Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-28 / 254. szám

2 D&LMAGYARORSZÁG Szombat, 1916. október 28. n húszmilliós b Azoknak a tárgyalásoknak eredményéből, amelyeket Balogh Károly tanácsnok a husz milliós b<?~ "'házási kölcsönre vonatkozólag folytatói.' azt látjuk, hogy a vvieni intézet .50 éves 5.4319%-os annuitásos kölcsönt ájánit, amelyet a fokózati bélyeg és szelvény bélyegilleték miatt 5.44 %-ra kerekített ki. Az árfolyam 91%tos, vagyis a hiányzó 9%-ot 50 évre felosztva 0.18%-ot kapunk, a kölcsön tehát 6.62 %-ba kerül, illetve valamivel többe, mert a levonásba helyezett 9%, vagyis 180.000 koronának 100 fél évre beosztott lerovásának mai értéke, jóval magasabb. De még igy is előnyösnek mondható az ajánlat, mert az állam sokkal drágábban kap rövid lejáratú kölcsönöket és mert Budapest a 80 milliói is sokkal (drágábban szerezte meg, végül mert Páris városa a Kuhn, Loeb és tsa amerikai bankcégtől is drágábban kapott 50 milliót. Most iróndösstee arra kellene törekednünk, hogy ez a kölcsön ne legyen még drágább. Ugyanis látjuk, hogy a wieni intézet bekebelezés ellenében adja a pénzt; a bekebelezésliez okirat és bekebelezés szükséges. Ha ez még december 1-je előtt foganatosíttatnék — amire nincs; ugyan alapos kilátás — jelent ez: II. fokú okirati illeték címén 62.500 koronát, bejegyzési illeték címén (ha csak 500.000 korona költségbiztositékot veszünk figyelembe) 143.500 koro. nát, valamint legalább is 4000 koronát telekkönyvi kivonat) és kataszteri kivonati hitelesítési bélyegköltségben, összesen kétszázezer koronát, tehát a kölcsönösszegnek mintegy 1.05%-át. Ha azonban az okirat december 1-je után állíttatnék ki. ugy az okirati bélyeg maga körülbelül 125.000 koronára rug majd. Ennek a horribilis összegnek az elengedése iránt kellene a városnak és országgyűlési képviselőinek munkálkodniok. ,Ha a törvényhozás némely városnak kötvénykibocsájtási jogot ad és e mellett bélyeg- és illetékmentességet, akkor azt hisszük. Szeged városának akár pénzügyminiszteri rendelettel, az utólagos törvényhozási jóváhagyástól feltételezetten, akár más alakban megadhatja ehhez a húszmilliós kölcsönhöz és az annak felvételéhez szükséges előiratokhoz (kataszteri és telekkönyvi kivonatok) a teljes bélyeg- és illetékmentességet. Annál inkább megteheti ezt az állam, mert Szeged városa épugy, mint az összes városok, a háboru alatt oly gazdasági és pénzügyi megpróbáltatásoknak voltak kitéve, jövedelmük és jövedelmi forrásaik annyira megcsappantak, ihogy az állam tőlük az államjövedelem ilyképeni fokozását nem kívánhatja. Legkevésbé akkor, amikor — mint ezt Szeged városánál tapasztaljuk — bölcs előrelátással igyekszik a város vezetősége a jelenlegi pénzbőségből tőkét kovácsolni, a mostani konjunktúrákat aránylag olcsó kölcsön szerzésére felhasználni, hogv majdan, amikor a lövészárkok lakói hazakerülnek: itt munkát és keresetet találjanak és igv az állammal szemben megnyíló adófizetői kötelességüknek is megfeleljenek. És mert a tanács a kormány előzetes hozzájárulását iparkodik már most a felveendő kölcsönhöz megszerezni: szükséges, hogy evvel egyidejűleg a bélyeg- és illetékmentességet is biztosítsa ehez a hitehnivelethez. Gál Miksa. Érdekes és értékes tájékoztatót ad a kölcsönről azjtt következő cikk, amelyet egy másik szegedi pénzintézet vezetője irt: A Bodencreditanstalt által Szeged város részére tett kölcsönajánlatot két szempontból kell elbírálnunk. Első sorban az a kérdés, vájjon ezen kölcsönajánlat a jelenlegi viszonyok között és az adott lehetőségek mellett előnyös-e a városra nézve s igy annak elfogadása javasolandó-e vagy sem? ruházási kölcsön. Erre nézve a feleletet igen könnyen és egész határozottsággal megtaláljuk egyszerű öszszehasonlitás utján, összehasonlítván ezen ajánlat feltételeit más — számításba vehető — pénzintézetek által tett ajánlatok feltételeivel. Ha ezt'tesszük, azt látjuk, hogy a' Bodencreditanstalt ajánlata jóval clőnyösebb a budapesti pénzintézetektől beérkezett ajánlatoknál. Sőt, ha összehasonlítjuk a Bodencreditanstalt által megszabott feltételeket azokkal a feltételekkel, amelyek mellett Budapest székesfővárosa nemrégiben 80 millió koronás kölcsönét felvette, ugy azt találjuk, liogy Szeged város 0.65%-kai kevesebb kamatot fizetne a iBodencreditanstaltnak az igénybe veendő kölcsön után. mint aminő kamatot Budapest székesfőváros fizet kötvénykibocsátás utján felvett kölcsöne után. Ez a 0.65% kamatkülönbözet pedig a husz milliós kölcsönnél évi 130.000 kyrona megtakarítást jelent. Mindezek alapján egész határozottsággal lehet állítani, liogy a Bodencreditanstalt ajánlata a mai viszonyok mellett igen kedvező a városra nézve. A második kérdés az volna, vájjon ajánlatos-e ezt a kölcsönt a jelen időpontban felvenni és nem volna-e célszerűbb annak felvételét a háboru utáni időre halasztani? Erre a kérdésre már nem oly könnyű határozott választ találni, mert hiszen ennek a kérdésnek elbírálásánál csak lehetőségekre, várható fejleményekre vagyunk utalva", a melyek bizony a háboru után egészen más módon is valósulhatnak meg, mint ahogyan mi azt ma elképzeljük. A valószínűség amellett szól, hogv a háboru után bekövetkező időszakban hosszú lejáratú kölcsönök a maiWilson a jövö békéjéért. Newyork, október 27. Wilson nagy beszédet mondott arról, hogy alakítsák meg a népek szövetségét a háboru befejezése után a béke fentartása érdekében. — Ez az utolsó világháború, — mondotta Wilson, — amelyet az Egyesült-Államok elkerülhettek. A nemzet legyen elkészülve, hogy szükség esetén fizikai erejét is használni kell, hogy hozzájáruljon a jövendő háboru elhárításához. Asquith Románia súlyos helyzetéről. Rotterdam, október 27. A Reuter-ügynökség jelenti: Az alsóházban Asquith miniszterelnök Carson egy kérdésére a román helyzetről a következőket mondta: - Nem tartom lehetségesnek és kívánatosnak, liogy e pillanatban Románia katonai helyzetéről többet mondjak, mint azt, ihogy ugy az angol kormány, inlint valamennyi szövetségese a legnagyobb fiigyolmet fordítja erre a kérdésre. Hetek óta minden lehetőt megtettünk és megteszünk ma is, hogy Romániában küzdő vitéz bajtársainkat támogassuk. Remélem, hogy nem engedjük magunkat át túlzott pesszimizmusnak. Franciaországban, Nagybritanniában, Oroszországban és Itáliában ugy a múltban, rniint a jelenben történtek és történnek közös intézkedések. Megteszünk mindent, ami módunkban áll, hogy, Rómán iát f üggetlenségéért vívott harcában támogassuk. / Orosz jelentés a románok visszavonulásáról. Stockholm, október 27. Az orosz vezérkar jelenti: Román harcvonal; Az ellenség megnál kedvezőbb feltételek mellett tient igen lesznek kaphatók. Nem képzelhető el ugyanis, hogy a záloglevél kibocsáitással foglalkozó pénzintézetek 4 és fél % és 5%-os zálogleveleiket a ma érvényben levő árfolyamok mellett a háboru befejezése után is el •fogják tudni "helyezni a külföldi piacokon, * mikor 5 és fél% és 6%-os állampapírok fognak ugyanott' — horribilis összegekben —. elhelyezést keresni. Ma még szívesen veszi a semleges külföld 4 és fél %-os zálogleveleinket 92—93%-os árfolyamokon, mert a háboru befejezéséig s az uj hatalmi viszonyok kialakulásáig tartózkodik a háborús jellegű állampapírok vételétől s előnyben részesiti a kisebb kamatozást nyújtó, de jelzálogbiztositéki alappal bíró magánkötelezvónyeket (zálogleveleket) az egyes államok kötelezvényeivel szemben. A háboru befejeztével azonban ezen megkülömböztetés azonnal megszűnik' s az állami kötelezvények ismét elfoglalják a külföldi tőkepénzeseknél azt az elsőrangú •pozíciójukat, amely az" úgynevezett tőkebefektetési értékpapírok között azokat mindig megillette. Valószinü tehát, hogy a külföldi tökepénzes a háboru befejezte után csak az esetben fog magyar vagy osztrák zálogleveleket vásárolni, ha azok legalább is oly kamatozást fognak nyújtani, mint az 5 és fél és 6%os magyar, osztrák, német, francia, angol stb. állampapírok. Ezért nem valószinü, hogy a záloglevélkölcsönök feltételei a háboru befejezése utáni időszakban kedvezőbbekké válnának a mai feltételeknél s ezért indokoltnak látszik az a vélemény, hogy a Bodencreditanstalt kölcsönajánlatának elfogadása cs igénybevétele a városra nézve csak előnyös lehet. I támadta, a román csapatokat Predeálnál, a Targullin-völgyben, iKimpolung mellett és a Jin-völgyben. A román csapatok kénytelenek voltak kissé visszavonulni. Dobrudzsában folytatódik az ellenség támadásai. A román csapatok és a mieink harcolva visszavonulnak észak felé és kénytelenek voltak feladni a Csernavoda—Tasavlu vonalat. > * 250 uj német búvárhajó. Bern, október 27. A Ruszkij Invalid irja: A sajtó becslése szerint Németország a háboru alatt 250 aj búvárhajót épített. Enynyire taksálta a buvárhajó-szaporulatot maga fíiilow herceg is és egyszerű számítás meggyőz arról, hogy ez az állítása nem dicsekvés. 1914-ben Németországnak 30 búvár hajója volt a tengeren s ugyanannyi a dokkokban építés alatt. Hamar kitűnt a buvárhajók fontossága és nélkülözhetetlensége, ezért már korán beszüntették a sorhajók építését s minden hajógyár búvárhajó készítésével foglalkozott. Állandóan legalább száz egynéhány német búvárhajó épül. Egy-egy búvárhajó építése 9—10 hónapig tart s igy könnyen kiszámítható, hogy Németországnak legalább 250 uj buvárhajójának kell lennie. Angol lap sürgeti a békefeltételek közzétételét. Hága, október 27. A Westminster Gazette irja: A miniszterelnök jól tenné, ha meghatározott formában közölné a négyesszövetség tulajdonképeni békefeltételeit. A legjobb alkalom volna erre a közeli lord* major-banket, amelyen Asquith úgyis beszédet mond. ^