angol internáltakat és hadifoglyokat tényleg éheztetik Német­országban és hogy a legcsekélyebb okok miatt is imagánzárkával büntetik. A kor­mány jól tudja, hogy nem igy van s azért nem is nyúlhat az oly sokat követelt meg­torló rendszabályokhoz, de az sem jut eszé­be, hogy ezeket a vádakat dementálja. Az az állítás, hogy sok ellenséges külföldi nincs internálva, egyáltalán nem igaz. Még nem rég egy csomó német pék /folytathatta ugyan a mesterségét, de ha valamelyikük ellen -egy tiltakozás hangzott is el, rögtön /internálták. A naturalizálás jogától is megfosztották az ellenséges külföldieket. Csak néhány német származású nagytőkés kerülte el az inter­nálást, mert az angol pénzügyi körök üzleti okokból nem találták ezt kívánatosnak. Ezek .naturálizáltatihatják is magukat-. Erős agitáció folyt a némie/t hangzású névvel bíró hivatalnokok ellen is és -akkor is nyngdijaz­tótk őket, ha Angliában születtek. A hadvezetés kritizálásában nem nagyon tartózkodók az angolok. Sokáig volt kedvelt jelszó: Németország blo­kádjának a szigorítása. A hadsereg -liiány-os szervezettsége ellen már /Kiteheűer idejében is sokat kiabáltak. -A tóborzó-rendszernek annyi ellensége volt, hogy az annyira félt védőkötelezettség végül megkönnyebbülést jelenített, mivel a sorozás bizonyos pártat­lanságra vezetett. A Dardanella-kaland mi­atti vita még most sem jutott teljes befeje­zésre. Egyesek annak idején az ellen protes­táltak, am:i,ért csapatokat vittek a Gallipoli­félszigetre, mások az onnan való visszavonn 1 ás t kárhoz t akták. ŰÉ/p igy oszlanak meg a vélemények a skagerraki tengeri ütközet miatt is. Sokan különösnek találják, liogy Jellicoe tenger­nagy nem volt személyesen jelen a hadszín­téren. A cenzúra a hadvezetésre vonatkozó kér­désekben ma kevésbbé szűkkeblű, mint kez­detben. A bábom első évében a közönség meg volt róla győződve, liogy nagyon sokat titkoltak el előle. Most elég részletes leírások jellennek meg az egyes csatákról és napjá­ban többször is adnak ki hadijelentéseket. De azért mindig észlelhető bizonyos bizal­matlanság a hadvezetéssel szemben. Neinzetegyesitő elemimé vált a háboru alatt először: a védkötelezettség. Csak azóta érzi a közönség a nemzeti feladat nagyságát, amellyel szemben minden pártviszálynak háttérbe kell szorulnia. Csak most eszmélnek fel arra, hogy /Anglia győzelme nem épen magától értetődő valami és liogy végül ,is a háborúnak nem kedvező kimenetele is el­képzelhető. •izzótestek és üveghengerek In vert és Auerégőkre legjobb minő­ségben FONYÓ SOMA, világí­tási-vállalatnál, Kölcsei-utca 4. Telefon 165. Ami késik, nem múlik. (Saját tudósítónktól.) Az eset. korszerűen sertés vásárlással kezdődik és 'bürokratikus, ólomlábon járó lassúsággal, mondhatnók ha­nyagsággal végződik. Ugy történt a dolog, liogy Ketter Józse/f, a rókusi állomás vendég­lőse, — általánosan ismert jótékony ember — szeptember 4-én nyolcvankét darab sertést vá­sárolt. Ketternek esze ágában sem volt disz­nót vásárolni és mégis vásárolt, mert Kalmár József, /vájd a hunyadi vasgyári alkalmazott megkérte erre. Ivilónkint négy koronát fizetett a sertésekért. Ketter nem sokáig tartogatta a disznókat, — ugyan miből etette volna őket'? — még aznap eladta mind; részben a Hus- és Vásárpénzt árnak, részben a vasutasok jóléti bizottságának. Háromezer korona haszna lett az ügyletből. Ketter azonban nem /rakta a ro­pogós ezreseket a bugyellárisába, hanem gon­dolt egyet. Nem is .sokáig gondolkodott, nála természetes dolog az ilyesmi. Hamarosan el­határozta, hogy a 3000 koronát jótékonyeélra adja. Akkoriban kezdődött az erdélyiek menekü­lése a román betörők elől, akkoriban facsaro­dott el az érző emberek szive a pusztuló javak és az ellenség elől menekülő polgári lakosság láttán. Az egész ország szive megdobbant, mindenki velük érzett, velük érzett Ketter is: A háromezer koronából ezer koronát átadott a polgármesteri hivatalban erre /a céla, nyug­tát is kapott róla. Kétezer koronát feladott az 1113. és 1114-es számú postautalványon a Bu­dapesten székelő m. kir. vasgyári hivatalnak, a következő levél kíséretében: — F. bó 4-én Kalmár József, vajdahunyadi vasgyári alkalmazott /egyenes kérésére meg­vettem 82 db. különböző nagyságú sertést kilo­gramonkint 4 koronáért. Aggódva a kimerült és összetört sertések esetleges elhullása, vagy az élelem hiánya stb. következtében engem ér­hető veszteségek miatt a sertéseket még aznap sikerült a Szegedi Hus- és Vásárpénztárnak és a vasutasok jóléti bizottságának eladni. Mai napon eszközölt végleges elszámolásoknál ki­derült, hogy a vétel és eladásiból kifolyólag előre nem látott hasznom származott. Ennél­fogva pillanatig sem Ih ahova, lelkiismeretein szavára hallgatva elhatároztam, bogy ezen haszon körülbelül 90%-,át (a /felmerült költsé­geket is beszámítva), vagyis 3000 koronát az erdélyi menekültek segélyezésére fordito-m. E •célból 1000 koronát a Szegeden levő menekül­tek segélyezése végett a szegedi polgármester urnák átadtam, 2000 koronát pedig postautal­ványon a Vasgyári hivatal címére has öncélra feladtam. Fentieket szíves tudomásukra hozva vagyok kiváló tisztelettel Ketter József v. ven­déglős. Elküldte a pénzt, elküldte a levelet, aztán várta, hogy elismervényt kapjon a kétezer ko­ronáról. Nagyon türelmes ember Fjptter, várt egy hétig, két hétig, várt egy hónapig, a válasz •;A^TUNGSRAM"-!ámpa gazdaságos, mert tökéletes és hosszú élettartamú. A minőségért a gyár szavatol. Kérje •'mindenütt a „Tungsram" védjeggyel ellátott lámpát, Gyártja az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T Újpest 4,

Next

/
Thumbnails
Contents