Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-25 / 251. szám

4 DÉLMAGYAEOMZÁG Szerda, 1916. október 2Í Tisza és Körber tanácskozása. Bécs, október 24. Körbeir közös pénzügyminiszter ma reggel a Magyar Háziban meglátogatta gróf Tisza István miniszterelnököt, akivel félóráig tanácskozott. A miniszterelnök ezután Sahönbrunnba hajtatott és kihallgatáson jelent meg a királynál. .•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a Mi van | 3 fizetett csecsemőgondozónő működik: a kath. nővédő egyesületben, a városi csecsemőgondozó intézetben és az állami gyermekmenhelyen. De talán megnyugtathatom a cikkirót, ha közlöm, hogy az állam egy éven belül az országban 350 hivatásos anya- és csecsemőfelügyelőnőt fog alkalmazni. — Figyelmébe ajánlom a cikkírónak, töltsön csak egy napot a szegedi állami gyermekmenhelyen. Nézze végig a városi A DMKE munkaterve. a gyermekvédelemmel. (Saját kidásitónktól.) Kedden 'közöltük Dqér 'Mártának egy cikkét, amelyben a nagy lelkesedéssel megindított gyermekvédelmi mozgalom állítólagos megfeneklésének okait feszegeti. Szükségesnek láttuk, hogy ebben az ügyben dr. Turcsányi Imréhez, az állami gyermekmenhely igazgató-főorvosához forduljunk, aki a következő felvilágosítással volt szives szolgálni: iMi az oka, ihogy a cikkíró a szegedi csecsepiő- és gyermekvédelmi .mozgalommal nincsen megelégedve? A cikk,iró ezen egyetlen tételével osztozom, mert sem engem, sem más szakembert nem elégítheti ki a mostani szomorú időkiben a jelenlegi mozgalom és munkásság a gyermek- és csecsamővédeleui terén, de elégedetlen lennék akkor is, ha az állam, hatóság és társadalom karöltive az eddiginek 100-szoros munkásságot fejtené ki. Mert érzem, mily nagy veszteség a nemzetre csak egy, egyetlen egy csecsemő elvesztése. De kijelentem egyúttal, hogy — mérlegelve a háborúval kapcsolatos súlyos nehézségeket — állam, hatóság és társadalom városunkban megtette a kötelességét. — A cikikiró a csecsemőápolásról szóló 10 parancsolatot teszi szóvá és azt állitja, hogy azok terjesztése nem történt. Több ezer példányiban osztják a tudnivalókat a csecsemő ápolásáról és táplálásáról. Falragasz, röpcédulák, füzetek állandóan vannak szétosztás alatt s ha a cikkíró segédkezni akar a terjesztésben, rendelkezésére adok bármily mennyiségűt a papirdrágaság dacára. — Miért maradtak el a tanyán a népszerű előadások? — kérdi a cikkiró. Megkezdtük és folytatni fogjuk. De itt is számolni kell azon nehézségekkel, melyek a háború 'következtében előálltak. Ma nem rendelkezhetünk annyi orvos előadóval, mint béke idejében; azt a cikkiró nagyon jól tudhatja. — Azért, nincs célszerű, csőtlen szopós üveg a városban, mert az emberek a jó szopós üvegeket vásárolták épen a mi tanításunk révén és ia gyógyszertárakban, drogériákban megmaradtak a rossz, célszerűtlen, csöves szopóka-iivegek. A gummihiány miatt a jó szopó üvegre nem szerezhető be a szopóka. De e tekintetben is megtettünk, amit lehetett. A hadügyminisztert megkerestük: engedélyezze megfelelő mennyiségű szopóka készitését a város közönsége részére. Remélhetőleg a megkeresésünknek meglesz' az eredménye. — A különféle külföldi csecsemőtápszerek behozatalát is beszüntették. E téren is megtettem, amit lehetett. A külügyminiszter utján lépéseket tettünk, hogy minden külföldi csecsemőtápszer behozatala megengedtessék. Véleményem szerint a téren is eredményes lesz az eljárásunk. — A cikkiró a hivatásos csecsemőfelügyelőnőket sürgeti? Én mindig azt tartottam, hogy a csecsemővédeleim terén eredményes munkát csak akkor fejthetünk ki, ha a társadalmi munka mellett felelősségteljes, fizetett csecsemőfelügyelőnők! is alkalmaztatnak. Szegeden a társadalom céltudatosan, tervszerűen, dicséretre méltó módon munkálkodik. Jelenleg városunkban (Saját tudósítónktól.) A DíMIKE legutóbbi | közgyűlésén Scossa Dezső ügyvezető alelnök j tudvalevőleg bemutatta az elnökség munka- [ tervét. Sajnos, ez alkalommal még nem jutott szó a komoly kulturmuuka méltatásának és bírálatának. Az hisszük azonban, hogy most már végleg lezárult a Derükében .a személyeskedések terméketlen korszaka. Szolgálatot vélünk tehát teljesíteni, ha köveikezőkhen ismertetjük azt a terjedelmes elaboratumiot, a melyet Scosssa a legközelebbi jövő teendőiről készített. Hátba sikerül a tárgyilagos kritika igazmondásával az egyesület életében lejátszódó komoly események részletes ismertetésével ismét annak a célnak biztosítani a közönség érdeklődését, amelynek szakadatlan szolgálatáért a DMiKE megalakult. A munkaterv Ifiőbb vonásaiban a kővetkező: — Alapszabályaink 20. §-a értelmében a közgyűlés megállapítja vagy módosítja az egyesület munkatervét. Ilyen munkaterv eddig nem terjesztetett a közgyűlés elé, miért is azt legjobb tudásunk és igyekezetünk alapján a következőikben van szerencsénk bemutatni. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési egyesület célja az alapszabályok 4. §-a szerint Dél magyarországion a magyar nemzeti szellemet ápolni, erősíteni és fejleszteni, a magyar nyelvnek, mint az állam nyelvének ismeretét terjeszteni s általában a magyarság közművelődési és közgazdasági megerősítését munkálni. Amennyiben szükségesnek és célszerűnek mutatkozik, a közjóiét előmozdításán emberbaráti intézmények támogatása utján közreműködni. E cél elérésére az egyelőre ténykedés! körébe vont Arad, Báes-Bodrog, Békés, Csanád, Hajdú, Krassó-iSzö/ény, Jász-<Nagy-iKnn-lSzolnok, Pes DPi 1 is-Soít-K is-iK un, Temes és Torontál vármegyék, Budapest székesfőváros és Debrecen város területén pénzerejéhez képest népinternátusokat, nevelőintézeteket állit föl, illetőleg — tekintet nélkül azok jellegére — segélyez. A hazafias szellemben működő és a miagyiar nyelv terjesztésében érdemeket szerzett óvónőket, tanitókat, valamint a magyar nyelv elsajátításában kiváló előmenetelt tanúsított tanitókat jutalmazza. Szerény tanulókat tankönyviekkel és ruházattal lát el és támogatja a hason célú egyesületeket, gyermekeket helyez el magyar vidékeken. Támogatja a magyar színészetet. Magyar ifjúsági egyleteket dalos- és olvasó-köröket, magyar közművelődési, nevelési és társadalmi intézményeket és népkönyvtárakat létesít és segélyez. Amiennyiben anyagi ereje engedi, uj nópiparágakat bonosit meg, ipar és kereskedelem fejlődését elősegíti s az e oélt szolgáló intézményeket támogatja és létesiti. Kutatja a kivándorlást előidéző okokat és célszerű telepítésekkel közreműködik azok megszüntetésén; szóval — feladatának letöltésére minden törvényes eszközt felhasznál. A letelt évek munkája a megalapozás, az egyesületi törekvéseinek megiamíertetósfj, iaitf érdeklődés felkeltése volt és most, hogy a lécsecsemőgondozó-intézet rendeléseit. Szerencséltessen a betegsegélyző pénztár helyiségében és nézze a csecsemő-rendeléseimet és csecsemő-bemutatásokat, ahol nemcsak rendelést nyujtunk, de ingyen adunk mindenkinek tejet, tápszert, tiheát is, aki arra reá van szorulva. Kérdezze meg az itteni egyesületek vezetőit, akik a csecsemővédelemimel foglalkoznak és akkor a cikkiró ur talán újra kap kedvet, hogy munkatársul szegődik. | tesitett intézmények által nagyjában megalj kottattak az egyesület keretei, minden törek| vésnek arra kéli irányulnia, hogy e keretet ! tevékeny élet és hatékony kulturmunka töltse be és biztosítva legyen, liogy az egyesület törekvéseinek a legtávolabb eső zugban is legyenek szószólói ós lelkes 'munkatársai. Az egyesület jövendő tevékenységének irányát az eddigiekből leszürődött tapasztalatok és a rendelkezésre álló anyagi erők mutatják, miiért is a munkaterv kidolgozásánál ifigyelemimel kell lennünk mindarra, ami eddig történt és reá mJutatni mindarra, ami iniiciálva van. (Osztályok és fiókok.) Az egyesület megalkitása idején meleg érdeklődés mutatkozott a tömörülésre, ugy, hogy az egyesület akkor még csak 8 vármegyére terjedő területén 7 vármegyében, 10 törvény hatóságban osztály és 6 megyében 21 fiák alakult. Ezek működése azonban alig hagyott nyomokat és számuk is az idők folyamán megfogyatkozott, ugy, ihogy m\a, amikor pedig már az egyesületnek a területe 12 vármegyére terjed ki csupán Makón, Debrecenben, Újvidéken, Szabadkán, Lúgoson és Zombavban működnek DlMiKE osztályok és Fehértemplom, Nagykikindán, Palánkán, Titelen és Vingán DMKE fiókok. Arra kell tehát mindenek előtt törekedni, hogy a tagok szánra megszapórittassék és minél több fiók és osztály alakuljon az egyesület területén és hogy a létezők miinél szélesebbkörü kulturmunkát végezzenek. Ebéiből elnökség ismertette törekvéseit és felhívta az osztályokat és (fiókokat tevékeny munkára, aminek annyiban meg is lett az eredménye, hogy az njvidéki és zombori osztályok újból alakultak, Pancsován a Gromon Dezső egyesület mint a DMjHE osztálya hozzánk csatlakozott, a tagok és alapítók számát is emelni sikerült és az akció is visszhangra talált, a mit a területünkön levő községeknél indítottunk arra nézve, liogy azok kulturális céljainkra költségvetésükben évenkint némi segélyt biztosítsanak, amivel szemben egyesületünk az iskolán kívüli közoktatás terein könnyítene, amelyek a községekre hárittattak. Ma már Aradmegyében 11, Bácsmegyében 51, Békésben 17, Biharban 6, Csanádban 7, Csongrádban 14, Hajdúiban 7, Jász-NagykuiHSzolnokban 10, Krassőban 22, Pest megyében 91, Temesben 20, Torontálban 69 község részben alapító, részben rendes tagja v. állandó segélyezője egyesületünknek, 4—5000 taggal, sajnos, nem lehet valami jelentős kulturmunkát csinálni, kivált ha tudjuk azt, hogy egyesületünknek csakis az e részben remélhető tagsági dijak (amelyek egy része űrt sem folyik, másik része pedig az osztályoknak és fiókoknak van visszabocsátva) és az alapítványi tőkék kamatai használhatók fe* erre aic élra, miért is gondoskodni kellett oly intézkedésiül, ami az egyesület munkálkodásának széles alapjait törekvéseinek támogatását nagy arányban biztosithatja. (A tanitöegyletek csatlakozása.) Teljesen uj keletű az egyesület elnökségének az az akciója, liogy a hazafias tani tókart a DMlKE-vel való együttműködésre bir: ja. A báicsbodrog vármegyei általános tanitó-