Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-28 / 254. szám

•Szombat, 1916. október '28. Tárgyalásunk Oroszországgal Románia felosztásáréi. — A román hivatalos lap értesülése. ~ BÉCS, október 27. A Wiener Tageblatt tudósit(ója beszélt egy magyar emberrel, aki október 7-én hagyta el Bukarestet. A tudósítónak az illető elmondta, hogy Brassó és Nagyszeben eleste után külön futárt' in­dítottak Oroszországba, hogy azonnal küld­jenek segítséget. A futár azon üzenetet hoz­ta, hogy Oroszországnak Bukovinában szük sége van .minden katonára, épen Románia érdekében. Ha Románia nem avatkozott volna a háborúiba, az orosz csapatokat már kivonták volna Bukovinából. Erre a válaszra Mária királynő a cár­nóhoz táviratozott segítségért, akitől az alábbi választ kapta: — Sajnálom, semmit sem tehetek, mert nem foglalkozom államügyekkel. Ha tehetnék valamit, akkor a béke ér­dekében működnék közre. A válasz nagy lehangolltságot keltett, amit fokozott még a hivatalos román lap­nak, az Independance Roumain-nek azon értesülése, hogy Oroszország, Németország és a monarchia csendes tárgyalásokat kezd­tek, amelyeik Románia felosztását célozzák. Az orosz különbékének Anglia áll útjában. BÉCS, október 27. Illetékes helyen arról értesülnek, hogy az Oroszországgal vaió különbéke-hiresztelések minden alapot nélkülöznek már csak azért is, mert Orosz­ország nem egyhamar menekülhet meg Anglia karmaiból. Heves ágyú-és aknaharc a Karszton. BUDAPEST, október 27. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Az ellenség tü­zérségi és aknavető tevékenysége, mely a Karszt-fensikon és a mögötte fekvő terüle­ten levő állásaink ellen irányult, időnkint nagy hevességre fokozódott. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Románia ellen tizenhárom szoroson vonulunk fel. Bem, október 27. A Maiin irja a román katonai helyzetről: A központi hatalmak se­regei tizenhárom szoroson keresztül támad­ják meg Romániát. Előnyomulásuk a leg­több ponton ellenállásra talált. A román ha­tár déli .frontján, Kampolungnál kemény harc folyik. Általában azt hiszik, hogy Falken­,layn nem ezen a ponton ifogja hatalmas offenzíváját megkezdeni és itt csak össz­pontosítani akarja a román haderőt, hogy 1 >ÉLM A 0 Y A ROPSZ A (1 azután fötámadását Moldvaország ellen in­tézze. Ott el akarja vágni azt a vasúti vona­lat, amely Romániát Oroszországgal össze­köti. A központi hatalmak, ugylátszik, el akarják érni a Szereth völgykatlanát, hogy aztán az Ojtoz- és Trotus-volgyeken levo­nuló hadoszlopai egyesülhessenek. Az orosz segítség elmara­dása és a különbéke. Zürich, október 27. Mindenütt nagy figyelmet kelt a Románia számára várt orosz segitség elmaradása, mert felmerül az a kérdés, hogy az orosz hadvezetőség nélkülözhető tartalékerők hiánya miatt kény­telen-e igy viselkedni; arra nem gondolnak, hogy politikai okok vezetik Oroszországot ebben az eljárásában. Épen olyan feltűnőnek találják az orosz flotta magatartását, amely­nek közreműködése a konstanzai harcok­ban igen nagyjelentőségű lehetett volna. Oroszországnak ez az érthetetlen viselke­dése nem csak Romániában, de a többi szö­vetségesnél is nagy idegenkedést kelt és talán nem tisztára véletlen, ha legutóbb Ró­mában újra híresztelések merültek fel Orosz ország különbéke-kivánságairól, amelyek az olasz sajtónak alkalmat adnak e téma meg­beszélésére. A románok számára különben csak egy segitség kinálkozik: igen erős orosz sereg. Ma már bizonyosan tudjuk, hogy ez az igért orosz sereg a háború meg­kezdésekor nem állott Besszarábiában és még mindig nincs meg. A románok rendel­kezésére bocsátott segitőcsapatok száma alig több mint kétszázötvenezer katona és ezek közül hozzávetőleg kétszázhuszezer ember Dobrudzsában harcol, mig a többi a román erdélyi sereghez volt beosztva. (Bud. Tud.) „A háború döntő fázisba lépett." — A franciák utolsó kisérlete. — Bem, október 27. A Bemer Intelligenz­blatt a következő cimmel: A háború döntő fázisba lépett foglalkozik a szövetségesek dobrudzsai nagy előhaladásával, majd rá­mutat arra, hogy ugy az orosz, mint a Somme-ofíenziva megakadt, majd igy foly­tatja: Ezzel fölmerült annak szüksége, hogy lehető gyorsan helyreállítsák a lassan a kö­zépponti hatalmak felé hajló mérleg egyen­súlyát, Ezt kisérelte meg a franciák verduni lökése. Majd kiderül, hogy a verduni roham a szövetségeseknek oly szükséges teher­mentesítést meghozza-e. Csaknem kételked­ni kell ebben, ha összehasonlítjuk azt a két kilométeres frontot, amelyet három kilo­méterrel előretoltak, a frontkilométerek szá­zaival, amelyek tehermentesítésre várnak. Mindenesetre eldűl e napokban, vájjon ez sem képes-e megzavarni Hindenburgot ter­veiben. Minden ettől függ. 3 - ~ Sok a közellátásra szoruló, kevés a liszt. — Környékbeliek állandó betelepülése Szegedre. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyartor­szág pénteki számában közöltük Balogh Ká­roly pénzügyi tanácsosnak, a hatósági köz­élelmezési üzem vezetőjének a jelentését a város október havi lisztellátásáról. A jelen­tés rendkiviili érdekes adatokat tartalmaz arra vonatkozólag, miért nem elegendő a város közellátására a Haditermény által minden hónapban kiutalt lisztmennyiség. Megemliti Balogh tanácsos, hogy azoknak a száma, akik közellátásra jelentkeznek, nap­ról-napra emelkedik. •A felsőtanyai rendőr­kapitányi hivatal a legutóbbi napokban 268 családot jelentett be, mint olyanokat, akik hatósági lisztellátásra igényt tartanák. Kü­lönösen a környékbeliek betelepülése Sze­gedre emeli az ellátandók számát. Az eddigi összeírások eredménye alap­ján állapították meg annak idején Szeged egy havi lisztkontingensét hatvanöt vaggon­ban, de mindeddig — a legjobb esetben — csak 55 vaggon lisztet utalt ki havonkint a Haditermény. Októberben még ebből az 55 vaggonból is levonták azt az öt vaggon lisz­tet, amelyet az előző hónapban előlegként kapott a város, ugy, hogy csak ötven vag­gon liszt állott rendelkezésre. Amint az Ba­logh tanácsos jelentéséből kiderül, a köz­ellátásra jelentkezők száma azóta, amióta egy havi lisztszükséglet 65 vaggonban lett megállapítva, tetemesen szaporodott, nem csoda tehát, ha a liszthivatal 25 százalék le­vonásával adta ki mindenkinek a megsza­bott mennyiséget. A jelentésben az az egy a vigasztaló, hogy emlitést tesz arról, liogy a polgármester a bővitett összeirási jegy­zéket felterjeszti a belügyminiszterhez. A miniszter bizonyára méltányolni fogja, hogy a fogyasztók szaporodásával egyenes arány­ban több lisztet kér a város. Arra vonatkozólag, mi az oka annak, hogy a közellátásra jelentkezők száma egy­re emelkedik, Balogh Károly a következőket mondta a Délmagyarország munkatársá­nak: ; — A szomszédos falvakból, a környék­ről, de messzebbről is Szegedre jönnek azok, akiknek itt hozzátartozójuk van, vagy akik­nek az életviszonyában változás állott be. Ide jönnek munkát keresni, jelentkeznek közellátásra. Bármennyire rostáljuk is a je­lentkezéseket, mégis tulsokan vannak. Leg­utóbb "a Máv. 68 munkást jelentett be. Olya­nokat, akiket Szegedre vezényeltek. Felkér­kértiik a Máv.-ot, állapítsa meg, melyik munkásnak van már lisztfüzete. Azoknak, a kiknek nincs, kénytelenek leszünk adni. Arra vonatkozólag, hogy a falvakból miért járnak be ide, azt válaszolhatom, hogy bizonjtára azért, mert ott nem birnak megélni és igy kényszerülve vannak nagyobb városban munkát keresni. Z KOft - grammonként Altó fISGHERES • OU Arany irt Korzó-kávéház Illett ,!r;r

Next

/
Thumbnails
Contents