Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-25 / 251. szám

(Szerda, 1916. október 25. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Qrey szelídebb Jjurokat penget. — JJz aqgol külügyminiszter beszéde a békéről. — LONDON, október 24. Edward Grey külügyminiszter a Foreigen Press Associacion, külföldi államok sajtóképviselőinek tegnapi lakomáján a következő beszédet mondotta: — ösz eleje óta két, vagy három figyelemreméltó beszédet halottunk. Az első Briand francia miniszterelnök beszéde volt. Ezt követte Lloyd George, majd Asquith miniszterelnök beszéde az alsóházban. Nem rég hallottunk arról a beszédről, amely Pétervárott hangzott el és amelyről bizonyára a belügyminiszter hivatalos közlönye adott hirt. Mindezekben a megnyilatkozásokban tudomására hozták a világnak a szövetségesek eljárását és hangulatát. Nem akarok én a béke ezidőszerinti feltételeiről szólani, amelyeket csakis az összes szövetségesek állapitihatnak meg és hozhatnak nyilvánosságra és nem akarok egyetlen egy feltételéről beszélni, hanem valamennyiről, a legfőbb jogokról, amelyeket a szövetségeseknek e háborúban biztosítani kell. Arra kérem önöket, hogy sohasem feledkezzenek meg arról, hogyan is került háborúra a sor. Ha a békéhez a helyes szellemben kívánunk közeledni^ ez> csak ugy történhetik, ha megemlékeznük a háboru igazi okairól és arról egy pillanatra sem feledkezünk meg. Van aki azt mondja, hogy nem keh visszatérni a régi dolgokhoz, de nem térlieünk elég gyakran vissza, mert érintik a békefel/ételeket. — Németország a békéről beszél és a békéről beszélnek államférfiak Milyen természetű ez a béke, amiről szólanak? Azt mondják, hogy Németországnak olyan biztosíték felett kell rendelkeznie, melyek megnyugtatják aziránt, liogy nem fogják megint megtámadni. Logikus volna ez az álláspont akkor, ha a háborút nem Németország idézte volna fel. De épen, mert. a háborút nem Németország ellen idézték fel, hanem Németország zuditotta Európára, a szövetségesek azok, akiknek biztosítékot kell nyerni a jövőbeli békére vonatkozólag. (Helyeslés.) Ezután azt bizonyítgatta Grey, hogy 1914-ben Németország forszírozta ki Oroszország mozgósítását azzal, hogy visszautasította a négy állam által ajánlott konferenciát. A háborús előkészületek Németországban már teljesen előrehaladott stádiumban voltak. — Semmit se szeretnék jobban, — folytatta, — inint független és pártatlan vizsgálatot azokra az állításokra vonatkozólag, hogy az orosz mozgósítás és támadás és nem a védekezés céljait szolgálta-e. — Ha négy hatalom konferenciát ajánl fel és az egyik visszautasítja, akkor ki az, aki a háborút kikényszeritette? Az orosz cár a hágai döntő biróságot ajánlotta. Ha egy uralkodó hágai konferenciát indítványoz és egy másik nem veszi figyelembe, akkor melyik az, aki kikényszeríti a háborút? Beszéde további során azt bizonyítgatta Grey, hogy Franciaország biztosította Belgium semlegességének fentartását, Németország azonban nem volt hajlandó hasonló kijelentést tenni. — A német trónörökös nem régen szólott sajnálattal, — mondja Grey — arról a sok emberéletről, amelyet a háboru áldozatul kiván. Hát hiszen épen azért, hogy mennyi szenvedést idéz elő sziikségszeriiIeg a háboru és mert megszereztük azt a borzalmas tapasztalotot, hogy mit jelent, elhatároztuk, hogy a háboru ne érjen addig véget, amig biztosak lehetünk abban, ihogy a jövö generációja és a jövő népei ilyen iszonyatos megpróbáltatásoknak ne legyenek még egyszer kitéve. — Németországnak az volt a terve, hogy Ffanciaországot és Oroszországot leverje, Angliát pedig elszigetelje. Sohasem szabad megfeledkeznünk, hogy azt az ajánlatot tették nekünk, hogy maradjunk távol a háborútól. A német ügyvivő mondotta, liogy bizonyos feltétel mellett maradjunk semlegesek. Azt kívánták, engedjünk Németországnak szabad kezet és vegyük magunknak azokat a francia gyarmatokat, a melyeket akarjuk. A terv az volt, hogy ne csak elszigeteljük magunkat, hanem egyúttal rossz hirbe is kerüljünk. Szerencsére ez az otromba taktika eredménytelen maradt. — Oestler német tanár, aki pacifistának nevezte imagát, 1914-ben egy amerikai politikus előtt Németország célját ugy határozta meg, hogy Németország fogja diktálni Európa többi népeinek a békét és egyes nemzetek abszolút önállóságát fel kell adni. Ez volt az a szellem, amelyben a háborút megkezdték és ez az a szellem, amelyben folytatják. — Idézem a miniszterelnök szavait: Küzdeni fogunk, amig megszerezzük a szupreináciát és a szabad fejlődés jogát azonos feltételek mellett, az összes államok, nagyok és kicsinyek részére egyaránt, hogy nemzeti sajátosságuknak megfelelő módon továbbfejlődhessenek. — Ez az angol szellem. És most nézzük, mit tehetnek a semlegesek. Véleményem szerint legjobb, ha összefogva megakadályozzák az olyan háboru kitörését, mint a mostani. Ha .ezt imár 1914 juliusában megtették volna és nemzetközi konferencia elé kényszeritették volna Németországot, akkor mindez nem történt volna. A háborúban álló felektől nem lehet elvárni, hogy azon törjék fejüket, hogy mi lesz a háboru után, ha győzelmet arattak. De megtehetik ezt a semlegesek. Nemcsak Wilson, hanem Hughes és az elnökjelölt is, a háboru után nemzetközi biróságot akar létesíteni a béke biztosítására. — Miután eddig a porosz militarizmus árnyékában éltünk, — végezte be Grey beszédét, — a béke csak iugy jöhet létre, ha az egész Európa eloszlatja ezt az árnyékot, hogy világosságban és szabadságban élhessünk. Ez az, amit mi akarunk. u.... Eltemették Stürgkhöt. Bécsből jelentik: Kedden délután 3 órakor temették el gróf Stürgkh Károlyt, a tragikus végű miniszterelnököt. A temetésen ő felsége, Vilmos császár, a szász és a bajor király, továbbá valamennyi trónörökös képviseltette magát. Személyesen megjelentek Mária Josefa főhercegnő, Károly István főherceg, a magyar és az osztrák kormány összes tagjai. A gyászszertartás óriási közönség részvételével folyt le. A holttestet éjjel a stájerországi Haldenreinbe szállították, ahol a családi sirboltaben helyezik örök nyugalomra. y Adlert ismét kihallgatták. Bécs, október 24. Gróf Stürgkh gyilkosát, Adler Frigyest még nem szállították el a törvényszéki fogházba. Elszállítása valószínűleg szerdán fog megtörténni. A gyilkos kihallgatását kedden, egész napon át folytatták. A francia sajtó véleménye. Bern, október 24. A francia sajtó igen tartózkodó hangon komentálja gróf Stürgkh osztrák miniszterelnök meggyilkolását. Nagyobb politikai jelentőséget nem tulajdonítanak a tragikus eseménynek. A svájci sajtó, amidőn reprodukálja a bécsi és berlini lapok kommentárjait, megjegyzi, hogy a merénylet egy fanatikus vagy őrült ember müve, amelynek Ausztria sorsára politikai hatása nem lesz. A népgyűlést nem Stürgkh tiltatta be. Budapest, október 24. A Pastéf Lloyd bécsi beavatott forrásból arról értesül, hogy a vasárnapra tervezett népgyűlés betiltásában gróf Stürgkh miniszterelnöknek semmi része nem volt. } Ki lesz az utód. Bécs, október 24. Hohenlohe herceg holnapra hivatalos a királyhoz. Ekkor dől el, hogy őfelsége Hohenlohe herceget vagy más személyiséget fog-e meghívni a kormány élére. Beavatott helyen bizonyosra veszik, hogy a kabinetben nagyobb személyi változás nem lesz. SS? grammonként tóik FISfjHER Aranyért Korzó-kávéház cnirs tassók igqilnl)!