Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-28 / 254. szám

Szómba!, 1916. október 28. — amint Kolozsvárott a bajiról értesül, — azonnal haza jön, h'a máskép nem, még gya­log 'is. Természetesen éjjel Fogarasen senkisem feküdt le és bár a város sötétben volt, az íz-, galom mindenkit az utcára hajtott. A szom­szédság .a mi kapunkban gyűlt össze és együtt tanácskoztunk. Egyszer icsak futótűzként terjed el a hir, liogy itt vannak már az -Oláhok Árpásnál. Erre a lakosság ijedten, nekiindult gyalog a sötét éjszakának, a nagy hegynek Galaes ifelé, mjert azt mondták, hogy az Olt lúdját fül­robbantják a mieink és akkor nem lehet me­nekülni. Harmat is üzent., ihogy szekeret tó­csát a rendelkezésemre, induljak azonnal. .Ekkor engem is elfogott a félelem, ösz­szekapkodtam néhány darab fehérneműt és a gyerekek ni bácskait. Épen 'fel akartam é]> reszteni a gyerekeket, midőn fél tizenkét óra­kor éjjel betoppant az uram. Istenem, sohasem felejtem el ezt a pilla­natot. Alánt örültünk egymásnak! Öt is kí­nozta a gondolát útközben, ihogy ón esetleg elmegyek, (amig ő haza. jön és azt sem flogja tudni, hol ós mierre keressen bennünket. Bor­zasztó lelki állapotban érkezett haza. Meg­tudtam tőle, hogy egyelőre nincsen semmi veszély s 'liogy csak még a szorosokban voltak kisebb .csatározások. A cselédeket azonnal szétküldtük a városba, hogy akik nem mentek el, azokat nyugtassák meg. .Mi .pedig lefeküd­tünk és nyugodtan aludtunk /fél ötig, mikor Tamás nagy ijedten berolhan, hogy mégis csak veszély lőhet, mert éjjel a .csendőrök ki­vonultak a szomszéd faluba és a főispánék is elutaztak. Nyomban keltünk, az uram elsza­ladt 'Galaosra, régi [fuvarosához, de ez csak Báránykutig vállalkozott bennünket vinni. EnneR is örültünk, bár nem tudhattuk, Ho­gyan és mi módon iflognnk tovább jutni. Ebéd után felültünk tékát .a szekérre és ott hagytuk az édes otthont, hol annyi bol­dog időt töltöttünk. Azt hittem, hogy nem élem tul iazt a percet, amikor ugy kell kijön­nöm a kapumon, hogy talán soha viszont sir láthatom gyönyörű otthonunkat. iS mily fájdalmas volt ,az édes apámtól való elválás. Még most is vérzik a szivem belé, de semmiképen sem volt. rávehető, hogy eljöjjön. Áttérek most szomorú kéjutazásunkra. Báránykuton .a fuvarosunk beszállásolt egy ismerőséhez. De nem sokat aludtunk, mert a folyton érkező menekülők ugyancsak fölza­varták a falu csöndjét. Reggel a bíró segítségével akadt egy szász ,fuvaros, aki bevitt Segesvárra, ahová reménnyel igyekeztünk, Ihogy néhány napig ott maradunk, azalatt majd visszaverik az oláhokat, m:i pedig szépen haza térhetünk az otthonunkba. Azonban a legnagyobb megle­petésünkre már a segesváriak is menekülő­ben voltak. A folytonos autőtiilkölés, a sepsi­szentgyörgyi menekülő méntelepes katonák lármája annyira fölizgatott, hogy pillanatra •se tudtam elaludni. iHjnali négy órakor kihureolkodtiunk az állomásra, ahol a vonatok már zsúfolásig tele voltak. Néhány órát csüggedten a per­fonón töltöttünk, mig véletlenül oda nem ke­riilt egy ismerős vasutas, a,kii fölpakkolt ben­nünket egy vasúti kocsi folyosójára. Két napi "tazás után eljutottunk Medgyesre. .Itt a tólgármester átadta egy főszolgabíró laká­jnak a kulcsát (a főszolgabíró ugyanis már elmenekült a családjával.) Kijelölt lakásun­^n tüzet raktunk és hozzáláttunk valami meleg étel készítéséhez. Nyölc napot tölt öt­ünk a legnagyobb .izgalom között, mert foly­jon attól rettegtünk, hogy nem lehet tovább /"fázni, dacára hogy naponta k'iíhureol'kod­Uink az állomásra, mindent elkövetve, liogy tótébb mehessünk. Végre a nyolcadik nap ^dobolták, hogy délután lesz egy menekülő Vonat. Össze is szedelőzködtünk .gyorsan és ki­1>ÉÚMAGYABIOWZÁÖ hurcolkodtunk újból az állomásra, hová este he is érkezett egy tehervonat. Csupa marii a­szállitó kocsi. Ezekbe betuszkoltak bennün­ket nagysáetve, hogy aztán útközben annál tovább vesztegeljünk. Amint beültünk, ránk csukták az ajtókat s mi ott ültünk a .nagy sö­tétségben. Ezt. már nem tudtam nyugodtan elviselni ós annyira .erőt vett rajtam a fáj­dalom, hogy percekig zokogtam. Csomagjain­kon ülve utaztunk. Másnap egy katonavonat állott meg mel­letünk. (Egy. baka megsajnált bennünket és egy padot nyújtott á't nekünk, ami isteni ál­dás volt elcsigázott testünknek. Útközben másutt 'is olyan jók voltak a katonák hoz­zánk és gyümölcscsel, pecsenyével és minden jóval halmoztak el bennünket, szegény buj­dosó hontalanokat. .Szászvároson jókora darab szalonnát és kenyeret kapott- mindegyikünk. Aradon pe­dig, ahová reggel öt órakor érkeZtiink, teával vártak bennünket, később pedig bablevest kaptunk. Azitán kilöktek bennünket az állo­másról valahová félre és még délután is ott vártunk1. Végre az uram kérésére hozzáv-a­tolták a mi kocsinkat egy személyvonathoz és este tiz órakor megérkeztünk Makóra. HIREK 0000 Csintalan asszony. / .1. felvonás. (Hózlingertől három év előtit meglógott a neje egy kábitóan fess címzetes szakaszve­zető v-el. Hózlinger imég mindig szereti -az asz­sgonyt, amikor a függöny fölgördul, épen a frász töri értej) Hózlinger (fejét több izben eredményesen a falba veri): Hát én nem tudok olyan ren­det vágni, mint az a másik gazember?! És meglógott- tőlem... és meglógott... és... s.., Tapintatos ur (Hózlinger barátja. Nem tudja, hogy az asszony meglógott.): Szervusz, kérlek, hogy van a kedves nejed. Hívd be ne­kem. Hózlinger: Azt már nem hívhatom be ne­ked többé és egyáltalán.,. Tapintatos ur: Kár. Hózlinger: Kirúgtam— Kirúgtam... Tapintatos ur: Hogyan merészelted, a mikor én szeretem a feleségedet, te csibész. Hózlinger: Megcsalt, nagyon megcsalt, alaposan megcsalt. Tapintatos ur: Az nem ok, nincs jogod, séukiuek sincs joga elkergetni a saját felesé­gét, azért, mert félrelépett. Régi tapasztalat, 'hogy aki félrelép, az vissza is tud lépni. Hózlinger: Erre nem gondoltam. Tapintatos ur: (A legkülönfélébb szidal­makat gondolja ki, de nem közli a barátjá­val.) II. felvonás. (A Csak rövid időre nevezetű szálloda. Strigomár egy csibész, a csintalan asszony a babája.) Strigomár: -Te a legcsodálatosabb és a legdififeren-ciálódottabb nő vagy. Csintalan asszony: Hogy merészelsz en­gem igy megsérteni. Lehet, hogy -mélyre sül­lyedtem, de az nem vagyok. (Lelövi.) iStrigomár (meghal): Megállj, te disznó, csak találkozzam veled a másvilágon a Hét­vezér-utcában! III. felvonás. (Szegény Csintalan asszonyt elfogják a 5 i i .v. iVi iVir. ÍTT ' -- - -í v .-..»• - - - * kibererek. Gyilkosság vétsége miatt indul meg ellene az eljárás dr. Temesvárynál.) Az elnök (A csintalan asszony állitólagos menye, de ezt senki sem tudja,): önt meg­fogjuk büntetni, mert az már mégis csúnya dolog egy embert megölni. Az ügyész (Az elnök unokája, de ez nem kizárási ök.): Kérem >a vádlottat esetleg meg­büntetni. A védő (A vádlott fia, hogy az egész csa­lád szerepeljen.): Szépen fogják nekem el­itélni ezt a derék, csinos, jó, öreg kis me nyeteskét. Kérem azonnal felmenteni, mert már igy is alaposan elhúzódott az előadás. Az esküdtek (Félmentik, miután -a bíró­ság megálMpütotta, hogy Striigománt baleset érte. Véletlenül beleszaladt egy revolver­golyóba, amely -a szobában röpködött.) Csintalan asszony (Zokog)): Ezeket- a pali­kat hogy 28-ra vettem... IV. felvonás. (Hózlinger megbocsát a feleségének, aki már nem olyan csintalan asszony, mint ami­kor mindig meg szokott szökni hazulról.) Hózlinger: Egy rossz álmot képez az egész. A fia: A darab se valami nagy eset. A kevésbbé csintalan asszony: Kérlek szépen benneteket, ne haragudjatok, de én meghalok. Hózlinger: Ahogy parancsolod édesem. A fin: Nincs nekünk olyan szerencsénk. Őnagysága: (Meghal.) Hózlinger Van nékünk olyan szeren­csénk! (Függöny.) (tr.) — Időjárás. Még sok helyütt eső várható, hősülyedéssel. SÜRGÖNYPROGNÓZIS: Sok helyütt csapadék. — Uj katonai megbízatások. A sajtőhadi­szállásról jelentik: A német császár legifőbb parancsban elrendelte, hogy Cramont po­rosz vezérőrnagyot az osztrák-magyar fő­parancsnoksághoz, őfelsége Ferenc József személye mellé osszák be, jelenlegi viszony­ban való meghagyásával. — Feizit bej ve­zérkari ezredest, török katonai attasét, ezen tisztségének meghagyásával a cs. és kir. fő­parancsnoksághoz katonai megbízottnak ne­vezték ki. — Back Bernát a harctérre megy. Kilenc hónapja körülbdliill, hogy begavári Back Bernát, malomtulajdonos, a szegedi nemzeti munkapárt elnök-e bevonult katonai szolgá­latra. A szegedi tüzéreknél képezték kii, majd Érsekújvárra került .tisztiiskolába. Back is­mét Szegeden van, tűzmester és legközelebb — valószínűleg már szombaton — a harctérre megy. — Előadások a kereskedelmi és ipar­kamarában. Megírtuk, hogy november 12-én a kereskedelmii és /iparkamara meghívására. Szterényi József tart előadást Szegeden a vá­rosiháza közgyűlési termélben. A kamara ezen kívül még négy előadás rendezését tervezi az idei télen. Az előadók között van Grátz Gusztáv országgyűlési képviselő és Vágó József, a budapesti kereskedelmi és iparka­mara titkára. — A birodalmi gyűlés megszavazta a hadihitelt. Berlinből jelenük: A birodalmi gyűlés pénteki ülésén Woegen gróf kincs­tári államtitkár az uj 12 miilliáfcdos hadihitel

Next

/
Thumbnails
Contents