Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-28 / 254. szám

Í>ÉLMA« Y ARORÉS6ÁG Szombat, 1Ö16. októl/ér 28. Jtforafji őrnagy a dobrudzsai Jje/yzefröL Nem 'harcolunk városokért és falvakért és nem várakért. Ha a támadás ilyenek ellen irányul, azért történik, mivel az értük való harc nem mellőzhető, ha sztratégiai hadi célunkat: az ellenség megsemmisítését el akarjuk érni. Az olyan városnak, mint Comtanzának áz elfoglalása joggal ünnepelhető. Bukarestnek egyik kapuja a Fekete-tenger felől. A másik kapu, Csernavoda, most szintén % Mackensen hadseregének a kezén van és csak most szabad a dobrudzsai hadjárat döntő sikóréröl beszélnünk, Az ÉszakDobrudzsába menekült orosz-román hadseregrészek sorsa meg van pecsételve s nem képesel; fordulat előidézésére. Románia ibekeritósében nagy haladást tettünk és ellenségeink aggodalma igazolt. Az eddig ismert kevés hivatalos adatból kiolvasható, milyen zseniális volt <a vezetés és milyen vitézül harcoltuk a csapataink. Ebből azonban nem szabad azt következtetnünk, hogy a munka könnyű volt. Az időjárás és talaj akadályozták a gyors támadást és üldözést és az uj orosz csiapat alakulatok kitartóan verekedtek, A román ezredek eddig egyik oldalról sem arattak dicséretet és Románia népe nem mutatkozott be hősies népnek, hanem nyers, faragatlan tömegnek, mely véres ösztöneihez kezdettől fogva hű maradt. iMost kövessük a győzelem útját .figyelemmel. A döntő csata október 19-én kezdődött a TuzlaCobadino (délre)—Rasova (d;élre)-vonalból, ~ Topraisar és Cobadiuo környékén az ellenségnek kiépített támpontjai voltak. Ezek ellen irányult hadseregünk jobb szárnyának a támadása és október 20-ún elfoglalta ázokat. A jobb szárny egyik része Constanzát tűzte ki eélul és ez október 22-én jutott a kezünkre. Hadseregünk centruma a vasúti vonal 'két oldalán Medgidia ellen tört elő. A bal szárnyat Rasova vidékén visszatartottuk. Október 23-án elértük az Islam Tepe—Abacap magaslatok— Medgidia (délre)-vonalat. Ugyanazon a napon bal szárnyunk elfoglalta a megerősített Rasovát. Jóval tul a jobb szárnyon portyázott a német-bolgár-törölk lovasság, ugy hogy a frontunk lassankint Garamurait Ifelé Medgidiától északra ós Csernavodától délre képződött. Október 25 ón aztán ez a fontos hídfő is a kezünkre jutott. Mialatt az üldözést folytatjuk és a megvert ellenséges hadsereget ÉsznkDofbrudzsáfca űzzük, azalatt Bukarest várát njból bombázták repülőink, a tengerparton pedig a szövetséges halj talmak tengeralattjárói állanak éberen őrt. miként azt a török főhadiszállásról jelentett szép siker ihirdeti: Külömböző, Constanzába irányított és élelmiszerekkel megrakott hajókat, valamint egy háromezer tonnás nagy szállítógőzöst elsülyesztettünk. ' Hadi tervünk további kibontakozására kíváncsiak lőhetünk. Ellenségeink már előzőleg törték rajta a fejüket, főleg, amikor repülőink a cserna,vodai hosszú híd egyes részeit szétrombolták, A dobrudzsai hadjárat rövid lefolyásáról annyi máris megállapítható* hogy Mackensen tábornagy oly hadsereggel rendelkezik, mely támadó erő és támadó eszközök tekintetében kitűnő állapotban van. Az ellenségről ugyanez nem mondható. Talán igazuk van az oroszok szövetségeseinek, amikor az oroszoknak a szemükre hányják, hogy a román hadsereget nem támogatták kielégítően. Figyelemreméltó az a. közömbösség, a mellyel az oroszok Románia sorsa iránt viselteinek és egyáltalán nem hangzik valószínűtlennek, amikor a sajtóban felmerült az a vélemény, hogy Oroszországban esetleg meglesz a hajlandóság a. Moldovai kompenzációul elfogadni. Egyelőre elvesztett az ellenség foglyokban 75 tisztet, kereken hétezer embert, 52 gépfegyvert és 12 ágyút a legutóbbi döntő ütközetben. Feltehető azonban, hogy a zsákmány tetemesen meg fog növekedni, mert az északi Dobrudzsa nem alkalmas menedék lovassági üldözésünkkel szemben, mert északon és nyugaton a Duna karolja át az ő nagy mocsárterületeivel ezt az országrészt, amelynek keleti határa a Fekete-tenger. Mivel az ellenség veszteségei súlyosak voltak, valószínű, hogy a román hadsereg veszteségei a háború kezdete óta mintegy kétszázezer emberre rúgnak, A legutolsó, előttünk ismeretes román veszteségi kimutatás október 12-éről 178.829 elesett, sebesült és eltűnt emberről és több mint 6000 tisztről emlékezik meg. A román hadseregnek az üldözése a hármas országhatártól Orsováig tovább folytatódik. Északon Arz hadserege szorítja az ellenséget a szorosok felé. Keleten a románok ellentámadása mindjobban a határ felé koncentrálódott. Brassótól délre elfoglaltuk a predeáli szorost (azóta magán Predeálon is tul vagyunk. .A szerk.) és román területre léptünk. A Törcsváiri szorostól délre már október 14-én Rucára vidékén voltunk s október 24-én már Gampolung irányában haladtunk elő. A Vöröstoronyi szorostól délre és a Vulkán-hágó vidékén ujabb eredmények jegyezhetők fel. A románokért aggódó ellenséges és .semleges nézőik látják a katasztrófa közeledését. A Daily Chronide Constanza elestét nagyon nagy horderejűnek mondja és fél Csernavoda körülzárásától. A Corriere delta Sera a predeáli szaros elfoglalásában súlyos ós közvetlen veszélyt lát. Az Agence Havas azt hiszi, hogy Constanza elfoglalásának katonai tekintetben nem lesznek következményei és a Daily Chronicle néhány nappal azelőtt amellett erősködött, hogy a katonai térkép 1916-ra körülbelül le van zárva. Én azonban azt hiszem, hogy a román háború valamennyi ellenségünk számára még keserves csalódásokat fog hozni. Fogarastól Makóig. Augusztus 08-án törtek he a románok orvul Erdélybe. Ma teljes két hónappal a bennünket fájdalmasan érintő események után, román földön állanak csapataink és Dobrudzsa legnagyobb része á szövetségeseké. Az erdélyi menekültek vissziateflepitös előtt állanak. Érdekesnek tartjuk egy Fogarasból menekült és Makón tartózkodó úriasszony leírását most közölni arról, bogy milyen körülmények között értesültek a román betörésről, kezdték meg és folytatták menekülésük keserves útját. A tevéi a következő: — Már két hónapja, hogy erre fa szomorú sorsra 'jutottunk, hogy hontalanokká lettünk. Most megpróbálom hogy étidig átélt szomorú sorsunkról referáljak, bár nem tudom, hogyan sikerül, mert még ma is oly ku- • száltak a gondolataim, hogy nem vagyok kópés felocsúdni. Augusztus .28-án reggel azzal a hírrel vert fel a cseléd a leggyanutlanabb álmomból, liogy Vöröstoronynál betörtek az oroszok. Hirtelenében nem tudtam, mitévő legyek, de miután első ijedtségemből magamhoz tértem, sietve felöltözködtem és rögtön kiszaladtam az utcára, ahol csupa ijedt arcot láttam. Elmentem tehát Sikorszki csendőrszázad'oshoz, gondolva, hogy tőle majd megtudom a valót. Épen a folyosón beszélgetett a százados egy másik tiszttel, akit otthagyva, elém sietett és bevezetett a feleségélhez, aki már utrakészen kocsira várt. Sikorszky, sajnos, megerősítette a vöröstoronyi betörésről szóló hírt, azzal a különbséggel, hogy nem az oroszok, hanem az oláhok törtek lie az összes szorosokon. Arra a kérdésemre, liogy az uram távollétében mitévő legyek, ezt felelte: — Kiérem nem tudok tanácsot adni. Nem biztathatom, hogy nyugton maradjon, de azt sem Mondatom, lliogy elutazzon. Gondolható, mily borzasztó volt tanácstalan, helyzetem. A városiban roppant. izgalom volt, amit a legnagyobb fokra növelt a főispánnak a távolléte, aki fölment bárom napra a havasokra vadászni. Folyton érkeztek ia hivatalos táviratok, de nem vollt, akii fölbontsa. Borzasztó pánik volt, mig végre estére a főispán haza érkezett. iMiután este elaltattam a gyerekeket, fölmentem Harmathoz, aki beszélt már a főispánnal, tőle majd megtudom, kell-e menekülnünk, vagy sem. Megnyugtatott, ép azért elhatároztam, hogy amig az uram haza nem jön, sehová ,sem megyek. Biztam ugyanis abban, hogy az uram, £i .. NE FOGADJON EL MÁST MINT IT* TUNGSRAM SS® Y HAZAI GYÁPTMÁMY.OVAKODJUNK UTÁNZATOKTÓL! A „TUNGSRAW-lámpa gazdaságos, mert tökéletes és hosszú élettartamú. A minőségért a gyár szavatol. Kérje mindenütt a „Tungsram" védjeggyel ellátott lámpát. Gyártja az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T Újpest 4. L