Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-29 / 255. szám

1 Vasárnap, 1916. október 29, DÉLMAGYABORÖZÁG Körber kinevezése. — Burjánt megbízta a király a közös pénzügyminisztérium vezetésével. — Budapest, október 28. A Wiener, Zeitung vasárnapi száma Körberhez intézett királyi kéziratot közöl, amely szerint őt osztrák miniszterelnökké nevezi ki a király és meg­bízza a kabinet megalakításával. Egy másik királyi kézirat a Bohenlohe belügyminiszter által benyújtott összkor­rnány lemondását elfogadja és megbízza a minisztereket az uj kormány kinevezéséig az ügyek vitelével. Budapest, október 28. A „Budapesti Közlöny" vasárnapi száma királyi kéziratot közöl, amely báró Burián István külügymi­nisztert első sorban értesiti Körber kineve­zéséről és megbízza a közös pénzügyminisz­térium vezetésével. Budapest, október 28. A Magyar Táv­irati Iroda illetékes helyről jelenti, hogy az osztrák kormányalakítási akciónak a kiegye­zési tárgyalásokkal való kapcsolatáról a sajtóban megjelent közlemények komoly alappal nem birnak. Az a hir, mint'ha Körber és Tisza abban egyeztek volna meg, hogy az uj kiegyezést a háború utánra halasztják és addig a jelenlegi egyezség hatályát meg­hosszabbítják, a valósággal ellenkezik. Budapestről jelentik: Szombaton este a munkapártban az összes miniszterek meg­jelentek; Oró/f Tisza István miniszterelnök közölte a Körberrel való tárgyalások ered­ményeit. . Budapestről jelentik: A Stürgkh-kabinet tagjai péntek délután Hohenlohe henceg bel­ügyminiszter elnöklésével tanácskozást tar­tottak, amelyn fllhatározták, hogy átadják őfelségének lemondásukat. A felmentési ké­nelmet, szombaton délután nyújtották át. Dr. Körber péntek délután .több tanácskozást •folytatott, amelyek a kabinetalakitással való megbízással összefüggnek. A tanácskozások Pénteken nem fejeződtek he és igy .Körber Pénteken még nem tett javaslatot őfelségé­nek a kabinetalakitásra vonatkozólag. Infor­mált körökben azonban azt hiszik, hogy a ta­nácskozások igen ,gy©rs lefolyásnak lesznek és hogy az uj kabinet kinevezése közvetlenül küszöbön áll. Vállalok és készítek: 'SS0­üvegezést, gittjavitást, képek kere­tezését, uj ablak-készitését, famun­káknak enyvezését és javítását. rvrtUA DA| üveges Horváth Mihály-u. 7. UOOO r ai, (Biongrldl-tiMpf. MrpBlolí)« míllett. Hivásra üvegezni házhoz és vidékre azonnal megyek. A bolgár királg trón­beszéde. Szófia, október 28. A Bolgár Távirati Ügynökség jelenti: Radoszlavov miniszter­elnök Bulgária cárjának nevében a követ­kező trónbeszéddel nyitotta meg a 17-ik bolgár nemzetgyűlés harmadik ülésszakát: — Uraim! Szomszédunk Románia, mely a hűtlen szövetségeseivel harcban álló Bul­gária súlyos helyzetét 1913-ban kihasználva behatolt királyságunk területére és elrabolta termékeny Dobrudzsánkat, ez év augusztus 28-án a szövetséges osztrák-magyar monar­chiának hadat üzent és egyidejűleg dunai városaink ágyúzása által megtámadta Bul­gáriát, sőt az előtt csapatai hallatlan kegyet­lenkedéseket követtek el és megkezdték a dobrudzsai lakosság fosztogatását és kiirtá­sát. Románia ezen gálád magatartása arra kényszeritett, hogy vitéz hadseregemnek megparancsoljam, hogy behatoljon a Dob­rudzsába, utasítsa vissza a váratlan táma­dást és hogy a Bulgárián 1913-ban elköve­tett jogtalanságot torolja meg, továbbá dob­rudzsai testvéreinket a szolgaságból szaba­dítsa ki. Szövetségeseink is ellenállhatatlan len­dülettel győzték le az ellenséges csapatokát Dobrudzsában és azokat rövid idő után tét­lenségre kényszeritettük. Ez által megsza­badítottuk a további kegyetlenkedésektől, rnartir halálra itélt testvéreinket és birto­kunkba vettük azt a földet, amelyet testünk­ből szakított ki a prédára leső szomszéd. Meghajlok a hazáért meghalt hősök emléke előtt, dicső és vitéz hadseregünk előtt, amely ugy Dobrudzsában, mint a többi fronton hervadhatatlan babérokat szerzett. Bécsi véleméng az orosz különbékéről. Bécs, október 28. Egy idő óta. a külföldi sajtóban hirek jelentek meg, amely szerint Oroszország különlbékére törekszik. iSőt a „Bemer Tagblatt" a minap közzé is tette az orosz békeajánlatot, amely állítólag a köz­ponti hatalmak elé terjesztett. Itteni mérték­adó helyen a legnagyobb szkepticizmussal fo­gadják ezeket a híreszteléseket. A központi hatalmak egyetlen államlfárfia sem alapítja számításait az ilyen híreszteléseikre. Egész határozottsággal meg lehet állapítani, hogy e híreknek részünkről semmi pozitív alapja sincs. Annyi bizonyos, liogy Oroszország je­lenleg hiába áldozza föl százezrével fiainak életét. Mi hidegvérrel megvárhatjuk, mig ellenifeleink anra a megismerésre józanod­nak, hogy minden további erőfeszítésük kilá­tástalan. ír Edward Grey beszéde, amelyet egyes helyeken ugy értelmeztek, mintha rej­tett fenyegetést tartalmazott volna az orosz különbéke törekvésekkel szemben, arra vall, mintha Anglia kész lenne ltokét kötni, ha va­lamennyi szövetségese beleegyeznék ebbe, ami azonban eddig, ugy látszik, még nem történt meg. Románia Vereségének hatása Görögországra. Bem, október 28. A Times megállapítja, hogy a központi hatalmak, mint mindig, most is megelőzték Oroszországot a cselek­vésben. Igaz, hogy Németország cselekvési szabadságát nem korlátozták szövetsécpsei, mint Románia Oroszországot, azonban kellő erővel meg lehetett volna alkadályozni a dol­gok ilyen fejlődését. Bizonyos, hogy a ro­mániai hadműveletekbe számítási hiba csú­szott bele. Hogy ki követte el, nem kutatjuk, de látjuk, hogy milyen katasztrofális követ­kezményei vannak, Hibát helyrehozni az ed­digi tapasztalatok szerint sokkal nehezebb, mint uj eredményeiket elérni valahol másutt. Bármilyen nehéz legyen is azonban a kor­rekció, meg kell hozni érte minden áldozatot. Görögországban látjuk, hogy milyen hatást tettek a vemet eredmények. A társadalmi mlozgalmak laJUbaanaradtak és Konstantin királynak, valamint kormányának helyzete egyre szilárdabb. Tífuszjárvány aromán fővárosban Stockholm, október 28. Bukaresti jelen­tés szerint Mirceu herceg, a román király legifjabb fia tífuszban súlyosan megbetege­dett. Bukarestben és környéjkén tífuszjár­vány dühöng. Oroszország vesztesége öt hónap alatt majd két millió ember. Bern, október 28. A kievi központi nyil­vántatrási hivatal kimutatása szerint 1916 junius elseje óta Oroszország vesztesége halottakban, sebesültekben és eltűntekben 1.797,522 közember és 85,981 tiszt. A görög válság. Rotterdam, október 28. A Daily Tele­graph jelenti Athénből: A francia követ ki­hallgatáson jelent meg Konstantin királynál és biztosította a .királyt arról, hogy az anya­országtól elszakadt részek nem szándékoz­nak Athén ellen vonulni. Miután a király el­fogadta a francia tengernagy követeléseit, az antant nem fogja többé háborgatni, ugy, hogy ,a király trónját és a hozzá hü ország­részt zavartalanul megtarthatja. E területen tovább folytathatja semlegességi politikáját. Az anyaországtól elszakított részt az antant szövetségének tekintik. A hivatalos kormány kijelentette, hogy jóakaratú semlegességét az antant iránt föntartja. Bruszilov békejóslata. Amsterdam, október 28. A Temps tudó­sítójának Bruszilov kijelentette, hogy véle­ménye szerint a világháborút csak 1917. augusztusa táján fogják bevégezni. fillért fizet grammonként törmelék . . FISCHER Aranyért «<>««­UrSs.éksieróss, Höpásí-uíu 14. itrinfbuíl ml

Next

/
Thumbnails
Contents