Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1916-10-25 / 251. szám
2 A DMKE. Hosszas intervallum után a Demke legutóbbi .igazgatósági ülésén hallottunk először arról, hogy mit végzett az utolsó években a délvidéknek egyik legnagyobb, komoly, feladatokra hivatott egyesülete és hogy milyen keretek között óhajtja az elnökség a leg zelebbi jövőben működését kifejteni. Az a munkaterv, amely az igazgatóság, majd a közgyűlés elé került, máimásodik sorában megállapítja, hogy in un ka prograinmot eddig nem terjesztette a vezetőség a közgyűlés elé és igy maga a mostani elnökség szolgál) sokatmondó bírálattal azoknak, akik a Demkében kulturmüködést, ebben a kulturmüködésben programmszerüséget keresnek. Nem tagadjuk, mi bizalommal nézünk Scossa Dezső működése elé, fokozott figyelemmel fogjuk kisérni azonban a jövőben azt is, hogy milyen kötelességtudással, aktivitással és agilitással segíti az egész vezetőség megállapítani és kibontakozni a teljes munkatervet. Sajnos, ma nincs terünk ahoz. hogy a legkisebb részletekre kiterjedő alapossággal foglalkozznuk Scossa Dezső munkatervével. Bizonyos, hogy elaboratum valóságos kis könyvnek beillik, amely sok tanulsággal szolgál, érdekes polémiákra nyújt anyagot. A Demke jövő munkásságának irányait a munkaterv majdnem teljesen az eddigi keretek között kívánja megépíteni. Itt természetesen mindjárt fölmerül az az aggodalom, hogy nem szolgált-e a háború már eddig is olyan tanulságokkal, amelyek bizonyos irányváltozásokat elkerülhetetlenné, sőt 'kötelességünkké tesznek. Nagy erénye a munkatervnek, liogy megállapítja azokat az eredményeket, amelyekkel a Demke egy-egy akciója ezidőszerint dicsekedhetik és a további munkásságot a mozgalom eddigi eredményeinek betetőzésére kívánja folytatni. Hiba ezzel szemben, hogy a kulturális működésnek huszonhárom ágazatát anélkül jelöli meg, hogy akár valami időrendi, akár jelentőségbeli különbséget tenne közöttük. Csak arra mutatunk rá, hogy a mi megítélésünk szerint legelső sorban annak érdekében kellene mindent elkövetni, hogy az analfabéták száma minél rohamosabban apadjon, hogy a korcsmázástól más. finomabb szórakozások számára vonassanak el az egyszerű emberek, akiken a legtöbbször lehet segíteni, hogy a kivándorlás nagymérvű csökkentésére használtassák föl az az uj helyzet, amely a világháború nyomán már is adódott. Szomorú valóságként kell megállapítani Scossa Dezső értékes elaboratumából, hogy a Deunke a kulturális élet felvirágoztatásához, vagy megalapozásához szükséges anyagi erőket a legtöbbször csak közvetíteni tudja. Az a Demke, amelynek működése tizenegy vármegyére terjed ki, a mely Szegeden emelkedő széképülete után hataLmasnak ítéltetik mindenkitől, aki ennek a kulturegyesületnek berendezkedésével, arányaival, céljaival, működésével és költségvetésével nem ismerkedett meg alaposan. A Demkének a könyvek szerint tekintélyes vagyona van, azonban édes kevés az az összeg, amelyet a maga erejéből fordíthat nagy céljainak megvalósítására. Tagja kevés van és — állapítja ímeg az elnöki jelentés — azok legnagyobb része sem fizeti az igazán nagyon csekély tagdijat. Ezen a visszás állapoton változtatni kell. A Demke életerős működésének legelső föltétele a fizető tagok minél nagyobb száma. Az egyesület komoly felvirágoztatásának tenne nagy szolgálatot az elnökség, ha olyan komoly ideákat termelne, amelyekkel esetleg már a háború alatt, de a iháboru után föltétlenül megsokszorozható a tagok száma. Ezzel nemcsak az egyesület elkölthető pénzét növelné tetemesen, hanem egyre szélesebb rétegeket vonna be abba a kulturDÉÍLMAGYABORSZAG munkába, amelyről még egyszer mellékvágányra letérni |a megsemmisülés veszedelmével fenyegetne. A közvélemény ez alkalommal még bizonyára előlegezi ,a Demkének a bizalmat és hiszi, hogy a jövőben az alkotások szenzációival fog szolgálni. Két dolog az, amelynek megállapítása elől még nem zárkózhatunk el. Az egyik, hogy a nyilvánosság az elmúlt zavarokért és kinos kellemetlenségekért joggal hibáztatja az /elnöki tanácsot és az igazgatóságot is. Akármilyen kellemetlenül hangzik, nagy valószínűsége van annak az állításnak, hogy a volt főtitkár iigye nem fajult volna el annyira, aíneny-. nyire elfajult, ha ezek a részint vezetésre, Szófia, október 24. Miután Cobadinu, ahol az ellenség utolsó nagy ellenállást fej' Szerda, 1916. október 25. ,„,,.„.,,...,. Ti'I részint ellenőrzesre hivatott testületek', ném engedtek volna elvitatni semmit azokból a jogokból, amelyek őket megilletik rés nem feledkeztek Volna meg egyetlen kötelességükről sem, amely őket terheli. A vasárnapi közgyűlésen tizenhat tag'jelent jueg abban a Demkében, amelynek csak az igazgatósága 100 emberből áll. Az ügyek iránt való buzgalomban, az ' egyesület /céljaiért való lelkes munkásságban a vezetőség mellett ezeknek a testületeknek kell előljárni. Viszont a vezetőségnek minden módot meg kell adni árra, hogy az elnöki tanács és az igazgatóság a történtek és a tervek legalaposabb ismeretével gyakorolhassa ellenőrzői és tanácsadói hatáskörét. kBeEES.csaaa.ua. tussá* Az angolok és franciák minden áron át akarták törni a német vonalat. — Ismét súlyos vereséget szenvedtek. — BERLIN, október1 24. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht bajor trónörökös hadcsoportja: Október 25-ikén ép ugy, mint október 22-án a legnagyobb hadi erőkifejtések napja volt. Az angolok és franciák, hogy az áttörést mindenáron elérjék, folytatták nagy erőkkel intézett támadásaikat. A Sommetól északra nagy tömegeiknek harcba vetése ellenére súlyos véres vereséget szenvedtek. Az .arcvonalról beérkezett jelentések szerint, különösen Sranslaytól nyugatra, a halottak sorai tornyosulnak. Csapataink magatartása minden dicséretet felülmúlt. Különösen kitüntette magát a brandenburgi 64. gyalogezred, a braunsohweige 52. tart. gyalogezred, a rajnai 29-ik gyalogezred, a bajor első s tizenötödik gyalogezred. A Sommetól délre az Ablaincotirt Chaulues-szakaszon egy készülőben levő francia elötörés megsemmisítő tiizünkben nem tudott kifejlődni. A trónörökös hadcsoportja: Az ellenség a Somme-menti támadásait a verduni támadásokkal akarta támogatni. A Maas keleti partján állásaink erős ellenséges tüz alatt állottak. Erős tüzérségi tüzhatásunk az ellenséges gyalogságot árkaiban lefogta és a támadási kísérletek meghiúsultak. LUDENDORFF, első föszáUásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Román területen nyomulunk előre. Az antant-lapok tudósítói beismerik a román vereséget. Bern, október 24. Az angol 'és francia lapok haditudósítói, akik a román főhadiszálláson időznek, leplezetlenül irnak Románia veszedelméről. A „Times" tudósítója a következőket jelenti: A legújabb hirek az északi román frontról nagyon ellentmondók. Ez a front hosszú, számos szoros vezet át a hegyeken és éppen ezért igen nagy haderőt köt le. Meg kell állapitanunk először is azt a kedvezőtlen tényt, hogy az ellenség egész Erdélyt visszafoglalta és behatolva a törcsvári szoroson, immár román területen nyomul előre, A románoknak vissza kellett vonulniok és most több mértföldnyire a határtól, Rukarnál folyik az elkeseredett harc. Még jobban összebonyolítja a háborús eseményeket az, hogy a románok szövetségesei elvesztették az összes szorosok megközelítésének lehetőségét, egyedül a törcsvári szorost érhetnék el dél felől, azonban ennek is szinte leküzdhetetlen nehézségei vannak. Ugy látszik, hogy északra, azon az uton, amely a román Ocua városhoz vezet, az ellenség szintén előrenyomult és behatolt az ojtozi szorosba. Polana Sarata községnél véres harc folyt a központi hatalmak csapatai és a románok között, akik végül is kénytelenek voltak átengedni az ellenségnek ezt a falut. Csernavoda eleste küszöbön áll. tett ki, elesett, a bolgár főváros el volt készülve Konstanza elfoglalására. Vasárnap este érkezett ide a román kikötőváros elfoglalásának hire, ami Mackensen dobrudzsai hadjáratának dicsőséges eredménye. Az egész előnyomulást a gyorsaság jellemzi. Szerdán este kezdődött a tüzérségi előkészítés, amely huszonnégy óráig tartott és a német-bolgár csapatok pénteken már birtokukba kerítették nemcsak az ellenség erősen kiépített védővonalát, hanem Cobadinu községet is. Az ellenség elkeseredett ellenállást fejtett ki. Különösen a fiatal orosz katonákból alakított orosz csapatok viselkedtek bátran és kitartottak az ágyutüz'ben is. A gránáttölcsérekiben szinte a földbe temetve tömérdek holttestet találtak. A sikerben nagy részük volt a török csapatoknak is, amelyek hősiesen harcoltak. Konstanza városa, amelybe a bolgár és német lovasság vasárnap délután vonult be, szinte kihaltnak látszott. Ugy látszik, hogy a románok teljesen kiürítették, mert el voltak készülve föladására. A csernavodai harcok is kedvezően haladnak előre. Uj román vezérkari fönök. Frankfurt, október 24. Lancevescu tábornok-dandárparancsnokot, a román hadügyminisztérium volt főtitkárát, vezérkari főnökké nevezték ki.